Szekfü András

	Szekfü András
Született	Karafiáth András; 1941. szeptember 10. (82 éves); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	filmtörténész; egyetemi oktató; szociológus;
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (1960–1963, kémia); Eötvös Loránd Tudományegyetem (1963–1968, kulturális menedzsment, hungarológia);
	Tudományos pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Tudományos fokozat	doktorátus (Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1972); PhD (Pécsi Tudományegyetem, 2006); habilitáció (Soproni Egyetem, 2008); DLA (Színház- és Filmművészeti Egyetem, 2010);
	weboldal; MTMT;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Szekfü András (született Karafiáth, Budapest, 1941. szeptember 10. –) magyar filmtörténész, médiaszociológus, címzetes egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: dr. Karafiáth Jenő vállalati jogtanácsos, Szebeny Klára külkereskedő. Nagyapja id. dr. Karafiáth Jenő politikus volt.

1959–1960-ban segédmunkás, gyógyszeripari szakmunkás volt. 1960–1963 között az ELTE Természettudományi Kar kutató vegyész szakán tanult, majd tanulmányait 1963–1968 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-népművelés szakán folytatta.^[1]

1969–1990 között a Tömegkommunikációs Kutatóközpont, illetve a Magyar Közvéleménykutató Intézet munkatársa majd főmunkatársa. 1991–2003 között a Szezám Kommunikációs Kft. ügyvezetője. 1991–2020 között a Szignum Média Consulting Bt. ügyvezetője.

1975–1985 között (megszakításokkal) médiaszociológiát és filmelemzést tanított az ELTE BTK-n. 1983–1990 között tíz szemesztert tanított a Salzburgi Egyetemen, illetve a Bécsi Egyetemen. 1999–2003 között a Pécsi Tudományegyetem, 2005–2007 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa. 2007–2014 között a Zsigmond Király Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára. Óraadóként tanított a Kodolányi János Főiskolán, a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen és a Budapest Metropolitan Egyetemen.

1972-ben az ELTE egyetemi doktora lett, 2006-ban a Pécsi Tudományegyetemen PhD címet, 2010-ben a Színház és Filmművészeti Egyetemen DLA címet szerzett.

2008 óta a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára, ugyancsak 2008-ban habilitált a Nyugat-magyarországi Egyetemen. 77 éves koráig, 2018-ig tanított.

Médiaszociológusként kutatási területe a kommunikációs egyenlőtlenségek és a mindenkori új kommunikációs technológiák.^[2] Filmtörténészként foglalkozott Jancsó Miklós életével és művészetével, filmszemiotikával, a dokumentumfilm elméletével, valamint Hevesy Iván és Balázs Béla életével és munkásságával. 1968-tól megszakításokkal rendszeresen készít szakmai életút interjúkat filmrendezőkkel, operatőrökkel, más filmesekkel. A tanítás befejezése után a Nemzeti Filmintézet (NFI) tudományos kutatója lett, és interjúit az Így filmeztünk című könyvsorozatban publikálja.^[3]

Tagja volt a Magyar Amatőrfilm Szövetségnek, a Balázs Béla Stúdiónak, tagja a Filmművész Szövetségnek. Választmányi tagja volt a Duna Körnek, tagja volt a Nyilvánosság Klubnak. A Magyar Kommunikációtudományi Társaságnak alapító, elnökségi tagja volt, ma tagja. A Magyar Filmtudományi Társaság alapító szervezőbizottsági tagja, ma tagja. Nem volt és ma sem tagja politikai pártnak, kivéve egy évet a Magyarországi Zöld Párt alapítójaként (1989-1990).

Magánélete[szerkesztés]

Első házassága: 1968-1971: Juhász Éva. Nevelt fia: Mertz Gábor (1966). Unokája: Mertz Dénes (2012).

Második házassága: 1972-ben házasodott össze Fallier Erikával. Gyermekeik: Karafiáth Balázs (1972), Szekfü Ádám (1974). Unokája: Karafiáth Anna Paloma (2016).

