Ugrás a tartalomhoz

Szerelemhegyi Tivadar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen SiposBéla1945 (vitalap | szerkesztései) 2021. február 2., 17:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Hivatkozás csere)
Szerelemhegyi Tivadar
Született1857. augusztus 18.
Csongrád
Elhunyt1942. október 21. (85 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásatörténész
SablonWikidataSegítség

Szerelemhegyi Tivadar (Csongrád, Csongrád vármegye, 1857. augusztus 18.Budapest, Erzsébetváros, 1942. október 21.[1]) főgimnáziumi tanár, történész, iskolaigazgató.

Élete

Szerelemhegyi Márton és Mallár Klára fia. 1880-ban latin-görög szakos tanári oklevelet szerzett, majd Kiskunfélegyházán helyezkedett el a helyi római katolikus gimnáziumban. 1887-től 1908-ig a budapesti II. kerületi egyetemi királyi katolikus főgimnáziumban, illetve a Ferenc József Nevelőintézetben oktatott. Mint a II. kerület királyi katholikus főgimnázium rendes tanára, a Medve utcai polgári iskolában 1899 és 1901 között történelmet, alkotmánytant és közgazdaságtant tanított. Emlékezetes tanárok. (1899-1901)[2][3] Cikkeket írt a kiskunfélegyházi római katolikus gimnázium Értesítőjébe (1881. Gymnasium-e vagy ipariskola Félegyházán? 1883. A jász-kunok nyelve), a Közoktatásba (1885-86., 1890.), a Tanáregylet Közlönyébe (1887.), a budapesti II. kerületi főgimnázium Értesítőjébe (1888. Az ó-classikus tanulmányok a gymnasiumban). Felesége Móczár Jolán volt. Fiaik: Ervin, Jenő.

Művei

  • A római nemzeti irodalom története. A gymnasiumok felsőbb osztályai számára Teuffel és Bender nyomán. Bp., 1886. (2. jav. kiadás). Bp., 1887.
  • Tárgymutató a Bpi Tanáregylet Közlönye egyetlen és az Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönye I-XX. évf-hoz. Bp., 1888. (Melléklet a folyóir. 1888/89. 4. füzetéhez)
  • A Balassa-halom. Elbeszélés a török hódítás korából. Bp., 1892.
  • Görög állami régiségek, a gymn. V. oszt. számára. Bp., 1891. (Középiskolai Könyvek Tára II., ism. Egyet. Philol. Közlöny).
  • Görög hitéleti és magán régiségek és a görög művészet története, a gymn. VI. oszt. számára. Bp., 1891. (Középiskolai Könyvek Tára V. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1892. és Tanári Egyl. Közlönye).
  • Praeparatio Livius XXI., XXII. könyvéhez. Bp., 1891. Négy füzet.
  • A legfőbb jóról és a legfőbb rosszról. Írta Cicero, M. Tullius. Ford. Bp., 1893. (Róm. remekírók m. ford. 50.)
  • A királyért. Történeti elbeszélés. Pozsony, 1893. (Hazafias Könyvtár 7.), 2. kiadás. U. ott, 1907).
  • A fekete sereg pusztulása. Történeti elbeszélés. Bp., 1894. (Hazafias Könyvtár 16.), 2. kiadás. U. ott, 1906.).
  • Ágyúdörgés között. Tört. elb. Bp., 1895. (Többekkel együtt).
  • Római királymondák. Az ifjúság számára. Bp., (1898). 16 képpel. (Ifjúsági Könyvtár 6.).
  • A győri vaskakas. Elbeszélés a győri hódítás korából. Bp., 1904.

Jegyzetek

Források

További információk

  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
  • Urbán Miklósné: Életrajzi lexikon. = Kiskunfélegyháza helyismereti könyve. 2. kiad. Kiskunfélegyháza, 1999. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, 1999.