Simonyi Antal
| Simonyi Antal | |
 | |
| Született | 1821. június 3.[1] Kecskemét[2] |
| Elhunyt | 1892. január 3. (70 évesen)[1] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Simonyi János |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Bécsi Képzőművészeti Akadémia (1841–1843) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Simonyi Antal témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Simonyi Antal (Kecskemét, 1821. június 3.[4] – Budapest, 1892. január 3.[5]) magyar festő, fényképész.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei: Simonyi János (1784–1853) országgyűlési képviselő[6] és Sántha Anna (1794-1865)[7] voltak. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten járta ki. Pesten mérnöki tanfolyamot végzett (1841). Ezzel párhuzamosan német, olasz és francia nyelvet tanult. 1841–1843 között a Bécsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója volt. 1843-ban Velencébe, majd Firenzébe és Rómába (1843–1845) utazott. Párizsban (1846–1847) tanulta a fényképezést. Nem vett részt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, de 1851-ben letartóztatták és a pesti Újépületben raboskodott. A börtönben a foglyokat festette le. 1855-ben párizsi világkiállításon pillanatfelvételi találmányát aranyéremmel díjazták. Hazátérve (1856) műtermet nyitott; Pest legjobb fényképésze volt tíz éven át. Ezután a statisztikai hivatal tisztviselőjeként dolgozott. 1872-ben a kecskeméti iparműkiállításon aranyéremmel díjazták képeit. 1873-ban részt vett a bécsi világkiállításon is. 1883-ban az országos válság őt is elérte, és csődbe ment.
Erőssége a portréi (Arany János, Madách Imre stb.) voltak. Elkészítette az 1861. évi országgyűlés tagjait bemutató albumot.
A Fiumei Úti Sírkertben lett eltemetve.[5]
Művei[szerkesztés]
Festményei[szerkesztés]
- Női portré (1845, 1856)
- Önarckép (1847, 1852, 1864)
- Dombrády László arcképe (1851)
- Dunyov István (1851)
- Okrutszky Aurél arcképe (1852)
- Rabportré (1852)
- Szemere Pál arcképe (1855)
Fotói[szerkesztés]
- Adorján Boldizsár (1855)
- Munkácsy Flóra (1860)
- Náday Ferenc (1860)
- Podmaniczky Frigyes (1860, 1870)
- Szeniczey Ödön (1860)
- Fáncsy Ilka (1862)
- Tisza Kálmán (1865)
- Arany János (1867, 1879)
- Telepi György (1870)
- Andrássy Gyula
Galéria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b https://resolver.pim.hu/auth/PIM69926, Simonyi Antal, 2019. december 28.
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 23.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ Kecskeméti r.k. keresztelési anyakönyv, 1821. év Familysearch.org
- ↑ a b Gyászjelentése
- ↑ Édesapja gyászjelentése
- ↑ Édesanyja gyászjelentése
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Hírös naptár
- http://epa.oszk.hu/02000/02030/00023/pdf/HOM_Evkonyv_27_043-060.pdf
További információk[szerkesztés]
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005.
- Farkas Zsuzsa: Festő-fényképészek 1840-1880. Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum, 2005.
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. 260 o. (Kecskeméti Füzetek 4.)
- Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerkesztette: Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8