Szikambria
Szikambria (Sicambria, Sicambre, Sicamber, Syccamber, Skambria, Skanboria) egyes középkori legendák szerint Attila hun király alapított. A település létezését és helyét a mai napig számos vita övezi.
Nevének eredete
A szugamber germán frank törzset a rómaiak i. e. 8-ban legyőzték és Galliába telepítették, így ezen a néptörzsön, a szikambereken keresztül az 5. századi frank írástudók a népet a trójaiaktól származtatták. A 6. században Tours-i Szent Gergely ősi lakhelyükként Pannoniát említi, a 7. századi Gesta Regum Francorum szerint a trójai eredetű frankok Pannónia határánál várost alapítottak, amit saját magukról Szikambriának neveztek el, és ez az elképzelés terjedt el a középkori irodalomban.
Sicambria a középkori forrásokban
A Liber Historiae Francorum szerint a trójai menekültek átmenetileg tartózkodtak Pannóniában, ahol megalapították Sicambriát. Ezt a Pannóniát azonban a szerző a Meótisz mocsarai mellé helyezte.[1]
A 8. századi, Aethicus Ister-féle Cosmographia szintén említi a trójai menekültekből frankokká váló nép Sicambria nevű városát, ám annak helyszínét Germániába helyezi. Vezetőiket Francusnak és Vassusnak mutatja be.[1]
Viterbói Gottfried történetíró a 12. században két helyszínen is megjelölte Sicambriát: egyrészt a már említett meótiszi mocsarakban, amelyet azonban ő Ungaria vetusnak, azaz Régi Magyarországnak nevezett. Egy másik szövegrészben azonban már azt írta, hogy az illyricumon keresztül Pannóniába bevándorló frankok Magyarország területén építették fel Sicambriát.[1]
A 13. században Kézai Simon szerint Attila magyar királynak Szikambriában (németül Etzelburg) fontos központja volt és itt is temették el.[2] A Képes Krónika a francia mondákat követve a Szikambria név magyarázatát összekapcsolta Párizs névmagyarázatával és a trójai mondakörrel is. Egyes feltételezések szerint Kézai Simon egy Aquincumban talált római sírfelirat alapján vélekedett úgy, hogy az óbudai királyi vár közelében lévő régi romok Sicambriával azonosak.[3]
1346-ban két oklevél szól az óbudai klarissza kolostor alapításáról, amelyek szerint azt Sicambria városában kell majd megalapítani.[4] 1375-ben és 1376-ban ugyanerről a kolostorról állította két oklevél, hogy az Sicambria városában található.[5] A 16. századi oklevelek viszont már Óbuda városától északra, az ott található romokban jelölték meg az egykori Sicambria helyét.[6] A Szikambria elnevezés a népnyelvben is elterjedt a 16. században, illetve még a 17. századi térképek is megemlítik.
Tinódi Lantos Sebestyén is említi Erdéli História c. művében, Skanbria néven, leírása alapján a Budát körülzáró törökök tábora közelében lehetett.[7] Szulejmán szultán 1541. augusztus 26-tól Óbuda közelében táborozott.[8]
Sicambria, mint személynév
Egyes középkori forrásokban személynévként jelenik meg, amely a híres trójai királynak, Priamosznak a középkori forrásokban szereplő testvérére utal.[9]
Sicambria és Ősbuda
A középkori magyar elbeszélő források nyomán egyesek úgy vélik, hogy Sicambria, amely azonos az ősi Buda városával, valahol Budapesttől északnyugatra, vagy a Pilis hegységben található. Sashegyi Sándor amatőr régész Pomáz határában a Klissza-dombon lévő romokban vélte felfedezni az ókori, majd középkori város maradványait.[10][11]
Noszlopi Németh Péter újságíró Pilismarót közelében vélte megtalálni Ősbudát és Sicambriát, és a település közelében lévő Castra ad Herculem római romjaival vélte azonosítani.[12][13] Könyvének posztumusz megjelenését követően számos teória látott napvilágot Sicambria hollétét illetően.
Lánszki Imre ökológus az egykori Sicambriát Budakalász határában, a Nagy-Kevély oldalában véli megtalálni. A kutató egy várat, egy várost valamint fejedelmi sírokat feltételez a helyszínen.[14]
Sicambria helye a tudományos kutatások szerint
Sicambria városának ókori létezését semmilyen felirat vagy írott forrás nem támasztja alá. A város létezése csak a középkori írott forrásokban kerül elő, először a frank-trójai történettel összefüggésben. Az évszázadok során Sicambria helyszínét az egyes középkori szerzők máshol jelölték meg. A középkorban először Magyarországon, majd közelebbről Óbudán, illetve később a tőle északra fekvő római romokban rögzült Sicambria elnevezése.
Jegyzetek
- ↑ a b c Spekner - B. Szabó - Kanyó 190.
- ↑ http://mek.oszk.hu/02200/02249/02249.htm#4
- ↑ Spekner - B. Szabó - Kanyó 191.
- ↑ Spekner - B. Szabó - Kanyó 196.
- ↑ Kanyó Ferenc: Elméletek az Árpád-kori királyi Magyarország székvárosairól. (fikció és valóság). Szakdolgozat (kézirat). 2010. 66. o.
- ↑ Spekner - B. Szabó - Kanyó 196-197.
- ↑ "Terekök, magyarok ostromnak menének, Nagy rettenetösön Szent Gellérd hegyének, Sokan az némötök az hegyen veszének, Kik szalathatának, hamar felsietének. Vígan terök császár Skanbriába juta, János királ fiát ott alá hozatá..."
- ↑ Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000) 68. o.
- ↑ K. J. P. Lowe: Nuns' Chronicles and Convent Culture in Renaissance and Counter-Reformation Italy. Cambridge Universty Press, 2003. 251-252.
- ↑ Belitzky János - Sashegyi Sándor: Pomáz. Budapest, 1939.
- ↑ Sashegyi Sándor: Pomáz-Florentia-Sicambria-Ősbuda. Országépítő (1990), 1. évf. 2. sz. 14-17.
- ↑ Németh Péter: Ismeretlen romok a Pilisben. Országépítő (1990), 1. évf. 2. sz. 18-28.
- ↑ Noszlopi Németh Péter: Az Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben. Budapest, 1998. Püski Kiadó.
- ↑ https://osbuda.hu/sicambria/index.php?oldal=kutatasok Fehérvár - Fehér Folt Alapítvány
Ajánlott irodalom
- Budapest története I. (Szerk. Gerevich László, Bp., 1973)
- Eckhardt Sándor: Sicambria. Egy középkori monda életrajza, Minerva, 1927.
Források
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 462. o. ISBN 963-05-6411-4
- Etzelburg (Pallas nagy lexikona)
Külső hivatkozások
- Kanyó Ferenc: Óbudától Ősbudáig. Egy mítosz historiográfiája
- Kanyó Ferenc: Ősbuda legendákról a Tényleg?! oldalon. 2013. február 24. [1]
- Hol volt Óbuda? Beszélgetés Laszlovszky József régésszel. Dokumentumfilm. [2]
- Spekner Enikő - B. Szabó János - Kanyó Ferenc: Hogyan kerülhetett Sicambria Óbudára? Egy hagyomány genezise
