Tutejszy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2019. április 9., 04:01-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14))

A tutejszy (lengyelül, ejtsd: tutejsi, belaruszul Тутешній, ukránul Тутешній) egy vidéki lakosságcsoport önmegjelölése Kelet- és Észak-Európában, a mai Lengyelország, Ukrajna, Fehéroroszország, Litvánia és Lettország területein, főleg Poléziában és Podláziában. Szó szerinti jelentése "helyiek" vagy "itteniek". Önmegjelölésként Litvánia vilniusi régiójában a 20. század végén még használták.[1]

Lengyelországban az 1920-1930-as években kezdték el használni a tudományos nyelvben a szót. Jelentése vitatott.[2][3] Az 1931-es lengyel népszámlálásban a kérdésnél, ahol a válaszadóknak anyanyelvüket kellett megjelölniük, a tutejszy is választható volt, és 707 ezren jelölték így meg magukat.[4]

Az 1930-as lett népszámlálásról szóló jelentés Kelet-Lettország katolikus lakóiként jelöli meg a tutejszyket, akik egyformán beszéltek lengyelül, lettül és oroszul, és nem volt etnikai identitásuk. (A lett cenzus nem ismerte el a tutejszyt külön etnikai önazonosságnak). A jelentés megjegyzi, hogy ezek az emberek rendkívül gyorsan tudnak identitást váltani, ha például erről meggyőzi őket egy nacionalista szervezet. Ez egyes területek etnikai összetétételének a hirtelen megváltozását eredményezheti. A legfeltűnőbb példa erre az volt, hogy az 1920 utáni tíz évben 75630-ról 36029-re csökkent a belaruszok száma, a lengyeleké ugyanakkor a természetes gyarapodással nem megmagyarázható mértékben nőtt, ami azt valószínűsítette, hogy mintegy ötezer tutejszy a lengyel identitás mellett döntött. Egy részük ugyanakkor orosznak, vagy lettnek vallotta magát.[5]

A csoport nyelvét (lengyelül język tutejszy) 2003-ban így írták le: "kodifikálatlan és jórészt leíratlan belarusz alapnyelv".[6]

Jegyzetek

  1. Anatol Lieven. The Baltic revolution: Estonia, Latvia, Lithuania and the path to independence. Yale University Press, 160–161. o. (1994). ISBN 978-0-300-06078-2. Hozzáférés ideje: 2015. június 18. 
  2. Majecki Henryk, Problem samookreślenia narodowego Poleszuków w Polsce okresu międzywojennego, (online)
  3. Korniluk Marcin, Ja tutejszy, Stowarzyszenie "Olszówka", (online) Archiválva 2011. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. Tadeusz Piotrowski. Poland's Holocaust: Ethnic Strife, Collaboration with Occupying Forces and Genocide in the Second Republic, 1918-1947. McFarland, 294. o. (1998). ISBN 978-0-7864-0371-4 
  5. Skujenieks, M.. Trešā tautas skaitīšana Latvijā 1930. gadā (latvian nyelven). Rīga: Valsts statistikas pārvalde (1930. május 10.). Hozzáférés ideje: 2017. június 14.  Archiválva 2015. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
  6. Aspects of multilingualism in European language history. John Benjamins Publishing Company, 107. o. (2003). ISBN 978-90-272-1922-0. Hozzáférés ideje: 2011. február 3. 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tutejszy című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.