Szűcs István Miklós

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szűcs István Miklós
Született1947. április 16. (77 éves)
Budapest
ÁlneveSZIMISZ
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • gimnáziumi tanár
  • festőművész
  • szakíró
  • tervezőgrafikus
Iskolái
KitüntetéseiZirc díszpolgára (2019)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szűcs István Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szűcs István Miklós (Budapest, 1947. április 16. –) magyar képzőművész, középiskolai tanár, Fonay-díjas[1] szakfelügyelő, vezető szaktanácsadó, szakértő, képzőművészeti szakközépiskola-teremtő Veszprém megyében és galériaalapító Zircen, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének titkára, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának köztestületi tagja, szakíró, Zirc Város Díszpolgára.

Jásdi búcsú

Életútja[szerkesztés]

Budapest VIII.[szerkesztés]

Józsefváros (Szülészeti Klinika, 1947.04.16.). Húgával a nagyszülőknél laktak a Lósy Imre utca oktogonjában.[2]Az 1911-ben épült ház lakása - alapterületének felosztásából adódóan - jó életteret biztosított a többgenerációs családnak. A négyemeletes épületkomplexum Józsefváros történelmének klinkertéglás reprezentánsa. A budapesti anya divattervezői ambícióit feladva innen egy új, szokatlan környezetbe került a szőlész - borász apával és gyermekeikkel (Bábolna-Farkaskút).

Bábolna - Farkaskút[szerkesztés]

A csornai Szűcs (Szüts felmenőjű) családból származó "faragó", bognárcéh mesterek tervezték - készítették egykor az Eszterházyak díszhintóit. A nagyapa „első tüzérként” teljesített szolgálatot a Magyar Haditengerészet és az Adria legnagyobb tengeri csatájában (1917. május 15.). A Novara zászlóshajó kapitánya, a győztes ütközet főparancsnoka, Szűcs Jánost az "Otrantói diadal hőse" címmel tüntette ki.[3]Gyermekei közül a legidősebb, (Szűcs) István szőlész - borász, pincemester tanulmányokat folytatott. A Bábolnai Állami Gazdaság farkaskúti szőlészetét irányította.[4]

Az apa szerette a könyveket, a népi színműirodalomból felnőttek közreműködésével pódium-játékokat rendezett, énekes előadóként is fellépett, hangszeren játszott és rajzolgatott. István Miklós követte gyerektársai bevonásával. A budapesti édesanya, Bukta Irén jómódú polgári nagycsaládból származott (ipari és keresk. váll.),[5] női szabász végzettséget szerzett a Váci utcában. A Farkaskútra érkező négytagú család egy irodaház középső lakásában élt. István Miklós általános iskolába húgával, Gabriellával s a többi pusztai gyerekkel Bábolnára járt.[6]

Nagyigmánd, Komárom, Tata[szerkesztés]

1963-ban saját építésű családi házba, Nagyigmándra költöztek. A komáromi Jókai Mór Állami Ált. Gimnázium reál osztályában érettségizett 1965-ben. Angyal Kálmán festőművész rajzszakkörét látogatta. Művészettörténeti érdeklődését fokozta diákotthoni nevelője, Miklós József magyar-történelem szakos középiskolai tanár. 1965-től 1967-ig sorkatonai szolgálatot teljesített Tatán (írnok szkv.,ügykezelő tőrm.).

Pécs[szerkesztés]

1967-ben felvételizett a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar–rajz szakára, Nemes István magyar és Soltra Elemér rajz vizsgabizottsága előtt. Nagy hatással voltak rá: - a Magyar Nyelvészeti Tanszékről Temesi Mihály tanszékvezető (tszv.) és Rónai Béla docens, - az Irodalomtudományi Tanszékről: Kolta Ferenc irodalomtörténész, tszv., Péczely László irodalomelméleti kandidátus (családi kapcsolatban Kodály Zoltánnal), - a Rajz Tanszékről: Platthy György tszv., a magyar népművészet tanára és Kelle Sándor festőművész, Pandur József festő, művészettörténész dr.

A művészetek városa, itáliai igazodása meghatározó nyomokat hagyott a magyar nyelv és irodalom - rajz szakos hallgatóban, író-olvasó találkozók levezetésével bízták meg (Weöres Sándor, Károlyi Amy, Csorba Győző, Gyergyai Albert, Bán Imre, Abody Béla). Irodalmi színpadon kapott főszerepet.[7] Jelen volt a 70 éves Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy és zenetudós egész várost lázban tartó születésnapi koncertjén. Emlékezetes szimpoziumokban volt része a Magyar Játékfilm Szemlék és a modern Pécsi Balett előadásai alkalmával (Jancsó Miklós, Szabó István, Kovács András, Bálint András, Eck Imre, Bretus Mária, Uhrik Dóra).

Fő érdeklődési körébe tartozott Kassák Lajos egyetemes, az irodalomra és képzőművészetre kiterjedő művészete. Szakdolgozati témájának választotta az 1960-as évek végén még vitatott Kassák-költeményt, A ló meghal a madarak kirepülnek című vándorelbeszélő szabadvers elemzését. Konzulens-tanára a költői képszerűségek kitűnő kutatója, dr. Nemes István volt. 1971-ben magyar–rajz szakos tanárrá nyilvánították (államvizsga dicsérettel és jeles Oklevéllel).

