Tóth István (orvos)
Tóth István | |
Született | 1865. december 12.[1] Szatmárnémeti |
Elhunyt | 1935. november 25. (69 évesen)[1] Budapest |
Foglalkozása | nőgyógyász |
Tisztsége | egyetemi tanár |
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1889, orvostudomány) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tóth István (Szatmárnémeti, 1865. december 12. – Budapest, 1935. november 25.) orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár.
Életrajza
Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol orvosi oklevelét 1889-ben szerezte. 1889-től Tauffer Vilmos professzor szülészeti klinikáján volt alkalmazva mint tanársegéd; 1900-tól egyetemi adjunktus lett; 1899-ben nőgyógyászatból magántanárrá habilitálták. 1908-ban címzetes rendkívüli tanár lett, majd 1910-ben a Rókus Kórház nőbetegosztályára kerül főorvosnak. 1918 nyarától a II. számú női klinika helyettes vezetője lett, majd az 1918-as polgári demokratikus forradalom kitörését követően egyetemi tanárnak választották, azonban a Tanácsköztársaság bukása után ezt nem ismerték el. 1919-ben megint nyilvános rendes tanári kinevezést kapott, majd a II. számú női klinika igazgatója lett. A budapesti orvosszövetség elnöke volt. A hüvelyi műtétek módszereinek fejlesztésén dolgozott, valamint a császármetszés témájával is sokat foglalkozott.
Munkái
- A méh, petefészek és méhkürt daganatainak a hüvelyen át való operálásáról. Bpest, 1900. (Orvosi Hetilap Közleményei).
- Közlemények a Tauffer Vilmos ... tanár vezetése alatt álló 2. sz. női klinikáról. U. ott, 1900. (Többekkel).
- Casuistikus Közlések a 2. sz. női klinikáról. U. ott, 1901. (O. H. Közleményei).
- A chorionepitheliomáról. U. ott, 1904. (O. H. Közlem.)
- A nőgyógyászat kézikönyve (Tauffet Vilmossal, Bp., 1916).
Szerkesztette a Gynekológia c. füzeteket 1902-től 1914-ig Budapesten (Temesváry Rezsővel).
Jegyzetek
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15907.htm, Tóth István, 2017. október 9.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
- Gyászbeszédek Tóth tanár ravatalánál (Orvosképzés, különfüz. 1935).
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8