Tlalpujahua de Rayón

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tlalpujahua de Rayón
StreetTlalpu1.JPG
Közigazgatás
Ország  Mexikó
Állam Michoacán
Régió Oriente
Község Tlalpujahua
Alapítás éve 1560
Irányítószám 61060
Körzethívószám 711
Népesség
Teljes népesség 3530 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 2550–2650 m
Időzóna CST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Tlalpujahua de Rayón (Mexikó)
Tlalpujahua de Rayón
Tlalpujahua de Rayón
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 48′ 18″, ny. h. 100° 10′ 28″Koordináták: é. sz. 19° 48′ 18″, ny. h. 100° 10′ 28″
Tlalpujahua de Rayón (Michoacán)
Tlalpujahua de Rayón
Tlalpujahua de Rayón
Pozíció Michoacán térképén
Tlalpujahua de Rayón honlapja

Tlalpujahua de Rayón (röviden Tlalpujahua) kisvárosias jellegű település Mexikó Michoacán államának északkeleti részén. Nevezetességét régi műemlékei adják és az, hogy itt született a mexikói függetlenségi háború egyik meghatározó személyisége, Ignacio López Rayón. A település megkapta a Pueblo Mágico turisztikai elismerést is.[2] 2010-ben 3530-an lakták.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település Mexikó középső részén, Michoacán északkeleti részén, México szövetségi állam határához közel fekszik, a Vulkáni-kereszthegység hegyei között, a tenger szintje felett mintegy 2600 méteres magasságban. Fő vízfolyása a délről északra folyó Dos Estrellas nevű patak.[4]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakóinak száma a közelmúltban sokáig növekedett, de az utóbbi években csökkent. Ezeket a változásokat szemlélteti az alábbi táblázat:[3]

Év Lakosság
1990 2842
1995 2968
2000 3332
2005 3704
2010 3530

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település neve a navatl nyelvből származik: a tlalli („föld”) és poxohuac („szivacsos”) szavakból keletkezett. A spanyolok megérkezése alőtt fekvése miatt (az aztékok és a taraszkók területeinek határvidékén található) állandó összetűzések színtere volt.

A taraszkók birodalmának 1522 körüli spanyol meghódítása után V. Károly spanyol király bányakerületek létrehozását rendelte el, így Tlalpujahua a taimeói kerület részévé vált. 1551-ben két templom állt a faluban: a La Cofradía a spanyoloké, a Santiago Puxtla az indiánoké volt. 1558-ban, amikor a spanyolok újra felfedezték azokat a bányákat, melyeket korábban az őslakók használtak, a falu felvette a Real de Minas de Tlalpujahua nevet. A bányászat az 1730-as évekre érte el csúcspontját, 1735-ben jött létre a bányászati képviselet is.[5][6]

1773-ban itt született az az Ignacio López Rayón, aki 1811. augusztus 19-én életre hívta a függetlenségi harcosok egyik első irányító testületét, a zitácuarói juntát. Amikor a junta vezetői 1812-ben négy felé váltak, Rayón hazatért szülőfalujába, ahol folytatta a sajtótermékek kiadását, fegyvereket gyárttatott és embereket toborzott.[7][8] Év végén ide érkezett és kezdte meg tevékenységét néhány kiváló fegyvergyártó is, akiket Leona Vicario győzött meg arról, hogy álljanak a függetlenségi harcosok oldalára. Amikor 1813-ban Leona Vicariót a spanyolok elfogták, majd megszökött, ő is Tlalpujahuába jött, ahol 1814-ben összeházasodott Anrdés Quintana Roóval.[9][10] Ugyanennek az évnek a decemberében ellenségei agyonlőtték a függetlenség oldalára állt Juan Antonio Romero káplánt.

A bányásztelepülés csak a függetlenség kivívása után, 1822-ben kapott önkormányzatot, a község pedig csak 1831-ben jött létre. Ekkor azonban a Departamento de Oriente nevű terület (partido) központjává vált, majd 1859-ben Rayón tiszteletére átnevezték Mineral de Rayónra. A függetlenségi háború miatt leállított bányászatot 1825-ben angolok próbálták meg újraindítani, de 3 év múlva csődbe jutottak.

A reformháború idején 1862-ben először konzervatív csapatok szállták meg a várost, később pedig Rafael Cuéllar szabadelvűi. A 19. század végén új bányát nyitottak, a Dos Estrellast („Két Csillag”), mely ismét elindította a térség gazdasági fejlődését. Ezt a bányát 1909-ben maga Porfirio Díaz elnök is meglátogatta. 1920-ban rövid ideig itt lelt menedékre a korábbi forradalmár, Francisco J. Múgica is.

Jelentősen visszavetette a fejlődést az 1937-es áradás, melynek során megsemmisült a Dos Estrellas bánya, a kiáradó iszap pedig maga alá temette a Nuestra Señora del Carmen-kápolnát is.[6][5]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Péter és Pál-templom

A falu, mint Pueblo Mágico, kiemelt szerepet játszik Mexikó turizmusában. Régi műemlékei közül legjelentősebbek a 16. századi Santuario de la Virgen del Carmen (egykori kolostor), a 17. századi Szent Péter és Pál-templom és az ugyancsak 17. századi Szent Mihály-kápolna, valamint a Szent Péter-, a San Juan Joaquín- és a Santa María de los Ángeles-kápolnák.

A településen két múzeum található: egy ásványtannal és történelemmel foglalkozó, valamint egy, amit a Rayón-testvérek szülőházában alakítottak ki. Az ő emlékükre minden november 13-án ünnepséget tartanak.

Tlalpujahua nevezetes még fazekasságáról és arról is, hogy helyi kézművesek karácsonyfadíszeket készítenek.[6]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 21.)
  2. Tlalpujahua honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 21.)
  3. ^ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 21.)
  4. INEGI – Tlalpujahua község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. december 21.)
  5. ^ a b Tlalpujahua honlapja – történet (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 21.)
  6. ^ a b c E-Local–INAFED kormányzati oldal – Tlalpujahua község
  7. 31 de julio de 1773, natalicio de Ignacio López Rayón (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 21.)
  8. Miguel Ángel Fernández Delgado: El bicentenario de la Junta de Zitácuaro (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 21.)
  9. Leona Vicario életrajza biografiasyvidas.com oldalon (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 21.)
  10. Emma Paula Ruiz Ham: El carácter insurgente de una “Leona” (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 21.)