Timothy Wilson Spencer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Timothy Wilson Spencer
Született1962. március 17.
Elhunyt1994. április 27. (32 évesen)
Greensville Correctional Center
Foglalkozásasorozatgyilkos
Halál okavillamosszék
Sablon • Wikidata • Segítség

Timothy Wilson Spencer (1962. március 17. – 1994. április 27.), más néven a Southside Strangler, afroamerikai sorozatgyilkos, aki 4 nemi erőszakot és gyilkosságot követett el Richmondban és Arlingtonban (Virginia).[1] Ezen felül úgy vélik, hogy legalább egy korábbi gyilkosságot elkövetett 1984-ben, amelyért egy másik férfit, David Vasquezet jogtalanul elítéltek.

Spencer volt az első sorozatgyilkos az Egyesült Államokban, akit DNS-bizonyítékok alapján ítéltek el, David Vasquez pedig az első, akit DNS-bizonyítékok alapján felmentettek.

Bűntettei[szerkesztés]

Debbie Dudley Davist, egy 35 éves fiókvezetőt 1987. szeptember 18-án gyilkolták meg. Másnap szeptember 19-én a Westover Hills-i lakásában a richmondi rendőrség megtalálta a meztelen testét az ágyon fekve. Egy racsnis típusú eszközzel fojtották meg. Az orvosszakértő megállapította, hogy halálának oka fojttogatás volt.[2]

Dr. Susan Hellamsot 1987. október 2-i éjszaka vagy 1987. október 3-i kora reggel gyilkolták meg otthonában. A férje hívta a rendőrséget, miután hazaért, és a pár hálószobájának szekrényében fedezte fel részlegesen öltözött testét. Hellams idegsebészeten dolgozott a Virginiai Orvosi Főiskolán. A támadó látszólag azáltal jutott be a házba, hogy kivágott egy nagy lyukat a második emeleti hálószoba ablakon. Az orvosszakértő megállapította, hogy Hellams halálának oka a fojtogatás volt, amelyet a nyaka körüli két öv okozott.[3]

1987. november 22-én Diane Cho-ot, egy 15 éves középiskolást találtak holtan a családja lakásában Chesterfield megyében. Őt is megerőszakolták és megfojtották a Davis és Hellams gyilkosságokhoz hasonló körülmények között.[1]

Spencer utolsó ismert áldozata a 44 éves Susan Tucker volt, akit a virginiai Arlingtonban található társas házában gyilkolt és erőszakolt meg 1987. november 27-én. Testét azonban 1987. december 1-jéig nem találták meg. A helyváltoztatás ellenére a nyomozók biztosak voltak benne, hogy a sajtó által a SouthSide-i Fojtogató-nak nevezett gyilkos volt itt is az elkövető.[1]

Lehetséges más bűncselekmények[szerkesztés]

1988. január 16-án Rena Chapourist és Michael St. Hilaire-t holtan találták egymástól néhány tömbön belül olyan körülmények között, amelyek hasonlóak voltak a korábbi gyilkosságokhoz. Bár eredetileg azt gondolták, hogy ugyanaz az elkövető volt a felelős itt is, Chapouris halálát egy lehetséges másoló követte el, mert jelentős különbségek voltak ez és a többi gyilkosság között. St. Hilaire halálát pedig végül öngyilkosságként állapították meg.[1]

Nyomozás[szerkesztés]

1988. január 20-án az arlingtoni megyei rendőrség letartóztatta Timothy Wilson Spencert, egy 25 éves Richmond-i lakost, Susan Tucker megerőszakolása és meggyilkolása miatt. A rendőrség megállapította, hogy Spencer a gyilkosság ideje alatt Richmondból Arlingtonba utazott, hogy a Hálaadás napját anyjával töltse, aki körülbelül egy mérföldnyire lakott Tucker otthonától.

Debbie Davis, Susan Hellams és Diane Cho gyilkosságával is vádolták. A Richmond-gyilkosságok idején Spencer egy feltételesen szabadlábon lévőknek fenntartott otthonban tartózkodott, pár perc sétára Davis és Hellams lakóhelyeitől. Szabadulása előtt egy 1984-es betöréses ítéletért kiszabott büntetését töltötte.

