Toót-Holló Tamás
| Toót-Holló Tamás | |
 | |
| Született | 1966. február 27. (58 éves) Ózd |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Tóth Sára Rebeka, Tóth Kata Veronika |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1990) |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Toót-Holló Tamás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Toót-Holló Tamás (Ózd, 1966. február 27. –), korábbi névalakjai: Tóth Zsolt, Tót H. Zsolt, Toót H. Zsolt. Az irodalomtudomány kandidátusa[2] (1994), a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával kitüntetett[3] (2020), Herczeg Ferenc-díjas író[4], szerkesztő, irodalomtörténész, a Magyar Nemzet volt főszerkesztője. 2023 márciusától a Mediaworks újonnan létrejövő kulturális divíziója, a Kultúrnemzet megszervezéséért és irányításáért felel[5].
Szerkesztői tevékenység[szerkesztés]
2006-tól 2017-ig a Magyar Távirati Iroda (MTI) munkatársa volt, 2013-tól 2017-ig pedig az MTI főszerkesztőjeként dolgozott[6]. 2020. február 6-ától a Magyar Nemzet főszerkesztője] volt.[7]
Szerkesztői és újságírói életművében végig különválasztható az irodalmi és kulturális lapoknál kifejtett tevékenysége (dolgozott az Európai Utas,[8] a Magyar Napló és a Napút szerkesztőjeként – ez utóbbi lapnál jelenleg is a prózarovat vezetője), valamint a politikai-közéleti lapoknál és orgánumoknál töltött időszak. 2001 és 2002 között[9][10] a Heti Válasz alapító főszerkesztője[11] volt, de politikai hírmagazinon kívül indított napilapot (Reggel[12]) és szórakoztató hetilapot is (Vasárnapi Blikk). Az MTI vezetőjeként a Külhoni Magyar Sajtószolgálat[13] (KMS) és a Hungary Matters[14] (HM) létrehozásában is közreműködött, majd ezen orgánumok felelős szerkesztőjeként dolgozott. 2017-től 2020-ig a Mediaworks lapkiadó központi online szerkesztőségének alapító főszerkesztője[15] volt.
A Napút 2020/1-es, a magyar identitást tárgyaló tematikus számának vendégszerkesztője volt: ebből a munkájából nőtte ki magát a Szondi Györggyel közösen szerkesztett Mi magunk – magyar identitás, magyar tradíció[16] című tanulmánykötet, valamint az interneten folyamatosan bővülő, általa szerkesztőként szintén Szondi Györggyel közösen jegyzett Magyar Önazonosságtár[17] is.
Tanulmányai[szerkesztés]
1980 és 1984 között az ózdi József Attila Gimnáziumban végezte tanulmányait. 1985 és 1987 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen (KLTE) tanult magyar-népművelés szakon. 1990-ben szerzett diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) magyar nyelv és irodalom – összehasonlító irodalomtörténet szakán. Egyetemi tanulmányai után 1993-ig az ELTE és a CEU közös posztgraduális ösztöndíjával irodalomtörténeti kutatásokat folytatott. 1994-ben megszerezte az irodalomtudomány kandidátusa tudományos fokozatot.
Névváltoztatás[szerkesztés]
2007-ben – eredetileg még Tóth Zsolt néven eljárva – kezdeményezte születési családi nevét „Toót-Holló” névre, valamint születési utónevét „Tamás” névre változtatni. Az erről szóló névváltoztatási okirata 2007-ben kelt, mely egyidejűleg a névváltoztatás anyakönyvi bejegyzéséről is intézkedett. A névváltoztatáshoz fűződő motívációiról, valamint a névváltoztatás következményeiről a Magyar Napló 2014 májusi számában közölt életút-interjújában beszélt[18] a legrészletesebben. Mint mondta, ezzel az önmagát újjáteremtő, s egyszersmind egy új élethelyzetbe beavató gesztusával „nem megtagadta, hanem meghaladta” önmagát, „valahogy úgy, mint amikor a szerzetesnek készülő jelölt beöltözik, noviciátussá válik, leteszi világi nevét, s választ magának egy új nevet”. A Holló-névalak felvételére az anyai nagymamai ág adta Holló-rokonság jogosította fel, s így, mint mondta, a hivatalok elé felterjesztett kérelemben a döntéshozókat nem kellett annak előadásával fárasztania, hogy mit jelent számára a holló motívuma a pálosok és a Hunyadiak címerében, Odin kíséretében, vagy éppen a fekete felhőben tollászkodó sárga lábú hollót[19] megidéző magyar népdal szövegében. A névváltoztatásának következményei között ugyanebben az interjúban számot adott arról is, hogy az állami adminisztráció a névváltoztatást csakis úgy tudta hivatalossá tenni, hogy kiállított számára egy olyan anyakönyvi kivonatot, amely szerint ő 1966. február 27-én Toót-Holló Tamás születési névvel látott napvilágot. Ezt ő – mint mondta – úgy élte meg, hogy ráébredt: „a hivatalos adminisztráció a jog teljes arzenáljával” a partnerévé vált abban, hogy úgy érezhesse: „egy soha nem volt térből és időből” jött. „Az új név visszavetítése a múltba olyan, mint a tudományos-fantasztikus irodalomban az időparadoxon: létrejön egy új időfolyam, amelyiknek más a vége, mint amit az eredeti pálya kijelölt volna a számára” – mondta az új, egy soha nem volt születési eseményt rögzítő, ámde jogilag teljesen korrekt születési anyakönyvi kivonatának szimbolikus jelentését taglalva, s abból további inspirációkat nyerve.
