Ugrás a tartalomhoz

Szputnyik–10

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Trey314159 (vitalap | szerkesztései) 2018. június 23., 16:36-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (fix homoglyphs: convert Latin characters in [C]путник to Cyrillic)

A Szputnyik–10-t (oroszul: Спутник–10) a Vosztok űrhajó ötödik prototípusának repülése.

Küldetés

Televíziós közvetítéssel folyamatosan ellenőrizték, követték a teljes próba eseményeit. A Szputnyik–9 és a Szputnyik–10 sikere alapján megvolt az alap a tényleges, emberes küldetésre.

Jellemzői

1961. március 25-én a Bajkonuri űrrepülőtér 1. sz. indítóállásából egy Vosztok K (8K72K) típusú hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 88,4 perces elliptikus pálya perigeuma 164 kilométer, az apogeuma 230 kilométer volt. Hasznos tömege 4695 kilogramm. 1961. március 25-én egyetlen Föld körüli repülést követően a vezérlőközpont irányításával automatikusan megkezdte a hagyományos ballisztikus, ejtőernyős visszatérést. A visszatérő kapszulából a próbababát katapultálták, de Zvjozdocska kutya az űrkabinban folytatta a leereszkedést. A kísérleti repülés teljes sikert hozott.

A Vosztok-program keretében a Vosztok–1 volt a történelem első olyan űrrepülése, amely során egy űrhajós, Jurij Gagarin jutott el a világűrbe. Ő lett az első ember a történelemben, aki elhagyta a Föld légkörét.

Személyzet

Zvjozdocska nevű kutya, műszerekkel felszerelt életnagyságú bábu (orosz beceneve: Ivan Ivanovics), valamint egerek és tengerimalacok.

Források

Külső hivatkozások

Elődje:
Szputnyik–9

Szputnyik–10
1961

Utódja:
Vosztok–1