Tenyésztőreaktor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szaszicska (vitalap | szerkesztései) 2020. június 20., 12:43-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (hiv jav)

A tenyésztőreaktor olyan atomreaktor, amely több nukleáris üzemanyagot állít elő, mint amennyit elhasznál. A láncreakciót ez esetben gyors neutronok tartják fenn, így szükségtelen a neutronmoderátor alkalmazása.

Urán tenyésztőreaktor

Az ilyen reaktor beindításához 15–20%-ra dúsított urán szükséges, de ha beindul, saját magának állítja elő az üzemanyagot.

Az üzemanyag 20% plutónium-dioxid (PuO2) és 80% urán-dioxid (UO2). A plutónium hasadóképes, és leginkább gyors neutronokkal lehet hasítani. A hasadásból kapott neutron is gyors, így a kör bezárult. A reaktormagot tiszta 238-as uránnal veszik körül, ami neutronbefogással (és két béta-bomlással) 239-es plutóniummá alakul. Ezt később feldolgozzák, ezáltal kinyerve a plutóniumot, amit azután üzemanyagként lehet alkalmazni.

Az előállított hasadóanyagot elsősorban fegyvergyártásra használják fel. A világ energiatermelésének töredékét adják.

Tórium tenyésztőreaktor

A tórium alapú erőművek első lépcsője egy tenyésztési szakasz.

Hűtőközegek

A tenyésztőreaktorok gyakran folyékony fémet használnak hűtőanyagként. A leginkább használt fém a nátrium, de kisebb erőművekben NaK és ólom is előfordul. Régebbi típusokban higanyt is használtak. A higany és a NaK előnye, hogy szobahőmérsékleten is folyékonyak, tehát jól megfelelnek a kísérleti berendezéseknek, míg a nagy teljesítményű erőművek esetében ez lényegtelen.

Források