Ugrás a tartalomhoz

Soltész József (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. április 21., 16:00-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (További információk)
Soltész József
Élete
Született1945. szeptember 17.
Szatmárnémeti
Elhunyt2006. szeptember 18. (61 évesen)
Szatmárnémeti
HázastársaSoltész Ágnes
GyermekeiSoltész Béla, Soltész Levente, Soltész Ágnes
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, próza

Soltész József (Szatmárnémeti, 1945. szeptember 17.Szatmárnémeti, 2006. szeptember 18.) erdélyi magyar költő, író.

Életútja, munkássága

Középiskoláit szülővárosában végezte; magyarnémet szakos tanári diplomát 1971-ben a BBTE-en szerzett. Utána Szatmárnémetiben szakfordító. 1990 után német nyelven publikált, nemcsak hazai, hanem németországi lapokban is.

„…írásainak többsége az emberek közötti kapcsolatok elhidegüléséről, illuzórikus voltáról szól – írta már Forrás-kötetéről Markó Béla – A párbeszéd, a hősök gesztusai, abszurd cselekedetei valami nagy magányosságról árulkodnak.” „…legtöbbször egy olyan jelrendszer működését írja le, amely már csak önmagáért létezik.” Novelláiban – írta ugyanő A *gyilkos és a másik öt című írásával kapcsolatban – „…sikerül megvalósítania az azonosulás és kívülállás egységét…” (Igaz Szó, 1974/2). Egy későbbi elbeszéléskötetéről írva Gyöngyösi Gábor úgy látta, hogy a szerző „a humor és az irónia mezsgyéjén” tanyázik, ám „…sajátságos, a humorral sok rokon vonást mutató gondolkodásmódja ellenére sem humorista, mint ahogy abszurd helyzetei olvastán sem tekinthetjük az abszurdokkal rokonnak”.

Művei

  • Ez a pasas nem Beckett? (elbeszélések, karcolatok, Bukarest, 1973. Forrás)[1]
  • Két barna hold (versek, Kolozsvár, 1974)
  • Éjféli mozdulatok (versek, Bukarest, 1975)
  • Rettenetes Tihamér és más mesék (Bukarest, 1977)
  • Nagy, jogos párviadal (elbeszélések, Bukarest, 1977)
  • Hannibal der Schreckliche und andere Geschichten (ford. Erika Scharff, Bukarest, 1978)
  • A kilenc kócos Bibi-Bábu regénye (meseregény, Bukarest, 1982)
  • Árnyékbokszolók, avagy Gazdag lelkek szegény rokonai (regény, Kolozsvár, 1982)

Fordításai

  • Lucia Olteanu A világ egy virágkehelyben (Bukarest, 1984)
  • Tiberiu Utan Csintalankodó (Bukarest, 1984) c. kötete

Jegyzetek

Források

További információk

  • Marosi Péter: Aki itt szövegel, még nem Soltész. Utunk, 1973/44.
  • Szávai Géza: Stílusérzék, ötlet és novella. A Hét, 1973/45.
  • Szávai Géza: A költői szó józansága. A Hét, 1976/15.
  • Kántor Lajos: Más beszédstílusban. Utunk, 1974/52.
  • Kántor Lajos: Mindenesetre itt vagyok. Utunk, 1975/33.
  • Majtényi Erik: A regény nem csak szimbólum. A Hét 1974/41.
  • Markó Béla: Ez a pasas nem Beckett? Igaz Szó, 1974/2.
  • Mózes Attila: A lehetőségek lírája. Igaz Szó, 1976/5.
  • Gyöngyösi Gábor: Soltész József, nagy jogos párviadal. Igaz Szó, 1979/3.
  • Szőcs István: Árnyékbokszolók. Előre, 1982. július 14.
  • Puskás Tivadar: Gong után az árnyékszorítóban. Utunk, 1982/12.
  • Kállai János: Soltész József versei elé. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1991/8., melléklet