Művei[szerkesztés]

Filmesztétikai vázlat. Filmamatőrök Kiskönyvtára 1. kötet, Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1969. p. 35 (Karafiáth András néven)
Közvélemény és tömegkommunikáció (munkaértekezlet), MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont Szakkönyvtár 17. kötet, Budapest, 1971. p. 197 (szerkesztő)
A mozgókép szemiotikája (szöveggyűjtemény), MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont Szakkönyvtár 22. kötet, Budapest, 1974. p. 258 (szerkesztő, Hoppál Mihállyal)
Fényes szelek, fújjátok! – Jancsó Miklós filmjeiről. Magvető, Budapest, 1974. p. 384 Monográfia. Online: https://www.academia.edu/555016/
A magyar sajtó olvasói (Sajtószociológiai adatok és elemzések két országos felvétel anyagából), Tanulmányok VIII. évfolyam 1. szám, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1976. p. 32
[Elek Judit:] Majd holnap (stúdiófüzet, kézirat gyanánt), MAFILM Hunnia Stúdió – MOKÉP, Bp., 1979. p. 71 (szerkesztő)
A tömegkommunikáció új útjai. Kossuth, Budapest, 1984. p. 104
Nagymaros. (szerk.: Michael Köcherrel) Edition ÖH, Wien, 1987. (kétnyelvű, magyar/német) p. 140
Kommunikáció, nyilvánosság, esélyegyenlőség Magyarországon – A távírótól a Web 2.0-ig. (PhD disszertáció) Előszó: Angelusz Róbert. Gondolat, Budapest, 2007. p. 153 Online: https://www.academia.edu/28377200/
A cápa utolsó tangója – Médiaszociológiai tanulmányok a félkemény diktatúrában. Előszó: Révész Sándor. Gondolat, Budapest, 2008. p. 270 + p. 35 függelék. Online: https://www.academia.edu/30918535/
A dokumentumfilm néhány elméleti kérdése és a huszadik századi magyar dokumentumfilm (DLA disszertáció, 2010.) https://www.academia.edu/396018/
„Magánkalóz a filmdzsungelben” – Georg Höllering, a Hortobágy film rendezője. Gondolat, Budapest, 2014. p. 272. Online: https://www.academia.edu/12691563/
Így filmeztünk 1. kötet: Válogatás fél évszázad magyar filmtörténeti interjúiból. MMA Kiadó, Budapest, 2018. p. 324. Online: https://www.academia.edu/62634729/
Így filmeztünk 2. kötet: Válogatás fél évszázad magyar filmtörténeti interjúiból. MMA Kiadó, Budapest, 2019. p. 488.
Így filmeztünk 3. kötet: Jancsó és köre. MMA Kiadó, Budapest, 2021. p. 476.
Így filmeztünk 4. kötet. MMA Kiadó, Budapest, 2023 (sajtó alatt)

Több mint 170 írása jelent meg, a magyaron kívül angol, német, spanyol, orosz és lengyel nyelven.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Szőts István-díj (2019)

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Kelecsényi László: Vegyész a filmszakmában – Szekfü András 80. Filmvilág folyóirat 2021/9. pp. 12-15. http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15058
↑ https://20szazadhangja.tk.hu/szakmatortenet/szekfu-andras
↑ Ozsda Erika: Közel, de nem túl közel - interjú Szekfü Andrással. https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2021/09/kozel-de-nem-tul-kozel

Források[szerkesztés]

MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
https://commonline.academia.edu/AndrasSzekfu

[1] Kelecsényi László: Vegyész a filmszakmában – Szekfü András 80. Filmvilág folyóirat 2021/9. pp. 12-15. http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15058

[2] ttps://20szazadhangja.tk.hu/szakmatortenet/szekfu-andras

[3] Ozsda Erika: Közel, de nem túl közel - interjú Szekfü Andrással. https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2021/09/kozel-de-nem-tul-kozel

[1]

[2]

[3]

Szekfü András
Született	Karafiáth András 1941. szeptember 10. (82 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	filmtörténész egyetemi oktató szociológus
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (1960–1963, kémia) Eötvös Loránd Tudományegyetem (1963–1968, kulturális menedzsment, hungarológia)
Tudományos pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Tudományos fokozat	doktorátus (Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1972) PhD (Pécsi Tudományegyetem, 2006) habilitáció (Soproni Egyetem, 2008) DLA (Színház- és Filmművészeti Egyetem, 2010)

weboldal MTMT
Sablon • Wikidata • Segítség