Szerkesztő:Ragold/Ha/Antiochiai Szent Margit

Antiochiai Szent Margit szűz, vértanú. Ünnepe július 20.

Legendája

Margit a pogány Theodosius pap lánya volt. Dajkája nevelte, majd fölserdülve megkeresztelkedett, apja ezért elűzte. Mikor egyszer egy elveszett bárány keresésére indult, találkozott Olibrius városi prefektussal, aki szépsége láttán feleségül kérte a lányt. A házasságnak az volt a feltétele, hogy Margit mondjon le hitéről, ő azonban hű maradt hitéhez. Olibrius parancsára kínpadra vonták, vasfésűkkel szaggatták a testét, végül börtönbe vetették, ahol galamb vigasztalta. Margit kérte az Urat, hogy látható alakban mutassa meg neki ellenségét. Ekkor megjelent egy sárkány, rátekeredett, és fel akarta falni. Margit keresztet vetett, mire az szétpukkadt. (Más változatban, a Legenda Aurea szerint: a sárkány le is nyelte Margitot, a keresztvetés nyomán azonban szétpukkadt.) Másodszorra a sátán ember alakjában kísértette meg, azonban behódolt neki, midőn Margit az ördög fejére tette lábát. Margit bíróság elé került, s mivel nem volt hajlandó áldozni a pogány isteneknek, fáklyákkal sütögették, és forró vízbe merítették. Ekkor nagy földrengés támadt, s Margit sértetlenül került ki a katlanból. A csoda láttára 5000 ember tért meg. A bíró erre lefejeztette. A hóhér, aki az ítéletet végrehajtotta, holtan esett Margit lábaihoz. A győzelmi pálmát angyal vitte hozzá. Sírjánál sok nyomorék meggyógyult csodálatos módon.

Patronátus

Dajkák, parasztok (a szásztükör kimondja, hogy a termény betakarításához hozzá tartozik, hogy Margit ünnepéig elvégezzék), szűzek, feleségek, szülő asszonyok védőszentje. Az asszonyok meddőség esetén hozzá folyamodhatnak.

Tisztelet, kultuszhely

A tizennégy segítő szent közé tartozik. Ereklyéit Montefiasconéban őrzik.

Néphit

Nehezen szülő asszonyok megméretik testük kerületét, aztán a szent tiszteletére gyertyát gyújtanak. Gyermekágyas asszonyok Starzedelben a hathetes gyerek kiszáradó köldökét a szentnek ajánlják. A házasságon kívül született lányoknak Salzburgban a Margit nevet kiegészítőként adják, hogy jól fejlődjenek. Észtországban a Margit-napon született gyermek soha nem őrizhet állatot, mert a farkasok az ilyen nyájban kárt okoznak. Margit ünnepének hetében nem szabad kígyót megölni, mert Margit legelteti őket. Margit a legyeket szabadon engedi emléknapján, ezért kell az ajtókat zárva tartani. Margit-napon megjelenik az őszi borongás. Ha Margit napon esik, rossz lesz a diószüret. Margittal kapcsolatosan igen sok jóslat ismeretes, pl. levelek tépkedésével megtudható a jövendő férj foglalkozása vagy a születendő gyermekek száma.

Művészi ábrázolás

Öltözet: ifjú mártírnő előkelő, hosszú, öves ruhában; köpennyel, ill. kabáttal, udvari hölgyként; korabeli polgári viseletben, sapkával, turbánnal; gyöngyökkel kivarrt sapkában, pásztorlányként.

Attribútumai

Pálma, korona, galamb, könyv, kereszt, fésű, fáklya, sárkány, kézikereszt, korona és pálma, könyvön lévő sárkány, lábnál lévő sárkány, sárkány szájában keresztfával, sárkány szájában ruhadarabbal. Vértanúság: Margitot égő fáklyákkal kínozzák, Margit kilép a szétpukkadt sárkányból, a kereszttel átszúrja a sárkányt, rámutat az elpusztult sárkányra. Különös jelenetek: János evangélista és Margit (mert a János-evangélium előszavát olvassák fel nehéz szülés esetén, életveszélyben, illetve a Margit-legendát). Margit misztikus eljegyzése a gyermek Jézussal. Mária átadja Margitnak a gyermek Jézust. Margit orsóval, juhokat őrizve.

Források

Szentek lexikona. Dunakönyv kiadó, [1994] ISBN 963 7961 77 1