Budapest[szerkesztés]

1979-ben jelentkezett a Magyar Képzőművészeti Főiskolára (1971-től egyetemi rangú főiskola, 2000-től a nevében is egyetem).[8] Egy hétig tartó felvételi vizsgája eredményeképpen az egyetem rendkívüli tagozatának hallgatója lett. A négy évfolyam végeztével, 1983-ban okl. képzőművész és középiskolai tanári diplomát szerzett (jeles minősítéssel): művészeti rajz, szerkesztő és ábrázoló geometria, művészettörténet szakokon. Mesterei: Patay László (művészeti anatómia és tárgyábrázolás). Nagy hatással volt rá találkozása Barcsay Jenővel (1969, 1980). Tartalmasan szép tanórákat vezettek: Végvári Lajos, Cifka Péter és Rónai György (művészettörténet), Krocsák Emil (geometria tanszékvezető), Szilágyi Péter (esztétika), Halász László (művészetpszichológia), Duschanek János, Vecsey Csaba (festészeti korrektúra) másokkal egyetemben, a művészettörténet legnagyobbjait megidéző környezetben. Alakuló szemléletére Kokas Ignác műtermének közelsége is hatott.

Diplomamunkáit (táblakép festmények, rajzi-grafikai vízió-asszociatív analízisek) mesterekből álló ötfős vizsgabizottság értékelte (Somogyi József rektor, szobrászművész, Balogh Jenő a rendkívüli tanárképző tagozat- és a Vizuális Nevelési Tanszék vezetője, Gerzson Pál tszv. festőművész, Bráda Tibor festőművész és Raszler Károly tszv. grafikusművész). Szaktárgyainak államvizsga bizottságai a három napon át nyújtott teljesítményeit kitűnőre minősítették. Balogh Jenő utódjául jelölte Budapestre, az MKE Vizuális Nevelési Tanszékére "Szűcs Istvánt, … aki hivatott rá, hogy meghaladja mesterét”...

Zirc[szerkesztés]

1971-ben nősült. Felesége, Forsthoffer Irén magyar - német szakos középiskolai tanár. Gyermekeik Balázs (1976) mérnök-informatikus és Zsuzsanna (1979) külker-közgazdász.

Szűcs 50 éve Zirc kulturális életének meghatározó alakja; művészeti csoportjainak alapítója és vezetője, 30 évig a Barátság Nemzetközi Grafikai Gyűjtemény zirci „hírvivője”[9] Gondoskodott a szűkebb - tágabb környezetében levő honorácior réteg, civil szerveződések művészeti élményeiről (nagyhírű kiállítók meghívása a Zirci Galériába, rendezések, megnyitók, templomok, utazások, klubok).

Tanítványai közül több neves művész és vizuális nevelőtanár került ki: Szalczer Tamás szobrászművész, építész, Kővári Melinda egyiptológus, művészettörténész, Farkas Gábor festőművész (Gábriel néven előadóművész, musical- és dzsesszénekes).

Tanári pályakép[szerkesztés]

