Szabó Gábor (operatőr)
| Dr. Szabó Gábor | |
 | |
| Született | Szabó Gábor 1950. október 24. (73 éves)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Szurma Ágnes |
| Foglalkozása | operatőr, főiskolai tanár |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1974) |
| Kitüntetései | Balázs Béla-díj (1989) Érdemes művész (1996) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szabó Gábor (Budapest, 1950. október 24. –) Balázs Béla-díjas, (1989) érdemes művész (1996) magyar operatőr, egyetemi tanár. A HSC (Magyar Operatőrök Társasága) alapító- és vezetőségi tagja. 2012-ben doktorált.[3]
Életpályája
Szülei: Apja Szabó Árpád (1919–1992) is operatőr volt. Édesanyja Szántó Anna (1920– ) szinkronrendező.
1970-ig pantomimmal foglalkozott. A főiskolai évek alatt és utána a Magyar Televízió külsős operatőre volt. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Illés György, Zsombolyai János és Máriássy Félix tanítványaként. 1974-től a Mafilm operatőreként, majd szabadúszóként elsősorban játékfilmeket forgat. 1979-2009 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. 2010-től a Budapesti Kommunikációs- és Üzleti Főiskola operatőri szakának vezetője.
Munkássága
Írt egy tankönyvet is a filmnyelvről. Mintegy 30 játékfilmet, számos dokumentumfilmet, reklámfilmet, egyéb műfajú filmeket forgatott. Ő fényképezte a Jób lázadását, amit Oscar-díjra jelöltek 1984-ben. Zsigmond Vilmos, Liv Ullmann és Michael York főszereplésével készült filmjének is ő volt az operatőre (A tékozló apa – 1991). Sok filmet készített Rudolf van den Berg holland filmrendezővel. Ezek közül a Tirza című versenyfilm volt a 2011-es Oscar-ra. Filmjei több, mint ötven díjat nyertek különböző nemzetközi fesztiválokon.
Magánélete
1978-ban házasságot kötött Simándi Júliával, ebből a házasságból 2 gyermeke van: Szabó Dániel (1980) és Zsófia (1986). 2011-ben másodszor is megnősült Szurma Ágnessel, ebből a házasságból született gyermeke: Léna (2012).
Filmjei
- Pszt! (1974)
- Várostérkép (1975)
- Két elhatározás (1976)
- Irka-firka (1977)
- Havasi selyemfiú (1978)
- A sótartó felé (1978)
- Égigérő fű (1979)
- Élve vagy halva (1979)
- Orvos vagyok (1979)
- Töredék az életről (1980)
- Boldogtalan kalap (1980)
- Pusztai emberek (1981)
- Vőlegény (1982)
- Történetek a magyar filmről (1982)
- Adj király katonát! (1982)
- Vérszerződés (1983)
- Jób lázadása (1983)
- Add tudtul fiadnak (1984)
- Linda (1984)
- Yerma (1985)
- A búcsú (1985)
- Városbújócska (1985)
- Visszaszámlálás (1986)
- Örökkön-örökké (1986)
- Vadon (1988)
- Küldetés Evianba (1988)
- Meteo (1989)
- A halálraítélt (1989)
- Vörös vurstli (1991)
- Tékozló apa (1991)
- Lujza (1992)
- A nagy postarablás (1992)
- Közjáték (1993)
- Mindennapi rémtörténet (1996)
- Szívlövés (1998)
- Szilánkok (2002)
- Boldog új élet (2006)
- Noé bárkája (2007)
- Pillangók (2008)
- Homokszék (2008)
Könyvei
- Filmes könyv (2004)
Díjai
- A chicagói filmfesztivál nagydíja (1978, 1983)
- a cannes-i fesztivál különdíja (1983)
- sanremói nagydíj (1984)
- Oscar-díj jelölés (Jób lázadása 1984)
- a magyar reklámfilmfesztivál operatőri díja (1987)
- a filmszemle díja (1990, 1993)
- a montréali videofesztivál első díja (1991)
- Eiben István-díj (1993)
- Széchenyi professzor ösztöndíj (1998-2001)
Jegyzetek
- ↑ 19133, https://port.hu/jump/person-19133, 2020. június 8.
- ↑ Freebase-adatdump. Google
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 9.)
Források
- Hivatalos oldal
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk
Színház- és Filmművészeti Egyetem | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||