Írói munkásság[szerkesztés]
Toót-Holló Tamás első, 1994-ben még Toót H. Zsolt néven közreadott, Pályaháborgások[20] című regényével elnyerte a Kráter Műhely Egyesület Budai Gábor-díját. Ezután is több kötetet publikált még a Toót H. Zsolt névalakkal – ezek között volt irodalmi olvasónapló (Prózaporond,[21] 2000) és családi tematikájú esszéfüzér is (Apasorban,[22] 2003).
Toót-Holló Tamás néven jegyzett szépírói munkássága a 2012 és 2015 között megjelent kőmisztérium-trilógiájával s a 2015-től megjelenő, eddig két kötetből álló királyregény-trilógiájával köthető össze. A metafizikai kalandregények első trilógiája, amelyik összefoglaló néven A Garabonciás Könyve címet viseli, három kötetből áll. Az Üsse kő[23] (2012), a Három a kő[24] (2013), a Gördül a kő[25] (2014) című regényekből. Ezek sora a trilógia motívumait színpadra álmodó liturgikus drámával (Üsse kő – Jelenések hét rendbéli úton,[26] 2012), valamint a garabonciás hagyomány néprajzi és irodalomtörténeti összefüggéseit ábrázoló tanulmánykötettel (Garabonciások könyve és szerelme[27] – 2015) egészül ki.
| „ | Hibátlan. Mind tudományosan, mind stílusában, mind témájában. A mesékről szóló tudása lenyűgöző. (…) Mindenhogyan helytállóak a mondatok, de nem ez a lényeg. Hanem minden olyan mágikus szövegben szól, ami hihetetlen módon hatott rám. Úgy van megírva, mintha egy varázsszöveget olvastam volna, vagy mint egy beavató szöveget, amely bevitt engem abba a nagyon belső gömbömbe, ahonnan én is dolgozom, ahol az én rejtett kincseim is vannak, hiszen valamilyen formában én is az őshagyománnyal foglalkozom, de ez nem annyira bejárható kívülről. Azonnal a saját középpontomba kerültem. Nagyon elbűvölt. (…) Nagyon izgalmas a nyelvhasználata. A nyelvnek a regöléshez és a varázsláshoz, a mágikus, orfikus prózához való hasonlatossága. Ahogy ír, ahogy gondolkodik, ahogy a világot összerakja. Egy rituális utazás minden sora, minden mondata. (…) Amit én gondolok erről az öt könyvről, az az, hogy ez egy szellemi jelzőfény, nem mécses, hanem üstökösszerű lángcsóva, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egyfelől nevezhetjük valamiféle mitológiai rekonstrukciónak ezt a nagyívű vállalkozást, másfelől pedig a sejtek szintjén a részesei lehetünk ennek a hagyománynak. (…) Ez az öt könyv – a Garabonciás Könyve – olyan, mint egy beavatási szertartás, mert a lét legmélyebb összefüggéseibe avatja be az olvasót. Ezért kellő tisztelettel és komolysággal és alázattal lehet olvasni, és nagyon vigyázva, mert valóban nagy erők mozognak a könyvben, ezt nem tagadhatom le, mert olvasóként is átéltem. | ” |
| – Boldizsár Ildikó[28] | ||
A második trilógia, amelyik összefoglaló néven A Forrás Könyve címet viseli, a Hunor és Magor királyfiakról szóló Csobban a víz[29] (2015), a Szent László királyról szóló Csillan a hab[30] (2017) és a Mátyás királyról szóló Csordul a csepp[31] (2021) című királyregények alkotják.