  • 1967–1971 (PTF) Általános iskolai tanári diploma: magyar – rajz szakos.
  • 1979–1983 (MKF) Középiskolai tanári diploma: művészeti rajz, szerkesztő és ábrázoló geometria, művészettörténet szakok.
  • 1971–1984-ig Zircen, a tanügyi reformokat támogató 1.sz. Reguly Antal Általános Iskola tanára.
  • 1971–1973 Létrehozta Veszprém megye első általános iskolai rajz szaktantermét.
  • 1971–1984 Rajz szakkört szervezett gyermekeknek.
  • 1975-től kinevezték Veszprém megye általános iskolai és gimnáziumi szakfelügyelőjévé.
  • 1975–1984 Gimnáziumi óraadó, vendégtanár (művészettörténet szakkör, rajz és műalkotások elemzése tantárgy).
  • 1975/76 Felsőszintű rajztanár-továbbképzésen vesz részt Budapesten, a magyar képzőművészeti felsőoktatás központjában (MKF I. évf.),kiváló eredménnyel.
  • 1979-1983 Egyetemi tanulmányokat folytat Budapesten, a Magyar Képzőművészeti (egyetemi rangú) Főiskola rendkívüli tagozatán (I-IV. évfolyam).
  • 1983-ban előadó az MKF „Felsőszintű rajztanár-továbbképzés 14 éve '83" összegző konferenciáján" (Budapest, Zeneakadémia „Kisterme”).
  • 1984–1986 Főelőadó, Megyei Tanács Művelődési Osztály, Veszprém. (Heti egy napon gimnáziumban tanít is.)
  • 1986-tól főállású tanár a zirci III. Béla Gimnáziumban (rajz és műalkotások elemzése, gépészeti műszaki rajz, magyar nyelv és irodalom). Főiskolai, egyetemi tanárjelöltek gyakorlatvezetője (ELTE, MKE, PTE, JGYTF).
  • 1987-től a megye vezető szaktanácsadója (Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet).
  • 1984–2007 Érettségi elnök a megye gimnáziumaiban és szakközépiskoláiban. A dunántúli régiók emelt szintű érettségi vizsgaközpontjaiban dolgozatjavító és kérdező tanár.
  • 1995–2010-ig a művészettörténet Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) bírálóbizottsági tagja (ELTE, Budapest, Oktatási Hivatal, OH).
  • 1997-től 2008-ig multiplikátor (mozgóképkultúra és médiaismeret).[10]
  • 1987 Kimeneti, szakaszzáró feladat- és mérőlapok írása-szerkesztése (elsőként az országban ált. isk.: A-E, gimn. A-B változat; rajz feladatlap; javítókulcsok;).
  • 1990/2003 OKTATÓ CD-DISC írása és szerkesztése: Bionika építészet (Pilisborosjenő, 2003 - kivitelezés: zirci rendszergazdával); A modern szobrászat kialakulása.
  • 1975–2004-ig lapszerkesztő (Vizuális Kultúra, Megyei Pedagógiai Körkép, Veszprém megye vizuális nyelvi és művészetpedagógiai kiadványai, diákantológiák).
  • 1999-ben a VIZUÁLIS NYELV ÉS MŰVÉSZET tervezett tankönyv sorozatból megjelent az Ábrázolás 1. Speciális rajz a gimnázium 9-12. osztálya számára (Kiadó: Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázati támogatásával a zirci III. Béla Gimnázium rajz tagozata). Kéziratban: Kifejezés 2. - Felhívás, tájékoztatás 3.
  • 1992–2003 Zircen, a III. Béla Gimnáziumban speciális rajz tantervű "Vizuális nyelv és művészet" tagozat indítása. (A 90-es évtized második felében vezető szaktanácsadóként Zircen általános iskolai rajztagozat indítását is támogatta.)
  • 1993/94 Tervei alapján a helyi gimnáziumot galériás műterem építésével bővítették ki. Elkészítette az iskolaépület főhomlokzatának színdinamikai és műemléki környezetre utaló arculatát.
Szent Gellért Bakonybélben, részlet a triptichonból
  • 1994 A bakonybéli Szentkút és kápolna képzőművészeti felújítása tanítványaival (díszkapu, Stációk, Szent Gellért szoborállítás, pannók).
  • 2000-ben Bakonyszücs, Krisztus keresztútja (rajztagozatos tanulók domborműveivel).
  • 2000-ben megszervezi a Millenniumi Vizuális Nevelés Nemzetközi Konferenciáját, Képes világ - harmonikus pedagógia címmel. (Legnagyobb rendezvény a szakma hazai történetében.)
  • 1995-től országos közoktatási és 2004-től művészeti nevelés szakértő (OH).
  • 2001-től létrehozta Zircen Veszprém megye első képzőművészeti szakközépiskoláját (a Közép-dunántúli régiót is kiszolgálva) a díszítőfestés és alkalmazott grafika tanszakokon. 2002-2006-ig az ország 115 vegyes típusú iskolájából (gimn. és szk.) a 3. legeredményesebb és legjobban szervezett - Országos Képzési Jegyzéken (OKJ) szereplő - intézmény volt a zirci „III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola” (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2007).
  • 2007/08-as tanév második féléve kezdetén nyugállományba került.

Művészeti pályakép[szerkesztés]

  • 1979/80–1983 (MKE, Bp.) Okl. képzőművész: festő és grafikus
  • 1971-től organikus analízisek absztrakcióiból monumentális kompozíciókat fest, tűzzománc terveket a makro- és mikrovilág egységeiből (pávaszemes lepke, mákgubó). Az évtized közepén az organikus világ, az útszéli parányok formagazdagsága, vízió-asszociatív analízise foglalkoztatja változatos technikai kivitelezésekben, képalkotó szintéziseiben.
  • 1973–1990-ig a Zirci Művelődési Központ Képzőművész Körét vezette.
Zirci történelem III.
  • 1973-1976 között megfestette a Zircre érkezés élményeit, a gazdag koloritú műemléki és személyes építkezési élményeit, geometriai szerkezeteket hangsúlyozó képeit. A figurális olajfestményei közül kiemelkedik a Zirci történelem I-III. sorozata. Elkészült a bakonyi eredetmondákból a Lókút című alkotása.[11] Vallásosan emelkedett érzületek váltakoznak az „e világiság és a keresztény mitológia” szimbólumaival, elmélyült formakövető ábrázolásokkal és színfestészeti kivitelezésekkel.[12] A múltban, a jelenben és a jövőben megélhető, megálmodható univerzumot fejezi ki a Jásdi búcsú című szénrajz (65 x 78 cm, 1975/76). Ezt a kaleidoszkópot élteti a híres Szentkútnál Mária ünnepén a mindent átszövő hit, az érzelmek és ábrándok örök mozgásában.
  • 1980-as évek első felének dekoratív színvilága a pasztellszínek oldottságával váltakozik az aktfestészetében, portréfestészetében.[13]Ebbe a korszakba tartoznak az egyetemi tanulmányainak rajzai és festményei. A Gyermekeim című képe (olaj, 100 x 70 cm, vászon, 1983) a festő apa gyermekeihez fűződő élményével örök emberi érzéseket, hangulatokat fejezett ki a főszínek tisztaságának megvillantásával és az ezüstös líraiság fátyolos reflexeivel, könnyed ecsetkezeléssel.[14]
  • 1985–1992 Linómetszetein egyetemes szimbólumokat szerepeltet. Minden növényi jelképe közül a fa a legösszetettebb jelentésű. Felhasználta a Zirci történelem IV. grafikai lapján is.
  • 1990-től nagyméretű képgrafikákat alkot (monotípiák, papírmetszetek, linómetszetek).[15]
  • 1995-2004 között fejezte be a Szent Gellért Bakonybélben című triptichonját (olaj, 140 x 200 cm, paf v. mdf-lemez). 1995-ben megtervezi Bakonybélbe, a Borostyánkúti Kálváriához és a Szent Gellért-kápolnához vezető út díszkapuzatát (műszaki rajz, Kányádi Sándor verse és történelmi vázlat).

