Turócdivék
Turócdivék (szlovákul: Diviaky) Stubnyafürdő városrésze Szlovákiában a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásában.
Fekvése
Stubnyafürdő központjától 1 km-re északnyugatra fekszik.
Története
1260-ban "Dyvak" néven említik először. A későbbiekben "Dyvak, Divék, Dyweck, Dyuek, Diwek, Gyuuek" alakban fordul elő a korabeli forrásokban. A Felvidék egyik legrégibb és leggazdagabb családjának a Divéky családnak a birtoka volt. A nemzetség központja Visegrád vára volt, ez azonban a 13. században elveszítette jelentőségét. Reneszánsz kastélya 1630 körül épült, majd a 18. század közepén felépült az új rokokó kastély is. 1785-ben 364 volt a lakosok száma, 1828-ban mát 526-an lakták. 1833-ban harangláb, 1854-ben új evangélikus iskola épült. 1872-re megépült a Ruttka-Felsőstubnya-Pelsőc vasútvonal, melynek Divék az egyik állomása lett.
Vályi András szerint "DIVEK. Divjaki. Tót falu Túrócz Vármegyében, földes Ura Plati Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szernovitza vize mellett, Szent Mihályhoz közel ’s ennek filiája, Ivántsinától fél mértföldnyire, díszesíttetik Plati Uraságnak kastéllyával, határbéli földgye termékeny, és könnyen miveltetik, réttye tsak egyszer kaszáltatik, tűze fája elég, alkalmatossága keresetre a’ szomszéd Bánya Városokban, és fördőkben, Mosóczon piatzozása, van a’ községnek négy kaszás alá való réttye, jó tulajdonságai szerént, első Osztálybéli."[1]
Fényes Elek szerint "Divék, (Divjaki), Thurócz m. tót falu, a Zsarnocza patakja mellett: 80 kath., 296 evang. lak. Határja róna és termékeny; rétjei kövérek; erdeje és szép kastélya vagyon. F. u. Plathy familia. Ut. p. Rudnó."[2]
1910-ben 596, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott. 1952-óta Stubnyafürdő része.
Nevezetességei
- A településen 17. századi késő reneszánsz várkastély áll, melyet 1762-ben átépítettek. 1952-58 között restaurálták, ma múzeum.
- Másik kastélya klasszicista stílusú.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.