Somorjai Ádám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Drgy78 (vitalap | szerkesztései) 2021. május 8., 20:57-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Élete és munkássága)
Somorjai Ádám
Életrajzi adatok
Születési névSomorjai Árpád
Született1952augusztus 13. (71 éves)
Esztergom
Nemzetiségmagyar
Munkássága
Vallásrómai katolikus
Tisztségbencés szerzetes
Felszentelés1980
A Wikimédia Commons tartalmaz Somorjai Ádám témájú médiaállományokat.

Somorjai Ádám Árpád (Esztergom, 1952. augusztus 13. –) pannonhalmi bencés szerzetes, történelem-német szakos tanár, erkölcsteológus, egyháztörténeti kutató

Élete és munkássága

Somorjai Árpád Esztergomban született, és ugyanitt érettségizett 1970-ben a Ferences Gimnáziumban. Az érettségit követően jelentkezett az ELTE történelem-német szakára, azonban az elért jó eredményei ellenére elutasították a felvételi kérelmét. A következő évben hosszabb időt Lengyelországban töltött, ahol elsajátította vendéglátói nyelvét, majd egy éven át a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban dolgozott német, valamint lengyel tolmácsként és fordítóként. 1972-ben előfelvételt nyert az ELTE német történelem szakára, de a tanulmányait csak egy év sorkatonai szolgálat után kezdhette meg, 1973-ban. 1974-ben jelentkezett a pannonhalmi bencés közösségbe. (Ekkor kapta az Ádám szerzetesi nevet.) A kétéves noviciátus után 1976-tól folytatta felsőfokú tanulmányait az ELTE-n és a budapesti Hittudományi Akadémián. 1980-ban szerezte meg középiskolai tanári diplomáját, és ugyanebben az évben szentelték pappá.

1980-84-ben tanár és diákotthoni prefektus volt a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban. 1984-től Rómában a Pápai Lateráni Egyetem erkölcsteológiai intézetében, az Alfonsiana Akadémián (Alfonsiana Accademia) folytatott tanulmányokat, majd itt védte meg német nyelvű doktori értekezését[1] 1987-ben, amelyet 1990-ben a Hamburgi Katolikus Akadémia jelentetett meg.

1986–1993 között főiskolai és gimnáziumi tanárként működött Pannonhalmán. 1988-tól A METEM (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség) alapító munkatársa, a Magyar Egyháztörténeti Vázlatok szerkesztőbizottsági tagja. 1990-ben megalapította a bencés Könyvszolgálatot, majd alapítója és 1993 elejéig vezetője volt a Bencés Kiadónak. 1996-ban kezdte meg a Rendtörténeti Füzetek sorozat szerkesztését és kiadását.

1993-tól újra Rómába küldték rendi elöljárói, ahol különböző központi rendi és egyházi beosztásokban dolgozott. 1997 januárjában került a Vatikáni Államtitkárság szolgálatába, ahol 1997/98-ban – egyéb munkája mellett – elvégezte a Szenttéavatási Kongregáció posztulátorképző[2] tanfolyamát. 1998-tól Szenttéavatási Kongregáció konzultoraként (tanácsosaként) is működött. 2000 elején[3] kapcsolódott be Mindszenty József szenttéavatási perébe, 2007-ig a per relátora (szakértője) volt. 2007 októberétől 2012-ig ismét konzultorként vett részt a Kongregáció munkájában. Számos forráskiadványt készített Mindszenty tevékenységéről és az Apostoli Szentszékkel való kapcsolatairól.

2002-ben az Államtitkárságon belül átkerült a Levéltárba, majd a Történeti Levéltárba, ahol hét esztendőt szolgált. 2017-től ismét Magyarországon él és működik.

2006-ban egyháztörténeti jellegű munkásságáért Pro Renovanda Cultura Hungariae Deák Ferenc díjában részesült (Zombori Istvánnal együtt).

Főbb művei

Jegyzetek

  1. Somorjai Ádám: Geburtenbeschränkung in Bauernfamilien Ungarns (ca. 1750-1945). Ein moraltheologischer Beitrag zur Geschichte der Kontrazeption in einer vorindustriellen Gesellschaft. [1]
  2. Posztulátor (lat. 'kérelmező'): boldoggá- és szenttéavatási eljárásoknak a megyéspüspök vagy illetékes elöljáró által kinevezett tisztviselője. Feladata összegyűjteni vizsgált személy életével kapcsolatos minden adatot, megfogalmazni az indokokat, melyek alapján a boldoggá, ill. szentté avatás kérhető. Forrás: Magyar Katolikus Lexikon
  3. Kinevezésének dátuma: 1999. december 19.

Források