Tatay Sándor (lelkész)
| Tatay Sándor | |
| Született | 1785 körül Sárbogárd |
| Elhunyt | 1819. június 9. Debrecen |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | lelkész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tatay Sándor (Sárbogárd, 1785 körül – Debrecen, 1819. június 9.) református lelkész.
Élete[szerkesztés]
Bogárdi (Fejér megye) származású. Debrecenben tanult és 1801-ben lépett a felső osztályba, 1810-ben főiskolai senior volt. 1811 augusztusában időközi tanár lett Debrecenben, ahol történelmet, latin és görög irodalmat tanított; a főiskolai könyvtár igazgatója is volt. 1813. március 2-án megerősítették debreceni papságában. 1813 októberében a tanárságról lemondott és papi hivatalát elfoglalta. 1819 júniusában hunyt el szárazbetegségben.[1]
Latin költeményei vannak a Carmina... archiduci Austriae Carolo Ludovico... Debrecini, 1807. (Többek költeményével) és Carmina Ludovico Rhédei... die 18. Martii 1808. Debreczini c. gyűjteményes munkákban.
1805. július 18-án, midőn József nádor Debrecent meglátogatta, szintén írt tiszteletére latin verset; különben a Magyar Kurir szerint magyar versei kinyomattak és prédikációi kéziratban maradtak.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Magyar Kurir 1819. I. 49. sz.
- Tudományos Gyűjtemény VII. 1819. 122. l.
- Szűcs István: Debreczen város története 545. l.