2000-től meghatározóak a sokalakos képei, méretes tájkerti (pl. zirci Arborétum) és figurális kompozíciói, melyek hommage és társművészeti „ihletettségű transzpozíciók”, szecessziós és szürrealisztikus jelleget hordoznak napjaink mítoszinterpretációiként. Korstílust követ a TÉTI MADONNA (olaj, vászon, 60 x 50 cm, 2008), Hommage Bernardino Luini című táblakép a „Reneszánsz évében” (2008).

  • Könyvborítók, katalógusok, illusztrációk napilapokba, folyóiratokba, szaklapokba, verseskötetekbe.[16]Településcímerek, intézményjelvények és rendezvényemblémák.[17]Turisztikai, műemléki látványképek és rekonstrukciók.[18]"A festő gondosan érlelt kompozíciói, megfestett jelenetei olykor drámákat sűrítenek egybe, olykor, ha például a bakonyi tájakat festi le, lírai hangulatot elevenítenek meg ... Tájképei a kompozíciós erővonalakra építő festői eszközök alkalmazásának mesteri tudását mutatják.” (Gopcsa Katalin művészettörténész, muzeológus)
  • Csendéletei "tárgyi jelbeszédek".[19]

Összegezve: a jelképek vállalásával a valahová tartozását is hangsúlyozza a festő és grafikus. A hagyományokhoz való ragaszkodását is kinyilvánította műveivel; de nemcsak lokális szinten igazodik Zirc kultúrájának értékrendjéhez, a ciszterci vallási képzetek elfogadásához, a viselkedésformák követéséhez, és a csoportokhoz tartozás tudatosításához. Miközben a jelképek szerepe a helyi kultúrában fontos, egyetemes tartalmaik is lehetnek a tágabb közösségben. A szelektált, redukált és transzponált, organikusan vagy geometrizálva absztrahált formák más-más elképzeléseket és szándékokat sugallnak, mint a jelenségek világában.Többszintű jelentésük megfejtését elősegítik olykor a címek is: pl. az Architektúra - avagy az építészet dicsérete, Finálé, vagy akár a Barcsay hommage-kép.

Köz- és egyházi gyűjtemények őrzik műveit. Sok alkotása került vásárlások, ajándékozások útján magántulajdonba.[20]

Művészetelméleti szakíró[szerkesztés]

Cikkeinek, írásbeli tanulmányainak száma meghaladja a 250-et. Ezek országos, nemzetközi, megyei napi- és szaklapokban jelentek meg. Megjelent 10 könyve.

Közreműködő és szakértő megyei és országos TV-műsorok elkészítésében.[21]

  • 1973–2000-ig a Barátság Nemzetközi Grafikai Gyűjteményt kezelte.
  • 1985–1995-ig a Zirci Galéria alapító-vezetője.
  • 1987-től Megyei Alkotó Kör vezetésével bízták meg (MPI).

Külföldi rajz és vizuális ismeretek tanulmányozása: 1978-ban nyugat szlovákiai történelmi városokban (MTVB Műv.O.). 1984-ben Németországban az NDK-művészeti nevelésének megismerése (Berlin, Potsdam, MTVB Műv.O. és MOM delegált). 2004-ben tájékozódás a német művészeti szakközépiskolai oktatásáról (Selb-Zirc diákcsere). 1998-ban művészettörténeti tanulmányút (Szlovákia, Felvidék). 1991-ben művészettörténeti pályázat díjnyertese (Olaszország, Élet és Tudomány).

Winterhalder, a zirci kistemplom faliképeinek mestere

2015 Több tudományos eredménye közül kiemelkedik a Fájdalmas Szűzanya zirci kistemploma XVIII. századi falképeinek datálása, stílusköri meghatározása és az alkotó kilétének felfedezése; ifj. Josef Winterhalder boltszakaszokon és a diadalív pillérein alkalmazott festészeti programja; a Winterhalder-képek hatástényezőinek elemző-értékelő feldolgozása Rajhrad, Zirc, Olaszfalu, Pinkamindszent és Simaság templomában; a század legnagyobb díszítőfestőjének motívumai zirci, szombathelyi, pöltenbergi és pinkamindszenti alkalmazásban.

1979/80 Figyelmet érdemlő Zirc középkori ciszterci apátsága épületegyüttesének valós térbeli rekonstrukciója is, melyet elsőként ő készített el gimnáziumi tanítványaival (makett).

