Tomorrica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Tomorricë, illetve Tomorrica.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Tomorrica
OrszágokAlbánia
Földrajzi adatok
Hossz42 km
TorkolatDevoll
Térkép
Sablon • Wikidata • Segítség

A Tomorrica folyó Albánia délkeleti részén, az Adriai-tengert tápláló Devoll(wd) bal oldali mellékvize. A 42 kilométer hosszú folyó a Tomorr-hegységben ered, a Mieta-hegy (Maja e Mietës, 2024 m) déli lejtőin, kb. 1800 méteres tengerszint feletti magasságban. Vízgyűjtő területe 376 km²-es, nyugatról a Tomorr-hegység, keletről pedig az Ostrovica-hegység(wd) vizeit gyűjti össze. Jelentősebb bal oldali mellékvizek csak a folyó alsó szakaszán találhatóak: a Velica, a Leshnica, a Kushova és a Bregas. Keleti irányból, az Ostrovica felől azonban teljes hosszában sűrű vízhálózatú területekkel érintkezik, főbb mellékvizei itt a Kuç, a Kovaçan, a Doljan, a Katka és a Kuraj. A két hegyvidék közé ékelődő folyó völgytalpának szélessége 150 és 400 méter között váltakozik. Gramshtól 3 kilométerre délre, 214 méteres tengerszint feletti magasságban éri el a Devoll völgyét.[1] A Tomorrica a Tomorri Nemzeti Park természetes keleti határa, völgyének növényzetét alsó szakaszán macchiabozótosok, feljebb degradált tölgyesek, még feljebb bükkösök és fenyvesek jellemzik.[2]

A bizánci korban, a 9. századtól a mai Beratot a Devoll völgyével összekötő fontos út húzódott a Tomorrica völgyében, ennek legfontosabb megállója egy bizonyos Zerec volt, valamint a szintén Tomorrica néven ismert, késő ókori eredetű erődítés, amely az 1330-as évekbeli parasztfelkelések során pusztult el. Az út végpontján, Moglicánál(wd) a Devollon átívelő híd pillérmaradványai még ma is láthatóak.[3] A Tomorrica mentén napjainkban jelentősebb települések nem, csupán kisebb falvak, falucsoportok találhatóak a Berat megyéhez tartozó felső (Gjerbës(wd), Zhepa(wd)) és az Elbasan megye(wd) területére eső alsó szakaszon (Skënderbegas, Kushova, Pishaj) egyaránt. Személygépkocsival járható út csupán legalsó szakaszán, a torkolattól Kërpicáig vezető 15 kilométeren fut (egyúttal Skënderbegas felé erről ágazik le az egyetlen közúti Tomorrica-híd is). Innen már csak szezonálisan, száraz időszakokban járható, több helyütt a folyó medrét keresztező út vezet a Tomorrica mentén Gjërbesbe. Ezen a gjërbesiek hat órányi gyaloglással jutnak el Gramshba.[4]

A múltban nem csupán a folyót és völgyét, hanem a Tomorr-hegység tágabb környékét is Tomorrica néven ismerték. Az oszmán fennhatóság alatt erről a történeti vidékről nevezték el a Tomorricai vilajetet (15. század), illetve a Tomorricai kazát (19. század).[5] A régi tájnév él tovább napjainkban az albániai bektásik egyházszervezetében, akik az ország hat bektási körzetének egyikét tomorricainak hívják, ennek fő derviskolostora a Tomorr-hegységben van, és nincs köze a folyóhoz.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑  Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  ; Hec-Kotka 2015 :4., 10.
  2. ↑ Pasha 2006 :92.; Hec-Kotka 2015 :10.
  3. ↑ Pollo & Puto 1981 :49.; Wilkes 2006 :174.; Gloyer 2012 :123.; Ceka 2013 :515.
  4. ↑ Pasha 2006 :89., 92.; Gloyer 2012 :123–124.; Dienes 2017 :108.
  5. ↑ Pollo & Puto 1981 :63.; Csaplár 2010 :375.
  6. ↑ Elsie 2010 :42.

Források[szerkesztés]

  • ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • ↑ Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
  • ↑ Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638  
  • ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑ Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 9781841623870  
  • ↑ Hec-Kotka 2015: Përmbledhja në gjuhën jo-teknike e vlerësimit të ndikimit në mjedis: Ndërtimi i objektit hidroenergjetik “Hec-Kotka”, në lumin Tomorricë, Bashkia Gramsh, Qarku Elbasan. Zhvill. nga AON Energy & Swiss Approval Albania www.akm.gov.al (2015) (Hozzáférés: 2019. július 27.) arch
  • ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2019. július 27.  
  • ↑ Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
  • ↑ Wilkes 2006: John J. Wilkes: The significance of road-stations for the archaeology of Albania in the Roman era. In New directions in Albanian archaeology: Studies presented to Muzafer Korkuti. Ed. by Lorenc Bejko and Richard Hodges. Tirana: International Centre for Albanian Archaeology. 2006. 169–176. o. = International Centre for Albanian Archaeology Monograph Series, 1. ISBN 9994392301  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tomorrica&oldid=26257056”