Szilágyi György (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gyim (vitalap | szerkesztései) 2021. május 9., 01:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jobbik: Előválasztási jelölt)
Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Szilágyi György (egyértelműsítő lap).
Szilágyi György
Született1966. november 11. (57 éves)
Budapest
PártMIÉP
(199?-2003)
Jobbik
(2008 óta)
VálasztókerületJobbik országos lista
(2010)
Foglalkozáspolitikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágyi György témájú médiaállományokat.

Szilágyi György (Budapest, 1966. november 11.) a Jobbik Magyarországért Mozgalom politikusa, 2010 óta a párt országgyűlési képviselője.

Élete

Szilágyi már kiskorában kapcsolatba került a sporttal, többek között a Ferencváros szurkolója, a '90-es években tagja volt a hírhedt ferencvárosi 2-es szektornak, amely akkoriban Magyarország legkeményebb huligáncsoportja volt. Ezen kívül tagságot viselt az FTC Baráti Körben, vezetője a Magyar Labdarúgó-szövetség Szurkolói Koordinációs Irodájának, alapító tagja a Ferencváros Szurkolók Szövetségének. A Fradi labdarúgó mérkőzéseire 2007-ig járt ki. Általános és középiskolai tanulmányait a budapesti Dugonics András Általános Iskola és Gimnáziumban végezte. Ezután elvégezte a Semmelweis Egyetem sportszervező-menedzser képzését. Korábban utazási irodát is üzemeltetett. Házas, két gyermeke van, a nagyobbik a Bíbor Enéh, a kisebbik Kincső Szüvellő.

A politikában

MIÉP

A politizálást a MIÉP-ben kezdte. Bognár László parlamenti szakértőjeként tevékenykedett, aki a sportbizottság tagja volt. Ebben az időben szerepet vállalt a Pannon Rádiónál is. Amikor Bognár Lászlót 2003-ban kizárták a MIÉP-ből, és megalakult a Magyar Nemzeti Front, akkor Szilágyi is követte Bognárt.

Jobbik

A Jobbikhoz 2008-ban csatlakozott, ahol előbb a Sportkabinet vezetője, majd Vona Gábor kabinetvezetője lett. 2009-ben főszervezőként részt vett a Nemzeti Egyletek mozgalmának elindításában. Elsődleges feladatának a korrupció elleni harcot tekinti, és a magyar embereket kívánja képviselni a multinacionális érdekekkel szemben.

A 2010-es országgyűlési választáson a Jobbik országos listájának 20. helyéről szerzett mandátumot. Az Sport- és turizmusbizottság tagja, majd alelnöke, Az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottság, a Fogyasztóvédelmi bizottság és a A VOLÁNBUSZ Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programja végrehajtásának körülményeit vizsgáló bizottság tagja volt. 2010-2014 között 562 parlamenti felszólalása volt, 234 önálló és 92 nem önálló indítványt nyújtott be.

2011 óta a Jobbik budapesti elnöke és a párt Országos Választmányának tagja.

A 2014-es országgyűlési választáson a Jobbik országos listájának a 13. helyéről szerzett országgyűlési mandátumot. Jelenleg az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának tagja.

2017. május 8-án az Országgyűlésben Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárának felszólalása után bekiáltotta, hogy „gyere ki, úgy nyakon b...szlak, hogy leszáll a fejed”. Később úgy nyilatkozott, hogy a Ház méltóságát sérti az indulatból történt felkiáltás – mellyel az államtitkár „arrogáns, nagyképű” válaszára és mutogatására reagált –, ezért bocsánatot kért a választópolgároktól (az államtitkártól nem).[1]

A 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztáson a Jobbik a Budapesti 14. sz. országgyűlési egyéni választókerületben indítja, az LMP[2] és a Mindenki Magyarországa Mozgalom[3] támogatásával.[4]

Jegyzetek

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szilágyi_György_(politikus)&oldid=23851343”