Sudár Balázs
Sudár Balázs | |
Balassi Bálint születésének 450. és Gyöngyösi István halálának 300. évfordulóján tartott konferencián | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1972. május 28. (51 éves) Budapest |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | magyar |
Állampolgárság | magyar |
Iskolái | |
Iskolái | |
Középiskola | Teleki Blanka Gimnázium |
Felsőoktatási intézmény | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Pályafutása | |
Szakterület | történelem, török filológia |
Kutatási terület | korai magyar történelem, a Török Hódoltság, török költészet és népzene |
Tudományos fokozat | PhD |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sudár Balázs témájú médiaállományokat. |
Sudár Balázs (Budapest, 1972. május 28.) magyar történész, turkológus, zenész. Fő kutatási területei: a Török hódoltság politika- és művelődéstörténete, és a korai magyar történelem kérdései. Egy évtizeden keresztül intenzíven foglalkozott a török énekmondással és az oszmán klasszikus költészettel, valamint hangszertörténettel. Kedvelt témája az iszlám misztikája. A Magyar Történelmi Íjász Társaság tagja.[1]
Tanulmányai[szerkesztés]
A Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett 1990-ben. 1990 és 1997 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem- és Török filológia szakának hallgatója volt, ahol mindkét területen diplomát szerzett.[2] Utóbbiból PhD fokozattal rendelkezik, melyet 1996 és 1999 között szerzett meg. Disszertációját, melynek címe "A Palatics-kódex török versgyűjteményei és a hódoltsági művelődéstörténet" 2004-ben védte meg.[1]
Munkássága[szerkesztés]
1997 és 1999 között könyvtárosként dolgozott az Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteményében. 1997 és 2003 között ELTE Bölcsészettudományi Karának, Török Filológiai Tanszékén helyezkedett el, kezdetben mint óraadó, majd 1999-től mint tanársegéd. 2003-tól az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. 2008 és 2014 között a Szegedi Tudományegyetem Altajisztikai Tanszékének adjunktusa. 2014 és 2019 között az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportot vezette. 2019-től jelenleg is muzeológus a Budapesti Történeti Múzeumban.[1] Gyakori szerzőpartnere B. Szabó János.
Zenei pályafutása[szerkesztés]
1990-ben Kobzos Kiss Tamás tanítványaként került a Musica Historica Együttesbe, amellyel rendszeresen fellépett, elsősorban magyar és közép-európai régi zenét játszottak. 1997-ben kimondottan a régi török zene előadása céljából alapította meg a Canlar zenekart, amely török klasszikus és népzenével foglalkozik. Alkalmi közreműködőként más formációkban is megfordult. A Musica Historica munkájában 1990 és 2011 között vett részt aktív tagként. Kobzon, török lavtán (lanton) és baglamán játszik és énekel. A zenélésen kívül az 1993-ban ő rendezte a Szentbékkállán színre vitt Aucasin és Nicolete című, középkori francia széphistóriát.[1]
Kitüntetései[szerkesztés]
- Klaniczay-díj (2006)
- Akadémiai Ifjúsági Díj (2006)
- Szakály Ferenc emlékérem (2008)
- Magyar Köztársaság Lovagkeresztje (2014)
Fontosabb művei[szerkesztés]
- Török fürdők a hódoltságban. Történelmi Szemle, 2003/3–4. 213–263. old. Baths in Ottoman Hungary. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 2004/4. 391–437. old.
- A Palatics-kódex török versgyűjteményei. Török költészet és zene a XVI. századi hódoltságban; Balassi, Budapest, 2005 (Humanizmus és reformáció)
- Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás; Pécs Története Alapítvány–Kronosz, Pécs–Budapest, 2012 (Források Pécs történetéből)
- Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon; MTA BTK Törttudományi Intézet, Budapest, 2014 (Magyar történelmi emlékek. Adattárak)
- A honfoglalók viselete; szerk. Sudár Balázs, Petkes Zsolt; Helikon, Budapest, 2014 (Magyar őstörténet 1.)
- Magyarok a honfoglalás korában; szerk. Sudár Balázs; Helikon, Budapest, 2015 (Magyar őstörténet 2.)
- Magyarok fegyverben; szerk. Petkes Zsolt, Sudár Balázs; Helikon, Budapest, 2015 (Magyar őstörténet 3.)
- Honfoglalás és megtelepedés; szerk. Petkes Zsolt, Sudár Balázs; Helikon, Budapest, 2016 (Magyar őstörténet 4.)
- Hétköznapok a honfoglalás korában; szerk. Petkes Zsolt, Sudár Balázs; Helikon, Budapest, 2017 (Magyar őstörténet 5.)
- Ulu Madzsar, Kicsi Madzsar és a Derbend-náme - A kaukázusi Madzsar nevű települések kérdéséhez; Tanulmányok a korai magyar történelemről, Budapest, 2017,
- A honfoglalók műveltsége; szerk. Sudár Balázs; Helikon, Budapest, 2018 (Magyar őstörténet 6.)
- A Kárpátok keleti hágói. Gondolatok a honfoglalás útirányairól; Martin Opitz, Budapest, 2020
- A magyar nyelv honfoglalása. In: Klima, László; Türk, Attila (szerk.) Párhuzamos történetek; Martin Opitz, Budapest, 2021
- Az Árpád-ház nyomában; BTK TTI, Budapest, 2021 (Források és tanulmányok)
- Gyula népe. Madzsgarok a 10. századi muszlim földrajzi irodalomban; BTK MŐT, 2022
Társszerzőként[szerkesztés]
- Vgec-ügyek – Egy elfeledett ősapa [A forgotten forefather named Vgec]; B. Szabó János – Sudár Balázs, Archeolingua Alapítvány, Budapest-Esztergom, 2017
- Kende és gyula? A magyar kettős fejedelemség teóriájától a forrásokig [From the Theory of the Hungarian Dual Princedom to the Sources]; B. Szabó János – Sudár Balázs, Századok 153., 5. szám, 2019
- Gyula népe. Madzsgarok a 10. századi muszlim földrajzi irodalomban; B. Szabó János – Sudár Balázs; BTK MŐT, 2022
Szerkesztőként[1][szerkesztés]
- Függőkert. Orientalisztikai tanulmányok 1–2. (2003–2005)
- Keletkutatás. (Periodika, 2005–2014)
- Magyar Őstörténet 1–6. (Könyvsorozat, MTA BTK–Helikon, 2014–2018)
- MTA BTK MŐT Források és tanulmányok. (2016−)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Sudár Balázs. „Szakmai önéletrajz”.
- Sudár Balázs. „Publikációk”.
- Terebess Ázsia Lexikon
- Sudár Balázs tanulmányai (Academia.edu)