Ezután kezdődött meg a kriminalisztikai vizsgálat a bűncselekmény helyszínén talált mintákon, amikor az ügyeket előkészítették a tárgyalásra.

Bírósági eljárások, és kivégzés[szerkesztés]

Spencer 1988. július 11-én ált először biróság elé a Susan Tucker gyilkolág miatt. Spencert bűnösnék találták és halálra ítélték, miután bemutatták a Tucker bűncselekmény helyszínéhez talált DNS-bizonyítékokat. Ez volt az első Amerikai-ügy, amelyben a DNS-t sikeresen felhasználták az elkövető személyazonosságának bizonyítására.[4]

Az ítéletet követően Spencer ismét egy tárgyalóteremben találta magát, ezúttal Richmondban a Debbie Davis ügy miatt. A gyilkosság helyén gyűjtött DNS-bizonyítékok megegyeztek Spencer DNS-ével. A tárgyaláson adott kriminalisztikai bizonyítékok azt mutatták, hogy a bűncselekmény helyén talált DNS nem Spencer-től származó statisztikai valószínűsége 1 a 705 000 000-hoz volt. Spencert elítélték Debbie Davis gyilkossága miatt 1988. szeptember 22-én.[2]

Spencert 1989. január 17-én ismét bűnösnek mondták ki és ismét halálra ítélték, miután a DNS-bizonyítékok összekapcsolták őt Hellams gyilkosságának helyszínével.[5]

Miután Spencer sikeresen elítélték a három gyilkosságért, DNS-ét összehasonlították más bűncselekmények helyszínein gyűjtött mintákkal, beleértve látszólag lezárt ügyeket is. E vizsgálatok eredményeként megállapították, hogy a DNS-bizonyítékok összekapcsolták őt Carol Hamm 1984-es meggyilkolásával, egy olyan bűncselekménnyel, amelyért egy David Vasquezt nevű férfit 1985 elején már elítéltek.

Noha a DNS-bizonyítékok ebben az esetben nem volt meggyőző, az FBI nyomozói eléggé magabiztosak voltak, tekintettel a hasonlóságokra a legújabb bűncselekményekkel, hogy bemutassák azt a következtetést, miszerint Spencer volt a felelős ezért a gyilkosságáért is. 1988. január 4-én Vasquez öt éve börtön után az első amerikai lett, akit ellentmondásos DNS-bizonyítékok alapján szabadon bocsátottak.[6]

Annak ellenére, hogy a nyomozók megállapították a bűnösségét, Spencert soha nem vádolták vagy ítélték el Carol Hamm meggyilkolásáért.[6] A DNS-bizonyítékok nem voltak kellően meggyőzőek Diane Cho esetében sem; mindazonáltal Spencert bíróságra vitték és elítélték ebben az ügyben.[7]

Timothy Wilson Spencert 1994. április 27-én végezték ki a Greensville Javítóközpontban villamosszék által.[8] [9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d Lane, Brian. The Encyclopedia of Serial Killers. Berkley Books, 324. o. (1995). ISBN 0-425-15213-8 
  2. ↑ a b Timothy W. Spencer, Petitioner-appellant, v. Edward W. Murray, Director, Respondent-appellee, 5 F.3d 758 (4th Cir. 1993). Justia Law
  3. ↑ Timothy W. Spencer, Petitioner-appellant, v. Edward W. Murray, Director; Commonwealth of Virginia,respondents-appellees, 18 F.3d 229 (4th Cir. 1994)
  4. ↑ Timothy W. Spencer, Petitioner-appellant, v. Edward W. Murray, Director, Respondent-appellee, 18 F.3d 237 (4th Cir. 1994)
  5. ↑ Spencer v. Murray, 18 F.3d 229, (4th Cir.1994)
  6. ↑ a b Newton, Michael. The Encyclopedia of Crime Scene Investigation. Facts On File, Incorporated, 271. o. (2007). ISBN 978-1-4381-2983-9 
  7. ↑ CHESTERFIELD JURY CONVICTS SPENCER OF CHO MURDER[halott link]
  8. ↑ „Murderer Put to Death In Virginia”, The New York Times, 1994. április 28. 
  9. ↑ Archivált másolat. [2020. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 10.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Timothy Wilson Spencer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Timothy_Wilson_Spencer&oldid=26990944”