1983- Főbb szabadművelődési területei: művészeti előadások, kiállítás megnyitók, szakmai konzultációk, amatőr alkotók megsegítése. Színterek: klubok, művelődési házak, galériák, múzeumok, könyvtárak, középiskolák, főiskolák, egyetemek.

Társasági tagság[szerkesztés]

  • 1980–2001 Veszprémi Akadémiai Bizottság klubjának tagja
  • 1983–2015 A Magyar Pedagógiai Társaság Vizuális nevelési szakosztályának elnökjelöltje, elnökségi tagja
  • 1985–2000 A Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete 8. sz. területi szervezetének vezetője
  • 2000–2005 a MROE országos titkára
  • 1989 A Magyar Művészeti Alap tagja, mint képzőművész galériavezető. A „ma” emblémát a festő szakosztályi igazgató (dr. Feledy Balázs) helyezte el a Zirci Galéria homlokzatán
  • 1995–2014 Az Academia Ludi et Artis Művészetpedagógiai Egyesület tagja (az Egyesület megszűntéig)
  • 2014-től a Tájak–Korok–Múzeumok Egyesület tagja
  • 2017-től a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti Tagozatának köztestületi tagja
  • 2018-tól Tagja a Művészeti Alap jogutódjának, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE)
  • 2019-től a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (MASZRE) szakírói osztályában szerzői tag (és közös jogkezelésre megbízott személy, Bp.)

Kiállítások[szerkesztés]

  • 1969 Tanárképző, Díszterem, Pécs;
  • 1973 Tavaszi tárlat, Ajka;
  • 1974 Őszi tárlat, Veszprém;
  • 1975 Művelődési Központ, Zirc;
  • 1975 IX.Országos Képzőművészeti Kiállítás, Szekszárd;
  • 1976 Fáklya Klub, Budapest;
  • 1977 Művelődési Ház, Ugod;
  • 1973, 1975, 1977 Megyei Pedagógus Képzőművészek Kiállítása, Veszprém;
  • 1978 FAK. vizuális csoportja, Ajka;
  • 1983 Ajkai Városi Tanács Művelődési Osztálya
  • 1986 Zirci Galéria;
  • 1986 A Veszprém Megyei Tanács VB Művelődési Osztálya
  • 1989 Németország, Polheim, Polgármesteri Hivatala
  • 1988 MROE 8.sz. területi szervezetének I. kiállítása, Zirci Galéria (művészetét dr. Koós Judith művészettörténész, kandidátus méltatta);
  • 1992 Napház Galéria, Érd;
  • 1994 Városi Művelődési Központ, Zirc;
  • 1995- Balikó Galéria, Ajka
  • 1996 Városi Művelődési Központ, Veszprém;
  • 1996 Művelődési Ház, Noszlop;
  • 2002 Zirci Galéria;
  • 2004 Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém;
  • 2004 Magyar Kultúra Alapítvány Székháza, Budapest (Hungarian Cultura Foundation);
  • 2005 MROE 8.sz. ter.sz., Veszprém;
  • 2005 Irinyi János Ált. Isk., Fűzfőgyártelep;
  • 2008 Miniatűrök /2. Református templom, Lovas;
  • 2008 Pannónia Tájkép Biennálé, Balatonalmádi, Városháza Padlásgaléria;
  • 2019 MAOE és a REÖK DIMENZIÓK c. kiállítása, Szeged
  • 2022 MAOE Veszprémi Tavaszi Tárlat, Dubniczay-palota, Veszprém

Szűcs István Miklós könyvei[szerkesztés]

  • Zirc középkori udvarháza és ciszterci monostora (MPI, Veszprém, 1994);
  • Vizuális nyelv és művészet. Ábrázolás 1. (MKM, Budapest, Veszprém, 1999);
  • Minőségbiztosítás a vizuális nevelésben (OM-MPI, Budapest, Veszprém, 2000);
  • Útmutató a középiskolai (9. évf.) Műalkotások elemzése I. Képzőművészet c. tankönyv használatához (NTk., Budapest, 2003);
  • Útmutató a középiskolai (10. évf.) Műalkotások elemzése II. Építészet és tárgyi környezet c. tankönyv használatához (NTk., Budapest, 2004);
  • Hitvallás és abszurditás (Z-Press K., Miskolc, 2012);
  • Két hazában festő- és grafikusművész. Bér Júlia & Julie Bérová (Pályázat, 2013);
  • Zirc, Fájdalmas Szűzanya Kistemplom (Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület Kiskönyvtár sorozat 834.sz., Budapest, 2014;
  • Winterhalder, a zirci Kistemplom falképeinek festője. A Fájdalmas Szűzanya templom művészeti emlékei (Média Piramis Kft., Dunakeszi, 2015)
  • Winterhalder képei a zirci plébániatemplomban (Minerva Kiadó, Budapest, 2018)

