Suzanne Collins

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Viloris (vitalap | szerkesztései) 2020. december 31., 10:35-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (korr)
Suzanne Collins
Suzanne Collins a Time 100 Gálán (2010. május)
Suzanne Collins a Time 100 Gálán (2010. május)
Élete
Született1962. augusztus 10. (61 éves)
Hartford, Connecticut,  USA
Nemzetiségamerikai
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)ifjúsági regény
Irodalmi irányzatsci-fi, fantasy
Fontosabb műveiAz éhezők viadala
KiadóiAgave Könyvek
Kitüntetései
  • Children's bookshop prize (2010)
  • Geffen Award
  • Christopher Award
  • Children's Book Award
Suzanne Collins aláírása
Suzanne Collins aláírása
Suzanne Collins weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Suzanne Collins témájú médiaállományokat.

Suzanne Collins (Hartford, Connecticut, 1962. augusztus 10. –) amerikai írónő Az éhezők viadala-könyvciklus szerzője.

Élete

Collins a karrierjét 1991-ben kezdte, gyerekeknek írt televíziós műsorokat. Sokáig dolgozott a Nickelodeonnál, több műsor is az ő nevéhez köthető, például: Clarissa Explains It All, The Mystery Files Of Shelby Woo, Little Bear és az Oswald. Később a Writers Guild Of America díjra jelölte őt a legjobb animációs film kategóriában a Santa, Baby c. karácsonyi darabért.

Magánélete

Hartfordban él férjével, két gyerekével és két vadmacskájával.

Írói pályája

A 2000-es években Collins felhagyott a televíziózással, hogy az írásnak szentelje minden idejét. Az első regényét, a Gregor the Overlandert, az Alice Csodaországban ihlette. Ez és a folytatások idővel az Underground Chronicles gyűjtőnevet kapták. 2003 és 2007 között összesen öt kötet jelent meg.

Az éhezők viadala-trilógia

2008-ban adták ki Az éhezők viadala (The Hunger Games) c. könyvét, ami részben Thészeusz és a Minotaurusz görög mitológiájára, részben édesapjának a légierőnél eltöltött idejének tapasztalataira épül, e mellett jelentős mértékben fedezhetőek fel benne még a római gladiátorjátékok és a reality tv-k hatása is. 2009-ben jelent meg a folytatás Futótűz (Catching Fire) címmel, 2011-ben pedig a trilógia befejező darabja, A kiválasztott (Mockingjay) is kiadásra került.

Sikerek

Az éhezők viadalából és a Futótűzből csak Észak-Amerikában másfél millió darabot adtak el az első tizennégy hónapban, és szinte minden létező amerikai irodalmi díjat megnyertek az ifjúsági regény kategóriában. Az éhezők viadala több mint hatvan hétig megállás nélkül fent volt a New York Times Best Seller-listáján.

Megfilmesítés

2009-ben a Lions Gate Entertainment megvásárolta Az éhezők viadalának a megfilmesítési jogait. A szereplőválogatás 2011 tavaszán kezdődött meg, a film premierje 2012 márciusában volt. Nina Jacobson látja el a produceri munkálatokat, és Gary Ross fogja rendezni.

Reputációja az USA-ban

Collinst a Time magazin 2010 egyik legbefolyásolóbb emberének nevezte, az Entertainment Weekly pedig a 2010. év végi The Entertainers-listáján a tizenharmadik helyre rangsorolta, olyan hírességek közé, mint Katy Perry, Kanye West és Ben Affleck.

Könyvei

Az éhezők viadala-trilógia

The Underland Chronicles

  • Gregor the Overlander (2003)
  • Gregor and the Prophecy of Bane (2004)
  • Gregor and the Curse of the Warmbloods (2005)
  • Gregor and the Marks of Secret (2006)
  • Gregor and the Code of Claw (2007)

Egyéb könyvei

  • Fire Proof: Shelby Woo #11 (1999)
  • When Charlie McButton Lost Power (2005) (képeskönyv)
  • Year of the Jungle (2013) (önéletrajzi képeskönyv)

Magyarul

  • Az éhezők viadala; ford. Totth Benedek; Agave Könyvek, Bp., 2009, ISBN 9789639868649
  • Futótűz. Az éhezők viadala-trilógia 2. kötete; ford. Totth Benedek; Agave Könyvek, Bp., 2010, ISBN 9789639868977
  • A kiválasztott. Az éhezők viadala-trilógia 3. kötete; ford. Totth Benedek; Agave Könyvek, Bp., 2010, ISBN 9786155049538
  • Énekesmadarak és kígyók balladája; ford. Farkas Veronika; Agave Könyvek, Bp., 2020, ISBN 9789634198154

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Suzanne_Collins című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk