Ugrás a tartalomhoz

Szretyenszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2018. november 9., 13:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
Szretyenszk
Szretyenszk címere
Szretyenszk címere
Szretyenszk zászlaja
Szretyenszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Irányítószám673500
Körzethívószám30246
Népesség
Teljes népesség6581 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Időzónajakutszki idő, irkutszki idő
Elhelyezkedése
Szretyenszk (Oroszország)
Szretyenszk
Szretyenszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 52° 15′, k. h. 117° 43′Koordináták: é. sz. 52° 15′, k. h. 117° 43′
A Wikimédia Commons tartalmaz Szretyenszk témájú médiaállományokat.

Szretyenszk (oroszul: Сретенск) város Oroszország ázsiai részén, a Bajkálontúli határterületen, a Szretyenszki járás székhelye.

Elhelyezkedése

A Silka partján, a Borscsovocsnij-hegység előhegyeiben, Csitától vasúton 385 km-re keletre helyezkedik el. 53 km hosszú vasúti szárnyvonal köti össze a transzszibériai vasútvonal bajkálontúi vonalának Kuenga nevű (Dunajevo falu melletti) vasútállomásával.

A város nagyobbik, központi része a Silka jobb partja mentén húzódik; kisebbik része a magasabb bal partra, a vasútállomás köré épült. A Silkán át vezető közúti hidat 1986-ban nyitották meg.

Története

Szretyenszk az 1900-as években

1689-ben kozákok téli szállásaként keletkezett. Később "Szretyenszki erőd" (Szretyenszkij osztrog) néven jött lére település (nevével ellentétben valószínűleg nem volt erődítmény). A 18. század végén ujezd székhelye, 1851-től kozák központ volt. 1922-ben város, 1926-ban járási székhely lett.

Szerepe a 19. század végén megnőtt, amikor megépült az Irkutszktól Csitán át Szretyenszkig vezető vasútvonal. A városból indultak a Silkán lefelé, az Amur vidékére az árukkal megrakott – és a száműzetésre ítélteket is szállító – gőzhajók, télen pedig a körzet aranybányáit ellátó szánok. A kereskedelem fellendült és a lakosságnak megélhetést biztosított. A gazdagabb kereskedők emeletes családiházakat építtettek, ipari üzemeket nyitottak, a 20. század elején gőzmalom is épült. A további vasútépítés azonban elkerülte a várost, így később jelentősége csökkent.

Népessége

  • 2002-ben 8192 fő[2]
  • 2010-ben 6850 fő volt.[3]

Jegyzetek

Források

  • Szretyenszk (orosz nyelven). Enciklopegyija Zabajkalja
  • Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)