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • 1979 Ajka város közoktatása-közművelődése fejlesztésében megnyilvánult eredményes munkájáért
  • 1980 Érdemes Társadalmi Munkás-kitüntető jelvény (Nagyközségi Hazafias Népfront, Zirc)
  • 1981 Eredményes Munkájáért Dicséret (Művelődési Miniszter, Budapest)
  • 1983 Az ön- és továbbképzésért: Fonay Pedagógiai Alapítvány (MPI, Veszprém)
  • 1986 Kiváló Társadalmi Munkás-kitüntető jelvény (Megyei Hazafias Népfront, Veszprém)
  • 1988 A közművelődésben végzett kiváló munkájáért-kitüntető jelvény (Műv. Minisztérium, Budapest)
  • 1991 A Széchenyi Emlékévben végzett kiváló munkájáért, a sikeres rendezvényekben megtestesült kimagasló teljesítményéért
  • 2000 Tanítványai versenyfelkészítésében nyújtott kimagaslóan eredményes munkájáért (Megyei Közgyűlés Elnöke, Veszprém)
  • 2001 „Kiváló művészi és pedagógiai munkáért” – díj (MROE-érem)
  • 2002 A közoktatásért-díj (Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, Veszprém)
  • 2002 "Zirc Város Közoktatásáért, közművelődéséért" kitüntetés (Zirc Város Önkormányzati Képviselő Testülete)
  • 2019 Zirc város díszpolgára

