Sudár Balázs
| Sudár Balázs | |
 | |
| Balassi Bálint születésének 450. és Gyöngyösi István halálának 300. évfordulóján tartott konferencián | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Sudár Balázs |
| Született | 1972. május 28. (51 éves) Budapest |
| Iskolái |
|
| Pályafutás | |
| Műfajok | népzene |
| Aktív évek | 1987– napjainkig |
| Együttes | Musica Historica, Canlar zenekar |
| Hangszer | koboz, baglama |
| Tevékenység |
|
| Sudár Balázs weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sudár Balázs témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sudár Balázs (Budapest, 1972. május 28.[1] –) magyar történész, turkológus, zenész, a korai magyar történelem és török hódoltság korának kutatója. A Magyar Történelmi Íjász Társaság tagja.
Életrajz
Tanulmányok
A Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett 1990-ben. Egyetemi diplomáját az ELTE Bölcsészkarán szerezte török–történelem szakon.[2] 2003-ig ugyanitt, a Török Tanszéken dolgozott tanársegédként, egyidejűleg a doktori képzésben is részt vett. Az ELTE BTK hallgatójaként szerzett történészi és török filológusi diplomát. PhD-disszertációját 2004-ben védte meg A Palatics-kódex török versgyűjteményei és a hódoltsági művelődéstörténet címmel. 2003-tól a MTA Történettudományi Intézetének (később: BTK TTI) tudományos munkatársa, majd főmunkatársa.
Munkássága
Dolgozott az MTA Könyvtárának Keleti Gyűjteményében, az ELTE Török Filológiai Tanszékén, az MTA Történettudományi Intézete tudományos főmunkatársa, a Magyar Őstörténeti Témacsoport vezetője. Kutatási területei: a hódoltság politika- és művelődéstörténete, a korai magyar történelem kérdései. Egy évtizeden keresztül intenzíven foglalkozott a török énekmondással és az oszmán klasszikus költészettel, valamint hangszertörténettel. Kedvelt témája az iszlám misztikája.
Zenei pályafutása
1990-ben Kobzos Kiss Tamás tanítványaként került a Musica Historica Együttesbe, amellyel rendszeresen fellépett, elsősorban magyar és közép-európai régi zenét játszottak. 1997-ben kimondottan a régi török zene előadása céljából alapította meg a Canlar zenekart, amely török klasszikus és népzenével foglalkozik. Alkalmi közreműködőként más formációkban is megfordult. A Musica Historica munkájában 1990 és 2011 között vett részt aktív tagként. Kobzon, török lanton (lavta) és baglamán (lantszerű pengetőhangszereken) játszik és énekel. A muzsikáláson kívül az 1993-ban Szentbékkállán színre vitt Aucasin és Nicolete című, középkori francia széphistória rendezése.
Kitüntetései
- Akadémiai Ifjúsági Díj (2006)[3]
- Klaniczay-díj (2006)
- A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2015)
Főbb publikációi
- Sudár Balázs–Csörsz Rumen István: "Trombita, rézdob, tárogató...". A török hadizene és Magyarország; Tinódi Lantos Sebestyén Református Zeneiskola, Enying, 1996
- „Görösgál ostroma” 1555-ben és a hódoltsági török epikus költészet. Hadtörténelmi közlemények, 2002/2, 353–374. old.
- Doris Werner-Ulrich–Marcus Stein: Kapd elő. Török. Assimil társalgási zsebkönyv; a magyar változat Sudár Balázs munkája; Assimil, Bp., 2002
- Ágoston Gábor–Sudár Balázs: Gül Baba és a magyarországi bektasi dervisek; Terebess, Bp., 2002
- Turkish Courtly Music under 16th-century Ottoman Rule in Hungary. In: Irano-Turkic Cultural Contacts in the 11th-17th centuries. (Acta et Studia I.) ed: Éva M. Jeremiás. Piliscsaba, 2003[2002], 233–243. old.
- Kajguszuz Abdál: Bolondok könyve. (Ford: Sudár Balázs.) Budapest, 2003
- Török fürdők a hódoltságban. Történelmi Szemle, 2003/3–4. 213–263. old. Baths in Ottoman Hungary. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 2004/4. 391–437. old.
- A műfordító Balassi Bálint és a török bejtek (tanulmány) Kalligram, XIV. évf. 2005. november–december
- A Palatics-kódex török versgyűjteményei. Török költészet és zene a XVI. századi hódoltságban; Balassi, Bp., 2005 (Humanizmus és reformáció)
- A pécsi Jakováli Haszan pasa-dzsámi; Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, Bp., 2010 (Épített örökségünk)
- Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás; Pécs Története Alapítvány–Kronosz, Pécs–Bp., 2012 (Források Pécs történetéből)
- A pécsi Idrísz baba-türbe; Forster Központ, Bp., 2013 (Épített örökségünk)
- Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon; MTA BTK Törttudományi Intézet, Bp., 2014 (Magyar történelmi emlékek. Adattárak)
- A honfoglalók viselete; szerk. Sudár Balázs, Petkes Zsolt; Helikon, Bp., 2014 (Magyar őstörténet 1.)
- Jakováli Haszan pasa dzsámija Pécsen; Forster Központ, Bp., 2014 (Műemlék-kalauzok)
- Magyarok a honfoglalás korában; szerk. Sudár Balázs; Helikon, Bp., 2015 (Magyar őstörténet 2.)
- Magyarok fegyverben; szerk. Petkes Zsolt, Sudár Balázs; Helikon, Bp., 2015 (Magyar őstörténet 3.)
- Honfoglalás és megtelepedés; szerk. Petkes Zsolt, Sudár Balázs; Helikon, Bp., 2016 (Magyar őstörténet 4.)
- Hétköznapok a honfoglalás korában; szerk. Petkes Zsolt, Sudár Balázs; Helikon, Bp., 2017 (Magyar őstörténet 5.)
- A honfoglalók műveltsége; szerk. Sudár Balázs; Helikon, Bp., 2018 (Magyar őstörténet 6.)[4][5]
Cikkei
Jegyzetek
- ↑ Archivált másolat. [2016. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 23.)
- ↑ Terebess Ázsia Lexikon
- ↑ MTA TTI munkatársak
- ↑ A honfoglalók műveltsége (Helikon)
- ↑ A sorozat záró kötete.