Sugár Erzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sugár Erzsébet
Született1920. december 26.
Nagyvárad
Elhunyt1999
Budapest
HázastársaKovács János
Foglalkozásaszerkesztő,
író,
műfordító
SablonWikidataSegítség

Sugár Erzsébet (közölt Kovács Erzsébet néven is; Nagyvárad, 1920. december 26.Budapest, 1999) erdélyi magyar szerkesztő, Kovács János felesége.

Életútja, munkássága[szerkesztés]

Iskoláit Szilágysomlyón, Nagyváradon és Bukarestben végezte. Az Irodalmi Könyvkiadó (1958–70), majd a Kriterion Könyvkiadó (1970–74) bukaresti szerkesztőségének belső munkatársa volt. Nyugdíjazása után áttelepedett Magyarországra, Budapesten hunyt el.

Első írása 1946-ban jelent meg a nagyváradi Fáklyában. Könyvismertetőit és irodalomtörténeti írásait az Előre, Utunk, Korunk, Igaz Szó és A Hét közölte. 1969-ig az Irodalmi Könyvkiadónál szerkesztette a Romániai Magyar Írók sorozatot, s a sorozat számára sajtó alá rendezte a Gaál Gábor Válogatott írások I–II. kötetét (Bukarest, 1964, 1965), később levelezésének első, Gaál Gábor leveleit tartalmazó kötetét (Levelek, 1921–1945, Bukarest, 1975), a Korunk-alapító Dienes László kritikáinak válogatását („Sejtelme egy földindulásnak”, Bukarest, 1976), Szántó György Fekete éveim – Öt fekete holló (Bukarest, 1982), Stradivari (Bukarest, 1984) és A földgömb (Bukarest, 1987) c. köteteit, a Téka-sorozat számára pedig Moholy-Nagy László művészeti írásait (A festéktől a fényig, Bukarest, 1979. Téka-sorozat).

Kötete[szerkesztés]

  • Anglia köd nélkül : útleírás. Bukarest, 1969.

Fordítása[szerkesztés]

  • Al. Simion: Lehetséges évszakok : regény. Bukarest, 1977.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Török Sándor: Anglia köd nélkül. Utunk, 1969/28.
  • Kántor Lajos: Dienes László avantgarde-ja. Utunk, 1977/31, 32.
  • Botka Ferenc: Gaál Gábor: Levelek. Kritika, 1976/10.
  • Dávid Gyula: „Kötelességek halmazából áll számomra a világ” Utunk, 1976/8. *Szilágyi Júlia: Feladó Gaál Gábor. Korunk, 1976/7, 8.
  • Tordai Zádor: Gaál Gábor: Levelek. Tiszatáj, 1976/8.
  • Tóth Sándor: Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korából. Budapest, 1997. 136–138.