A vele készült életműinterjú helyet kapott a Magyar Napló Kiadó 2014-ben megjelent Nyitott Műhely I-II. (100 interjú a mai magyar irodalomból) című,[32] a konzervatív irodalom új kánonját megteremteni kívánó válogatásában, a róla készült irodalmi portréfilm[33] pedig része lett az Írókorzó címmel elkészült filmsorozatnak, amelynek írásos anyaga 2017-ben jelent meg az Orpheusz Kiadó[34] gondozásában.
| „ | Mégis, a mesék garabonc hősei után állni kell szakadatlan a próbát ó geszta-lapoktól, garaboncok Könyvétől, nagy szellemektől indíttatva, kik maguk sem kímélték magukat, szentek s bolondok egyben – valódi szabadok, élve a Teremtés akaratát, – mert mi másét érdemes! Próbák próbái, találós kérdései záporoznak, elmossák a legnagyobb türelem partjait is, másfelől, mint roppant hullámok – lésznek tagolói a szöveg-őselemnek, mi ha hátára vesz, sokáig nem vet partra, ahogy voltál, úgy biztosan nem... |
” |
| – Kiss Anna[35] | ||
Irodalomtörténészi, kritikusi munkásság[szerkesztés]
Karácsony Benőről szóló kandidátusi értekezése Tót H. Zsolt név alatt, Széttaposott ösvény címmel jelent meg. A két világháború között erdélyi magyar széppróza jeles képviselője körüli kutatásairól később két dokumentumfilmben is számot adott: egyrészt Medgyesi Gabriella A korán jött polgár[36] című filmjében, másrészt a Súly alatt a pálma[37] című, a holokauszt 70. évfordulóján rendezett kolozsvári konferenciához készült dokumentumfilmes összeállításban.
Kritikusi munkásságát éveken keresztül egy állandó prózakritikusi rovat, a Prózaporond gazdájaként is folytatta. Ezt a rovatát előbb a Polisz, aztán a Napút folyóiratban közölte 1996-tól 2001-ig. A rovat teljes anyaga Prózaporond[21] címmel, kötet formájában is megjelent. 1999 és 2001 között, aztán pedig 2015-től a Napút prózarovatának a vezetője is, s ebben a minőségében a Cédrus Művészeti Alapítvány évente ismétlődően kiírt pályázatára beérkező szépprózai alkotások állandó elbírálója.
Oktatás[szerkesztés]
1993 és 1996 között az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézet tanársegéde volt. 2013 és 2016 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Közszolgálati média szerkesztő szakirányú továbbképzésén, 2014 és 2018 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Média és közszolgálati kommunikáció továbbképzési szakán tanított. 2017 és 2018 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kormányzati tanulmányok szakmai továbbképzési szakán oktatott és tréningeket vezetett. 2019 és 2020 között a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (NTGN)[38] médiaképzésén az írott sajtó szakirány szakfelelőseként és tanáraként dolgozott. 2021-től a Mediaworks Tehetséggondozó Program vezetője[39].
Kutatás[szerkesztés]
Irodalomtörténészként egyetemi előadásain és kurzusain a XX. századi magyar prózairodalmat kutatta. Később könyv alakban is kiadott kandidátusi értekezését Karácsony Benő munkásságáról írta.[40]
Médiakutatóként a közszolgálati média hatásmechanizmusát elemezte, a közszolgálati kommunikációt tanítva pedig a közérthető ügyfélkommunikáció nyelvi-stiláris feltételeinek elterjesztésén dolgozott.[41]
Irodalomtörténészként az irodalom és a néprajz határterületén mozogva is kutatásokat végzett: a magyar folklórban megőrzött őshagyomány elemeinek felhasználásával mítoszrekonstrukciókat hajtott végre – egyebek mellett a garabonciás diákok körüli hiedelemmondákat[27] és az aranyhajú gyermekek tündérmeséje körül kialakult érckori példázatokat[42] helyezve új összefüggések közé.
Ennek során a „nagy garral” járó garabonciások egyik-másik szerepszemélyiségében a csillagvallási tradíciók nyomait, s a Fényhit őrzésének beszédes jeleit mutatta ki. Ugyanígy tett akkor is, amikor az aranyhajú gyermekekben a magasban lévő haza kincses hírvivőit fedezte fel, ősmítoszként azonosítható történetükben pedig a magyar ősvallás egyik rejtve rejtező emlékét, táltoshitű őseink valaha volt napkultuszát hagyta felragyogni.
| „ | A csoda mindig akkor jön, amikor nem várjuk! Már csak ilyen a csoda természetje. Az embernek vannak rögeszméi, várakozásai, különösen, ha néprajzos. (...) Amikor megkaptam Toót-Holló Tamás Garabonciások könyve és szerelme című munkáját, és elkezdtem olvasni, akkor azonnal megéreztem, hogy valami különleges alkotásról van szó. A szövegből valami egészen sajátos nyelvi játékosság áradt, és különleges belső erő, amelyet a folklorista elmélete szerint éppen az kölcsönöz a szövegnek, hogy tele van utalásokkal a magyar néphitre, és a népköltészet nyelvi fordulataira.
(…) az író állandóan vagy pontosabban, még gyakrabban, mint korábban, a történelmi párhuzamokat hívja és idézi, hogy regényét egyre távolabbra repítse a talajszint valóságától. Ezért tartjuk teljesen újszerűnek ezt a szövegvilágot, és joggal nevezzük el etno-regénynek. |
” |
| – Hoppál Mihály[43] | ||
Lokálpatrióta elhivatottság[szerkesztés]
Szülővárosát, Ózdot személyes identitásmintáit elsődlegesen formáló helyként ismeri el, s erről többféle módon, köteteiben és interjúiban is számot ad. Ennek a kötődésnek az első markáns jele az ózdi írótársaival – Kálnay Adéllal, Csontos Jánossal és Takács Józseffel – közösen jegyzett 1997-es kötete, a Provincia Nostra[44] is. Az Alapítvány a Kárpátok Eurorégió Fejlesztéséért és az ózdi önkormányzat által támogatott antológia az ózdi írók egymással készített interjúiból, valamint saját műveik szemelvényeiből áll. Ózdi örökségének része az is, ahogyan a tragikusan korán elhunyt írótársa, Csontos János emlékét – s ezen keresztül az ózdi származás identitásmintáit – mindmáig őrzi.[45]
| „ | „Azt szoktam mondani, hogy egyszerre érzem magam kelet-magyarországinak – ez számomra a regionális kiszorítottság és félretoltság érzéséből táplálkozó kurucos, lázadó mentalitást jelenti; hegyvidéki embernek – a hegyek élménye egyfajta romanticizmussal ajándékozott meg; és egy válságokkal küzdő iparvidéki táj szülöttének – amely táj a rozsdás kohók és omladozó gyárépületek lehangoló látványa miatt azzal a felismeréssel tett gazdagabbá, hogy a múlandó kinti dolgok helyett olykor értelmesebb befelé fordulni, s a belső, lelki tájainkon feltáruló látnivalókra, a képzelt világok és a virtuális valóságok élményanyagára figyelni.” | ” |
| – Toót-Holló Tamás (Provincia Nostra)[44] | ||
Művei[szerkesztés]
Irodalomtörténeti kötetek[szerkesztés]
- Széttaposott ösvény[40] (1994, ISBN 9635060106, Balassi Kiadó) – Tót H. Zsolt néven
- Garabonciások könyve és szerelme Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben[27] (2015, ISBN 9789632634722, Napkút Kiadó) – Toót-Holló Tamás néven
- Szellemi honvédelem aranykori fényben[42] (2020, ISBN 9786156180025, Cédrus Művészeti Alapítvány – Toót-Holló Tamás néven
Regények[szerkesztés]
- Pályaháborgások[20] (1995, ISBN 9638038128, Seneca Kiadó) – Toót H. Zsolt néven
- Üsse kő – a Garabonciás Könyve Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben[23] (2012, ISBN 9789632632353, Napkút Kiadó) – Toót-Holló Tamás néven
- Három a kő – a Garabonciás Könyve Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben[24] (2013, ISBN 9789632633572, Napkút Kiadó) – Toót-Holló Tamás néven
- Gördül a kő – a Garabonciás Könyve Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben[25] (2014, ISBN 9789632634012, Napkút Kiadó) – Toót-Holló Tamás néven
- Csobban a víz – a Forrás Könyve Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben[29] (2015, ISBN 9789632632353, Napkút Kiadó) – Toót-Holló Tamás néven
- Csillan a hab – a Forrás Könyve Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben[30] (2017, ISBN 9789632637037, Napkút Kiadó) – Toót-Holló Tamás néven
- Csordul a csepp – A Forrás Könyve[31] (2021, ISBN 9786156180308, Cédrus Művészeti Alapítvány) – Toót-Holló Tamás néven
Dráma[szerkesztés]
- Üsse kő – Jelenések a hét rendbéli úton Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben[26] (2012, ISBN 9789632632896, Napkút Kiadó) – Toót-Holló Tamás néven
Olvasónapló[szerkesztés]
- Prózaporond[21] (2000, ISBN 9638613505, Masszi Kiadó) – Toót H. Zsolt néven
Esszéfüzér[szerkesztés]
- Apasorban[22] (2003, ISBN 9638636505, Napkút Kiadó) – Toót H. Zsolt néven
Antológia[szerkesztés]
- Provincia Nostra – ózdi írók antológiája;[44] Válogatás Kálnay Adél, Csontos János, Toót H. Zsolt műveiből (1997, ISBN 9630490218, Szószabó Stúdió) – Toót H. Zsolt néven
- Mi magunk[16] – magyar identitás, magyar tradíció; Szerkesztette: Szondi György, Toót-Holló Tamás (2020, ISBN 9786156180063, Cédrus Művészeti Alapítvány) – Toót-Holló Tamás néven
Díj, tudományos fokozat[szerkesztés]
- Budai Gábor-díj (1994)
- az irodalomtudomány kandidátusa (1994)
- Magyar Arany Érdemkereszt (2020)
- Herczeg Ferenc-díj (2023)[46]
Kollektív elismerés[szerkesztés]
- az általa alapított és vezetett szerkesztőség (Mediaworks központi online szerkesztősége) nevében és képviseletében átvett díj (Érték és Minőség Nagydíj Kommunikációért Nívódíja,[47] 2019)
Közéleti szerepvállalás[szerkesztés]
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke.[48] A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestületi tagja.[2] A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) köztestületi tagja. A Magyar Írószövetség választmányi tagja.[49]
Család[szerkesztés]
Gyermekei: Tóth Sára Rebeka (1991), Tóth Kata Veronika (1996)
További információk[szerkesztés]
A szerző könyvbemutatói (videóanyagok)[szerkesztés]
Könyv született a kőről – Televíziós interjú a szerzővel – Könyvkalauz, M2
Toót-Holló Tamás Csillan a hab című könyvének bemutatója
Napút-est a Duna Palotában 2017. november 14-én Kiss Anna, Hoppál Mihály és Szondi György részvételével
(↑Beszámoló a fenti esemény után; Kérdezz-felelek – Egy könyvbemutató utórezgései)
Toót-Holló Tamás könyvtrilógiájának bemutatója a XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
A köteteket bemutatja: Boldizsár Ildikó (2015. április 24.)
Beszélgetőtársak: a film alkotói – Csontos János, Szabó Mihály – és a filmek főszereplői: Szondi György és Toót-Holló Tamás. (2017. október 11.)
A Patrióta-esték könyvbemutatója
Beszélhetőtársak: Lovász Irén néprajztudós, népdalénekes, Pataki Tamás író (2020. október 1.)
„Védeni kell a magyarságunkat és normalitásunkat”
Magyar Nemzet, 2020. október 6.
Nem szabályos történelmi regény megvillant szemű királyunkról
Magyar Nemzet, 2021. szeptember 6.
Toót-Holló Tamás trilógiazáró kötetéről a szerzővel Csáji Koppány László beszélget
Házigazda: Szondi György, helyszín: Országos Idegennyelvű könyvtár, 2021. október 4.
Sárkány van náluk, nem félnek használni
Házigazda: Vidnyánszky Attila, helyszín: Nemzeti Színház, Kaszás Attila-terem ,2022. október 5.
A szerző előadásai (videóanyagok)[szerkesztés]
Élet Feketegyász országában – Tündér Erzsébet porlepte története
III. Éljetek Halottak Fesztivál – Művelődési Szint [MÜSZI] Budapest, 2016. október 31.
Virág Péter – a nő útja, a férfi útja és a táltos útja
Magyar Kultúra Napja, 2016. január 22., az Eleven TV felvétele
Nagy garral érkezni, sárkányt zabolázni
II. Éljetek Halottak Fesztivál – Vajda Lajos Stúdió (VLS) Szentendre, 2015. október 31.
Tölgyfa egy hamvas tisztáson – Előadás Karácsony Benőről
A "Súly alatt a pálma" című konferencia videóelőadása a holokauszt 70. évfordulóján (2014. február 19., Kolozsvár) Magyarország Kulturális Központja – Balassi Intézet (Sepsiszentgyörgy) szervezésében, a Székely Szeretetszolgálat Alapítvány közreműködésével
Interjúk a szerzővel[szerkesztés]
Portréfilm Toót-Holló Tamásról – Írókorzó
Csontos János és Szabó Mihály televíziós portrésorozata kortárs magyar alkotókról
A rejtőzködő tudás – Magyar Hírlap, 2012. augusztus 25., szombat, 13. oldal
Rákh Géza: Garabonciás harcosok
Garabonciás harcosok – Magyar Hírlap, 2014. január 4., szombat, 13. oldal
Ágoston Balázs: Kő kövön maradjon (Beszélgetés Toót-Holló Tamással)
Magyar Demokrata XVIII. évf. 12.szám, 2014. március 19.
Csontos János: Egy vagyok, és sokan vannak bennem (Beszélgetés Toót-Holló Tamással)
Magyar Napló – 2014. május – 58-63. oldal
Borbély Zsolt Attila: Bűv-igék a modern korban (Beszélgetés Toót-Holló Tamással)
Nagy garral érkezni, sárkányt zabolázni – Erdélyi Napló, 2015. május 9.
Kertész Viktória: Csillagösvényen – Beszélgetés Toót-Holló Tamással
Asszonyszabadító lovagkirály – Figyelő, 2017. évfolyam, 48. szám 2017.11.29.
Stifner Gábor: Mi Magunk – Toót-Holló Tamás-interjú
Karc FM, 2020. augusztus 3.
L. Fábián Anikó: Ősi mítoszok bűvkörében
Szabad Föld, 2020. szeptember 25.
Kovács katáng Ferenc: Itt van dolgunk és történelmi küldetésünk
Olvasat, 2020,. október 2.
Karc FM, 2020. október 5.
Makkay József: Szent László és Mátyás király nyomában
Erdélyi Napló 2020. október 16.
M5 – 2020. október 31.
Színpadi mű és webes tudástár is készül elveszett ősmítoszunkról
Origo – 2021. március 01.
Márta Renátó interjúja – Kossuth Rádió
Kalendárium – 2021. szeptember 3.
Kovács katáng Ferenc: Csurran-cseppen
Olvasat – 2021. szeptember 24.
M5 – 2021. október 2.
Molnár Pál: Királyaink legendái is a magyar népet erősítik Archiválva 2021. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Gondola – 2021, október 12.
M5 – 2021. október 19.
Csatári Bence: Aranykorok, ősi múltunk, hagyományaink, örökségünk üzenete
Kossuth Rádió – 2022. április 1.
Kovács katáng Ferenc: Szent István napján is megálmodhatja Emese álmát Mária országa
Olvasat, 2022. augusztus 19.
Vági Barbara: Valami ősi erő van bennünk, vezet minket egy sugárzóbb világ felé
Origo, 2022. 10. 05.
Kossuth Rádió - Kalendárium, 2022. október 7.
Varga Klára: Az aranyhajú gyermekek születése 1.
Varga Klára: Az aranyhajú gyermekek születése 2.
Magyar Hírlap, 2022. december 21-22.
Beszélgetés Toót-Holló Tamással, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnökével
nemzetimediaszovetseg.hu; 2023. január 20.
Molnár Pál: Ősi magyar horrormesék nyomában
Gondola, 2023. február 25.
Rácz András: Ősi legendáink és modern létünk
Magyar Nemzet, 2023. március 18.
Bóna Judit: Lábjegyzet (Beszélgetés a Herczeg Ferenc-díjas Toót-Holló Tamással)
Karc FM, 2023. március 20.
Magyar Demokrata, 2023. március 22.
Karc FM - Poétikon, 2023. 05. 07. 11:00-12:00
Kritikák a szerző műveiről[szerkesztés]
Makai Máté: Hazák, garabonciások, tárgyak
Gördülő kövek – Új Nautilus, 2012. június 8. péntek
Csontos János: Mámor, mágia, magasság (Toót-Holló Tamás kőmisztérium-trilógiája)
Magyar Napló – 2013. január – 26-33. oldal
Magyar Napló – 2013. január – 62-63. oldal
TOR: Mámor, mágia, magasság. Legyen. Üsse kő
est.hu. – 2013. február 25.
TOR: Akit megragad a garabonciás
est.hu – 2013. február 26.
Tamási Orosz János: Mámor, mágia, magasság (Toót-Holló Tamás: Üsse kő. A Garabonciás Könyve)
Magyar / Hon / Lap – 2013. március 8.
Tamási Orosz János: Jelenések hét rendbéli úton (Toót-Holló Tamás: Üsse kő. Jelenések hét rendbéli úton)
Magyar / Hon / Lap – 2013. március 9.