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Fonay Pedagógiai Alapítvány.„Szűcs István szakfelügyelőnek az ön- és továbbképzés terén több éven keresztül végzett eredményes munkája elismeréséül.” (Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém, 1983. Oktatási-közművelődési Alapítványok)
  2. ↑ Nyolcszögletű térben kapcsolódó házak, Budapest VIII. Lósy Imre u. 3. III. e. 25. (ma a Molnár Ferenc tér része). Lósy Imre (1580-1642) esztergomi érsek, Pázmány Pétert követte az érseki székben. Nagylelkű adománya biztosította az egyetem jogi karának megindításához szükséges anyagi fedezet jelentősebb részét. Ennek mai továbbélése: Lósy Imre Alapítvány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karáért.
  3. ↑ M. Kir. Folyamőrség Központi Parancsnokság 2/929. Áll v. 1929.XII.18. – Országos Vitézi Szék „Háborús emlékérem” irodája 1930.IX.20. Szücs János bognármester – I.M.Boot.”99” Legitimation, Karsdorf, 1918.VIII.14. Baitz Stefan s. k. – SOPRONI HIRLAP, 1927. május 24. A kormányzó fogadása Csornán.
  4. ↑ Balatonfüred-Budafok szőlész-borász, pincemester, híradós az M.Kir. flotillánál, Bábolnai Állami Gazdaság Farkaskúti Üzemegységében (1943.III.1-1966.III.31). Farkaskút 45-50 családból álló, kb. 150-200 fős lakónépességű település volt. Az apa rövid élete utolsó éveiben a Komáromi ÁG szőkepusztai szőlőtelepén dolgozott (Komáromi ÁG 1966.IV.1-1969.IV.26.)
  5. ↑ Szíjgyártó - bőrdíszműves műhelyek és üzletek, bérház tulajdonos
  6. ↑ 1953/54-ben még puszta, 1958-tól község,1971-től nagyközség, 2003. július 1-jén Bábolnát várossá nyilvánították.
  7. ↑ Illyés Gyula Az éden elvesztése. Oratórium. Kaposvár, 1967. Illyés Gyula a somogyjádi általános iskola kérésére írta, melyet a költő jelenlétében, elsőként az országban, színre is vittek a község irodalmi körének tagjai. Másodízben Pécsett, dr. Péczely László rendezésében tanárképzős hallgatók adták elő az atomról szóló pacifista szemléletű művet a főiskola dísztermének színpadán.
  8. ↑ JEGYZŐKÖNYV. Felvétetett 1971. szeptember 28-án a Magyar Képzőművészeti Főiskola Tanácsának ülésén. Napirenden kívül tárgyalásra került 1/ az Elnöki Tanács által 1971. X. 1-i hatállyal érvényesített egyetemi rangra emelés 2 oldal 1999. évi LII. törvény a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról
  9. ↑ MŰVÉSZET – Szűcs István: Galéria Zircen 1990/2.
  10. ↑ NAT-Mozgóképkultúra és médiaismeret (Tanf. tanúsítvány, 1997, Országos Közoktatási Intézet, Budapest - Heves Megyei Pedagógiai Intézet, Eger)
  11. ↑ WIE IST LOKUT GEWORDEN (Forsthoffer Irén egyetemi szakdolgozata és Bachstetter Anna három svábmondata alapján, 1975)
  12. ↑ Zirci történelem II., olaj, karton, 100 x 70 cm és Zirci történelem III., olaj, karton 78 x 66 cm, 1974. "Ez utóbbi tisztelgés a nagy konstruktív mester előtt, akiben Patay Lászlóval együtt a művészeti anatómia, tárgy- és térábrázolást oktató mesterét is tisztelhette Szűcs István Miklós, aki szakmai felkészültségét sohasem öncélúan, a festészeti és grafikai műfajok sok ágában tudja érvényesíteni." (Gopcsa Katalin művészettörténész, muzeológus).
  13. ↑ Alvó nő szivacsmatracon (olaj, 50 x 70 cm, vászon, 1983)
  14. ↑ "A nagybányai festők palettájának rendjében hozza meg színítéleteit, és ezeket hasznosítja képein a csak rá jellemző előadásmódban, a más-más tartalmak megjelenítése és a faktúrák létrehozása során. Többnyire kerüli a harsány színvilágot, színérzékenységének a visszafogottabb előadás felel meg. Ez a színvilág megbízható "érzéki színítéleteket" igazol. "Képköltészetét" a meditatív magatartás és a drámai ellenhatás, de mindenekelőtt az érzékiség élteti, miként, mint ő maga mondja, a szerelmet is, mert "a szerelem és a művészet egy tőről fakad." (Balogh Jenő festőművész, tszv. egyetemi tanár, 1983)
  15. ↑ "Ihlető forrás a helyi biológiai közeg egyedi adottsága - az arborétum, a 450 éves kocsányos tölgyével, de ugyanúgy a történeti múlttal rendelkező zirci apátság, és a polgárság és parasztság kultúrájának fellelhető rekvizítum együttese is." Gopcsa Katalin művészettörténész, muzeológus)
  16. ↑ Kecskés József: "Kézenfogva" (versek, 2010), Megyei Pedagógiai Híradó (1972–1989), Megyei Pedagógiai Körkép (1989-), Alkalmi kiadványok, Könyvek – TOVÁBBIAK
  17. ↑ Zirc, Olaszfalu, Bakonynána, Szápár, III. Béla Gimnázium, Zirc; III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, Zirc; Vizuális nyelv és művészet (gimn. tagozat, Zirc), Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium, Zirc; Zirci Galéria; Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém; Országos Vizuális Nevelési Konferencia, Balatonfüred-Budapest; Megyei Pedagógus Képzőművész Kiállítás, Veszprém, 1977 (Kivitelező: Városlődi Majolikagyár); III. Béla Emlékplakett (bronz, 1987); TOVÁBBIAK
  18. ↑ Csesznek anno 2001, tollrajz, 67 x 129, 5 cm; 2015, tempera,A/4; Cseszneki vár Győr felől (Olaj, farost. 20 x 57 cm); Ősök üzenete (olaj, karton, 69 x 99 cm, 1988), Dudar látképe (olaj, 50 x 70 cm, karton, 1976, Zirc látképe (olaj, vászon, 60 x 80 cm, 2002)
  19. ↑ Őszi csendélet vörösborral, 2009, olaj, vászon, 50 x 70 cm (zirci magántulajdonban) és Virágcsendélet ablakkal, 2009, olaj, vászon, 70 x 50 cm (zirci magántulajdonban.) A jelképeket tekintve lehet szó akár csendéletekről, "igazabbul" szólva a tárgyi jelbeszédről is. Mert ki is a megrendelő, milyenek az igényei, és a festőnek? Mit is jelenthet még a Virágcsendélet az ablakban (vegetáció kint és mi történik bent, 2009), és mit jelent az Őszi csendélet vörösborral (2009) című festményen a vörösbor a vizet jelképező korsó mellett, gyümölcsökkel, fénnyel és árnyékokkal körítve? Több ez, mint „csend(élet)”, sokkal inkább élet és persze elmúlás, bibliai utalás, létállapot kifejezése organikus „tárgyi” elemekkel …
  20. ↑ Németország Pohlheim (Polgármesteri Hivatal), Budapest (magángy.), Zirc (magángy. és Barátság Nemzetközi Grafikai Gyűjtemény), Ugod (magángy.), Csorna (magángy.), Ajka (Városi T. Műv. O.), Veszprém (MTVB Műv. O.), Bakonybél (szentkúti díszkapuzat), Bakonycsernye (magángy.), Győr (magángy.), Tét (r.k. templom), Nagyigmánd (magángy.) TOVÁBBIAK
  21. ↑ 1. MTV Natura Szerkesztőség, „… ahol a föld az éggel összeér!” – Bakonybél–Hármaskút (1994 film.(Szerk. riporter: Vértessy Sándor); 2. Az MTV Főtér c. útifilm-sorozatban a "Zirci Pietá" művészeti értékei (Szerk. rendező: Pável Ildikó); 3. m1 Körzeti magazinban a zirci III. Béla Gimn. és Műv. Szk. (2002/03); 4. Kép a képben c. sorozat, Bemutatkozik a zirci vizuális nyelv és művészet tagozat (Szerk. riporter: Gopcsa Katalin művészettörténész, Vp., TV, 1994); 5. Évenkénti vizsgakiállítások a gimn. rajz tagozatán és a műv. szk.-ban,1990-2005-ig (Zirc Városi TV); 6. Leforgatott video felvétel: Veszprém megye egyetemes művészeti emlékei (MPISZ, Vp. 1995/1996. Szerk. műsorvez.: SZIM, Operatőr: Ottó Péter, zirci „Kábelszat” vezetője. Résztvevők: Veszprém megye rajz és vizuális nevelőtanárai.

