Tisza Lajos (politikus, 1798–1856)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2001:4c4d:1c81:fda0:4594:9b0:d1f2:d20b (vitalap) 2020. április 16., 14:11-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (a "szegedi" előnevet Lajos fia kapta csak, a grófi címmel együtt a szegedi árvízi kormánybiztosi tevékenységéért.)
Ez a szócikk az alispánról és országgyűlési követről szól. Hasonló címmel lásd még: Tisza Lajos (egyértelműsítő lap).
Tisza Lajos
Született1798. augusztus 5.[1]
Nagyvárad
Elhunyt1856. augusztus 23. (58 évesen)[1]
Geszt
Állampolgárságamagyar
Gyermekeihét gyermek:
Foglalkozásapolitikus
Tisztségemagyar országgyűlési követ (1832–)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tisza Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Borosjenői Tisza Lajos (Nagyvárad, Bihar vármegye, 1798. augusztus 5. – Geszt, Békés vármegye, 1856. augusztus 23.) politikus, országgyűlési követ, két ízben Bihar vármegyei alispán, majd főispáni helytartó. Tisza Kálmán, Tisza Lajos és Tisza Domokos édesapja.

Élete

Tisza László, császári és királyi kamarás, a vármegye egyik legnagyobb birtokosa, főjegyző és országgyűlési követ és gróf Teleki Katalin fiaként született. 1825-ben megválasztották Bihar vármegye aljegyzőjének, majd 1829-ben annak főjegyzője lett. 1832-ben első alispánnak és országgyűlési követté nevezték ki. 1833 tavaszán Debrecenben verekedésre keveredett Füzesséry Gábor országgyűlési követtel. Reviczky főbíró házánál találkoztak, szóváltás alakult ki közöttünk, Tisza pedig lehazaárulózta Füzesséryt, majd miután félreértette egyik gesztusát, arcon csapta őt. Deák Ferenc egyik levelében így ír erről az esetről: „Tisza Füzesséryt pofon vágta, ez annak üstökébe ragaszkodott; egymást hurcolták, földhöz verték s a földön henteregtek s végre (úgy hallom) szépen megbékültek.” Amikor ennek a botránynak a híre eljutott Pozsonyba, mindkettőjüket menesztették az országgyűlésről. 1837-ben újból alispán lett, címének elnyerésében a helyi konzervatív erők és a katolikus klérus támogatását élvezte. 1841 és 1848 között mint főispáni helytartó tevékenykedett, egyúttal császári és királyi kamarás is volt. Adminisztrátori tisztéről önként mondott le, s végleg visszavonult a politikától. Néhány hónappal Domokos fia halála után hunyt el ő is, Geszten.

Családja

1825-ben kötött házasságot Teleki Júlia (1805–1863) grófnővel, aki hét fiút szült neki:

  • László (1826–?)
  • Lajos (1827–?)
  • László (1829–1902); neje: Holles Ottilia (1831–1904)
  • Kálmán (1830–1902) politikus, miniszterelnök; neje: Degenfeld-Schonburg Ilona (1839–1913) grófnő
  • Lajos (1832–1898) politikus, miniszter
  • Béla (1834–?)
  • Domokos (1837–1856)

Származása

Tisza Lajos ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. Tisza István
 
 
 
 
 
 
 
8. Tisza György
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Bakó Katalin
 
 
 
 
 
 
 
4. Tisza László
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2. Tisza László
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
5. Szénásy Rebeka
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1. Tisza Lajos[2]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. Teleki Sándor
 
 
 
 
 
 
 
12. Teleki Lajos
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Bethlen Júlia
 
 
 
 
 
 
 
6. Teleki Lajos
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
13. Bethlen Katalin
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
3. Teleki Katalin[3]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. Tholdy Ádám
 
 
 
 
 
 
 
14. Tholdy Ádám
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Teleki Krisztina
 
 
 
 
 
 
 
7. Tholdy Sára[4]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
15. Földváry Sára
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15760.htm, Tisza Lajos, 2017. október 9.
  2. ↑ Miroslav Marek: Tisza de Borosjenő et Szeged (angol nyelven). Genealogy.eu, 2005. január 27. (Hozzáférés: 2014. július 10.)
  3. ↑ Miroslav Marek: Teleki 3 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. augusztus 18. (Hozzáférés: 2014. július 10.)
  4. ↑ Miroslav Marek: Tholdy 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2005. március 16. (Hozzáférés: 2014. július 10.)

Források

További irodalom

  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tisza_Lajos_(politikus,_1798–1856)&oldid=22515428”