Parcsami Gábor: Gördül a kő, töri az utat
Székelyföld kulturális folyóirat, XVII. évfolyam, 12. szám, 2013. december, 163-171. oldal
Hegedüs Imre János: A malomnak nincsen köve
Magyar Napló, 2015. május. 65-66. oldal
Füleki Gábor: Zengőkövek – recenzió A Garabonciás Könyvéről
Napút Online – 2017. június 7.
Kiss Anna: Nap útja, Hold útja (Toót-Holló Tamás könyveit olvasva)
Napút Online – 2017. augusztus 22.
Hoppál Mihály: A csoda akkor jön, amikor nem várjuk
Napút Online – 2017. november 14.
Csermák Zoltán: Szellemi honvédelem aranykori fényben
ma7.sk – 2020. szeptember 27.
Fehér Zoltán: „A múlt csak példa most”
Napút Online, 2020. október 30.
Juhász Kristóf: Aranyhajú gyermekek a valóság ölelésében
Irodalmi Jelen – 2020. december 27.
Rónai Balázs Zoltán: Ősmagyar naphéroszok
Országút – 2021. január 20.
Lexikonszócikk a szerzőről[szerkesztés]
Zsiráffal szemező holló (önszócikk))
Napút, 2015. július – XVII. évfolyam, 6. szám – Mustrák ugyanúgy, 12-18. oldal
Kötetmegjelenés: Önlexikon (Kortárs magyar írók önszócikkei) Archiválva 2018. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, Cédrus Művészeti Alapítvány, Budapest, 2017. (Összeállította: Szondi György). 453-461. oldal
Interneten elérhető művei[szerkesztés]
- Tót H. Zsolt: Széttaposott ösvény
- Toót H. Zsolt: Pályaháborgások
- Toót H. Zsolt: Prózaporond
- Toót H. Zsolt: Apasorban
- Toót-Holló Tamás: Üsse kő – A Garabonciás Könyve
- Toót-Holló Tamás: Üsse kő – Jelenések hét rendbéli úton (részlet) Archiválva 2022. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Toót-Holló Tamás: Három a kő – A Garabonciás Könyve (részlet)[halott link]
- Toót-Holló Tamás: Gördül a kő – A Garabonciás Könyve (részlet)[halott link]
- Toót-Holló Tamás: Garabonciások könyve és szerelme (részlet) Archiválva 2021. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Toót-Holló Tamás: Csobban a víz – A Forrás Könyve (részlet) Archiválva 2021. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Toót-Holló Tamás: Csillan a hab – A Forrás Könyve (részlet) Archiválva 2021. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Toót-Holló Tamás: Csordul a csepp – A Forrás Könyve (részletek)
- Toót-Holló Tamás: Szellemi honvédelem aranykori fényben – Párbeszéd a múlttal: az aranyhajú gyerekek magyar evangéliuma (részletek)
- Az Olvasat válogatása Toót-Holló Tamás műveiből – a szövegrészleteket előadja: Németh Kriszta és Turi Bálint
- Toót-Holló Tamás: Aranyhajú hármasok (zenés színpadi mű) - részlet
Források[szerkesztés]
- Toót-Holló Tamás adatlapja a Magyar Írószövetség oldalán.
- Toót-Holló Tamás adatlapja a Magyar Tudományos Akadémia oldalán.
- Toót-Holló Tamás adatlapja a Magyar Nemzeti Médiaszövetség oldalán.
- Toót-Holló Tamás adatlapja a Napkút Kiadó honlapján. Archiválva 2018. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Toót-Holló Tamás adatlapja a Napút Online oldalán.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.konyv7.hu/magyar/menupontok/felso-menusor/online/atadtak-a-herczeg-ferenc--jozsef-attila--es-marai-sandor-dijat--2023-marcius-15
- ↑ a b Toót-Holló Tamás - Köztestületi adatlap – Magyar Tudományos Akadémia (MTA). (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Toót-Holló Tamás Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült | Napút Online (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Átadták a Herczeg Ferenc-, József Attila- és Márai Sándor-díjat – 2023. március 15. - Könyvhét. www.konyv7.hu. (Hozzáférés: 2023. március 19.)
- ↑ András, Rácz: Ősi legendáink és modern létünk (magyar nyelven). Ősi legendáink és modern létünk, 2023. március 18. (Hozzáférés: 2023. március 19.)
