Szákfy József
| Szákfy József | |
.jpg) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1798 Arad |
| Elhunyt | 1886. június 3. (87-88 évesen)[1] Debrecen |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szákfy József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szákfy József, névváltozatok: Szákfi, Szákffy (Arad, 1798 – Debrecen, 1886. június 3.)[2] színész és színigazgató.
Életútja
1817-ben Gyöngyösön kezdte színészi pályáját, 1821-ben Cegléden szerepelt. Vándortársulatokban, majd 1828 és 1831 között Kassán szerepelt. 1833–34-ben a Dunántúli Színjátszó Társaság tagja volt, 1836-ban Miskolcon, ezután Debrecenben lépett fel. 1834-ben Fáncsyval, Lászlóval és Csabayval ő nyitotta meg Debrecenben a Nánássy-féle színházat. Ez volt az országban az első színigazgatás, mely a személyeknek megszabott havi díjat adott. Addig osztalékra játszottak mindenütt.[3] 1841-ben a Nemzeti Színházban is szerepelt, majd 1843-tól az intézmény tagja volt 1848-ig. 1834-től színigazgatóként is működött, 1843-ban Győrött működött e minőségben. Játszott nála 1836-ban Arany János és 1844-ben Petőfi Sándor is.[4] 1848-ban vejével Feleky Miklóssal 1848-ban a kolozsvári színházat vette át és 1859-ben lépett le a színpadról. Az 1860-as évektől Debrecenben és Nagyváradon, majd élete utolsó évtizedeiben Debrecenben működött, 50 éves színészi jubileumát is itt ünnepelte 1870. szeptember 29-én. Ezen alkalomból „A cigány“ és „Paraszt mint dús“ töredékeit s közben a „Garibaldi“ című bohózatot adták elő, nagyszámú közönség előtt. A tiszta bevétel 329 forint 50 krajcár volt.[5] 1879-ben búcsúzott a színpadtól, februári fellépéséről így ír a Fővárosi Lapok: "Debrecenben az öreg Szákfy József vén színész, (a ki most kaszinói könyvtárnok,) pénteken föllépett a »Paraszt mint dús« cimü tüneményes vígjáték harmadik felvonásában, mely szerepet hatvan év előtt is játszott Debrecenben. Még oly jó erőben van, hogy a falragasz »ifj. Szákfy Jóska« fölléptét hirdeté. Volt taps és éljen, úgyhogy az öreg alig bírt szóhoz jutni. Szerepét elég friseséggel játszotta s dalolt alkalmi énekeket is, egyikben bevallva, hogy már túl jár a nyolcvanon."[6]
Könyvtárnoka volt a debreceni kaszinónak. Kezdetben hősszerelmeseket alakított, majd idősebb hősöket formált meg, de énekes szerepekben is feltűnt. Nevelt lánya Szákfy-Szabó Amália színésznő.
Fontosabb szerepei
- Farkas (Hirschfeld: Tündérkastély Magyarországon)
- Phoebus (Hugo–Birch–Pfeiffer: A Notre-dame toronyőre)
- Beaumarchais (Goethe: Clavigo)
- Mátyás király (Kisfaludy Károly: A hűség próbája)
- Tanár (Vörösmarty Mihály: Vérnász)
- Wurzel Fortunatus (Drechsler–Raimund: Paraszt, mint dúsgazdag)
Könyve
- Egy agg színész naplójából (Hortobágy, 1866. márc. 25.–máj. 13.).
Jegyzetek
- ↑ Szákfy József, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14417.htm
- ↑ Debreceni római katolikus halotti anyakönyv, 124/1886. folyószám.
- ↑ Fővárosi Lapok 1879. február 27. / 48. szám, 231. old.
- ↑ Váli Béla: Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850 (Színháztörténi könyvtár - Új sorozat 2., Budapest, 1889) Utószó 19. old.
- ↑ Fővárosi Lapok 1870. október 4. / 218. szám, 948. old.
- ↑ Fővárosi Lapok 1879. február 27. / 48. szám, 231. old.
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
További információk
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.