Források[szerkesztés]

  • Pedagógiai Ki Kicsoda (Életrajz - Szerkesztő: BÁTHORY Zoltán-FALUS Iván, Keraban Könyvkiadó, 1997)
  • Emberközelben (OM, MPI, munkatársak, Veszprém, 2000, BAUER Nándorné dr. igazgató, 177.o.)
  • Veszprém Megyei Kortárs Életrajzi Lexikon (VARGA Béla főszerk., VMÖK 2001, 928-929. oldalon)
  • Ki Kicsoda a magyar oktatásban (RADOSICZKY Imre szerk.,2005, FISZ)
  • Ki Kicsoda a magyar oktatásban. II. kötet: Felsőoktatás, felnőttképzés, szakképzés és nyelviskolák (RADOSICZKY Imre szerk.,2006, FISZ)
  • Ralph HÜBNER: Who is Who Magyarországon (2012). Magyarország vezető személyiségeinek életrajzi enciklopédiája (2354. oldal)
  • Neveléstörténet 12. évfolyam 1-2. szám, Könyvismertetés. Dr. TÖLGYESI József főiskolai docens, Székesfehérvár. Szűcs István Miklós: Hitvallás és abszurditás (Z-Press Kiadó, Miskolc, 2012/13. 372 o.)
  • HEVESINÉ Németh Mariann: Híres zirciek https://turizmus.zirc.hu/gyere-el/hires-zirciek-bakonyiak?ccm_paging_p=4
  • Website: www.szucsistvanmiklos.5mp.eu (a SZIM hivatalos honlapja)

További információk[szerkesztés]

  • VESZELI Lajos: Hinni a közösség erejében. = Napló, 1988. dec. 19.
  • MEGYEI PEDAGÓGIAI KÖRKÉP - SZIM: Műalkotások elemzése a gimnáziumi osztályokban, 1988. XVIII. évf. 1. sz.
  • MEGYEI PEDAGÓGIAI KÖRKÉP SZIM: Vizuális nyelv és művészet tagozat a zirci III. Béla Gimnáziumban, 1990. XX. évf. 6. sz.
  • PANORAMA – SZIM: Nemzetközi Grafikai Gyűjtemény Zircen - 1991/2. vydává Cesky fond vytvarnych uméni, Praha l
  • VESZELI Lajos: A jelen formálása. Gimnáziumi tehetséggondozás. = Napló, 1992. febr. 20.
  • G. PINTÉR Edit: A tehetség 18 éves korban érhető tetten. Rajz tagozat a zirci gimnáziumban. = Napló, 1992. nov. 26.
  • TOLDI Éva: Szóra bírják a régmúltat. Könyv a zirci udvarházról és monostorról. = Napló, 1995. júl. 14.
  • Jubileumi emlékkönyv = MROE Budapest, 1996 (SZIM feltüntetése nélkül)
  • ISKOLAKULTÚRA – SZIM: Kerekasztal beszélgetés résztvevőjeként: Esélyek és lehetőségek a gimnáziumi rajztanításban, 1997., VII. évf., 8.sz.
  • ISKOLAKÖNYVTÁROS – SZIM: Vizuális nevelés és könyvtár a zirci III. Béla Gimnáziumban, Veszprém, 2. évf. 1.sz., 1997. november
  • OKI PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI IRODA – SZIM: Szempontok és ajánlások a RAJZ - VIZUÁLIS NEVELŐTANÁROK számára indítandó továbbképzések tervezéséhez. (OKI 916/1997.)
  • KÚTBANÉZŐK: VIII., SZIM: A képesség- és személyiségfejlesztés célravezető módszerei a gimnáziumi munkában, 2002. ACADEMIA LUDI ET ARTIS
  • SZIM: Rajz és vizuális kultúra. Próba érettségi 2001 - emelt szintű próbamérés 2003. (Vizuális kultúra, 7. évf. 4.sz.)
  • MEGYEI PEDAGÓGIAI KÖRKÉP – SZIM: Negyvenéves a zirci gimnázium - mai nevén III.Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola -, 2002. 32. évfolyam, 2-3. sz.
  • SÁRVÁRI Zsuzsa: A vizuális nevelés atyja. Főállású festő lesz. = Napló, 2008. március 26.
  • Dr. TÖLGYESI József: Szűcs István Miklós Hitvallás és Abszurditás c. könyvének elemző-értékelő bemutatása a PTE Oktatás és Társadalom-Neveléstudományi Konferencián. = Pécs, 2015.
  • PhD Prof. PROKOPP MÁRIA művészettörténész, ELTE BTK Művészettörténeti Intézete egyetemi tanárának szaklektori Ajánlása (Szűcs István Miklós: Winterhalder a zirci Kistemplom falképeinek mestere. A Fájdalmas Szűzanya templom művészeti emlékei. Média Piramis Kft. Dunakeszi, 2015, 180 o.)
  • Kelemen Gábor: Könyvbe foglalt felfedezés (ZIRC ÉS VIDÉKE közéleti lap. Új folyam 1. évf. 1. szám. 2018. augusztus 2.) Kelemen Gábor: Könyvbe foglalt felfedezés (https://zirc.hu/aktualis/hirek/konyvbe-foglalt-felfedezes)
  • O.Cist. - TKME: 2015. szept. 19. — Lángolj és világíts!” - Szűcs István Miklós a TKM Egyesületének kiadásában megjelent Fájdalmas Szűzanya Kistemplom c. kiskönyv bemutatása. Előadás. http://zirciapatsag.hu › esemenynaptar › 10-langolj-es-v...
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szűcs_István_Miklós&oldid=25216057”