- ↑ [1] Archiválva 2020. július 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ A Magyar Nemzet új főszerkesztője: Egy jobboldali kormány mindig számíthat az elvi támogatásunkra. azonnali.hu, 2020. február 6. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
- ↑ Európai Utas (magyar nyelven). epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ [2][halott link]
- ↑ Toót H. Zsolt - Szerző | Válasz.hu (magyar nyelven). valasz.hu. (Hozzáférés: 2020. május 17.)[halott link]
- ↑ Áprilisban jelenik meg a Heti Válasz első száma. Napi.hu. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Reggel (2004) (magyar nyelven). Magyar Médiatörténet, 2014. december 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Külhoni Magyar Sajtószolgálat. kms.mtva.hu. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Hungary Matters (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ A Mediaworkshöz igazolt az MTI volt főszerkesztője (hu-HU nyelven). 24.hu, 2017. május 15. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ a b Mi magunk – Magyar identitás, magyar tradíció | Napút Online (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 23.)
- ↑ Magyar önazonosságtár | Napút Online (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ (2014. május) „Egy vagyok, és sokan vannak bennem”. Magyar napló 26. (5.).
- ↑ szerk.: Ortutay Gyula: MAGYAR NÉPDALOK (2000)
- ↑ a b Toót H. Zsolt: Pályaháborgások. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ a b c Zsolt Toót H: Prózaporond. 2000. ISBN 978-963-86135-0-9 Hozzáférés: 2020. május 16.
- ↑ a b Zsolt Toót H: Apasorban. 2003. ISBN 978-963-86365-0-8 Hozzáférés: 2020. május 16.
- ↑ a b Toót-Holló Tamás: Üsse kő – A Garabonciás Könyve. napkut.hu. [2021. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ a b Toót-Holló Tamás: Három a kő – A Garabonciás Könyve. napkut.hu. [2021. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ a b Toót-Holló Tamás: Gördül a kő. napkut.hu. [2021. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ a b Toót-Holló Tamás: Üsse kő – Jelenések hét rendbéli úton. www.napkut.hu. [2021. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ a b c Toót-Holló Tamás: Garabonciások könyve és szerelme. www.napkut.hu. [2021. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Toót-Holló Tamás könyvtrilógiájának bemutatója a XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
- ↑ a b Toót-Holló Tamás: Csobban a víz – A Forrás Könyve. www.napkut.hu. [2021. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ a b Toót-Holló Tamás: Csillan a hab – A Forrás Könyve. www.napkut.hu. [2021. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ a b Toót-Holló Tamás: Csordul a csepp (hu-HU nyelven). Napút Online. (Hozzáférés: 2021. szeptember 12.)
- ↑ Archivált másolat. [2020. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=S4GJBZhPJNg&t=958s
- ↑ Archivált másolat. [2018. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Kiss Anna: Nap útja, Hold útja (A Dativus ciklusból) | Napút Online (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 18.)
- ↑ „"A korán jött polgár" PORT.hu-adatlap” (magyar nyelven).
- ↑ Súly alatt a pálma - Youtube. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Nemzeti Tehetséggondozó NKft.. ntgn.hu. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Nemzet, Magyar: Tehetséggondozó újságírói programot indít a Mediaworks (magyar nyelven). Tehetséggondozó újságírói programot indít a Mediaworks, 2021. szeptember 28. (Hozzáférés: 2022. május 17.)
- ↑ a b Tót H. Zsolt: Széttaposott ösvény - Karácsony Benő élete és műve. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Toót-Holló Tamás néven, egy tanulmányt szerzőként, a teljes kötetet pedig szerkesztőként jegyezve, A közpénzügyek komplex újságírói kezelése. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 32-39.. o. (2018)
- ↑ a b Toót-Holló Tamás: Szellemi honvédelem aranykori fényben – Párbeszéd a múlttal: az aranyhajú gyermekek magyar evangéliuma (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Hoppál Mihály: A csoda akkor jön, amikor nem várjuk | Napút Online (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 18.)
- ↑ a b c Provincia Nostra - ózdi írók antológiája – Válogatás Kálnay Adél, Csontos János, Toót H. Zsolt műveiből. Szószabó Stúdió [1997]. ISBN 9630490218
- ↑ Angyaldekameron – Úzvár ózdi mitológiája (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Számos művész részesült kulturális középdíjban, illetve állami kitüntetésben (hu-HU nyelven). Fidelio.hu. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
- ↑ Kommunikációért Nívódíjjal ismerték el a Mediaworks központi szerkesztőségeinek munkáját (magyar nyelven). DÉLMAGYAR. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Toót-Holló Tamás – Magyar Nemzeti Médiaszövetség (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Felépítés (hu-HU nyelven). Magyar Írószövetség. (Hozzáférés: 2023. március 21.)