Sheila Greibach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. január 27., 04:30-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Sheila Greibach
Született1939. október 6. (84 éves)[1]
New York[2]
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Sheila Adele Greibach (New York, 1939. október 6. –) amerikai matematikus, informatikus, a formális nyelvek és automaták kutatója, egyetemi tanár. A környezetfüggetlen nyelvek egyik normálalakjának és egy eldönthetetlenségi tételnek a névadója.

Életpályája[szerkesztés]

1960-ban elvégezte a Radcliffe College alkalmazott matematika és nyelvészeti szakjait summa cum laude minősítéssel. 1963-ban doktorált a Harvard Egyetemen. 1969-ig a Harvardon dolgozott, majd átment a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemre, ahol 2014-ig tanított, amikor emeritus professor lett.

Seymour Ginsburg és Michael A. Harrison professzorokkal a formális nyelvek elméletével foglalkozott. 1965-ban írta le a környezetfüggetlen nyelvek róla elnevezett normálalakját. Foglalkozott eldönthetetlenségi problémákkal (egy ilyen tétel a nevét viseli), veremautomatákkal, W nyelvtanokkal (Van Wijngaarden típusú nyelvtanok) és bonyolultsági problémákkal.

Munkássága[szerkesztés]

Kutatási területei: algoritmusok és bonyolultságuk, programsémák és szemantika, formális nyelvek és automaták elmélete, kiszámíthatóság.

Könyv[szerkesztés]

  • Theory of Program Structures: Schemes, Semantics, Verification (Lecture Notes in Computer Science), Springer, 1975, 2005, 2014.

Cikkek (válogatás)[szerkesztés]

  • Sheila A. Greibach, Weiping Shi, Shai Simonson: Single Tree Grammars. Theoretical Studies in Computer Science 1992: 73-99
  • José D. P. Rolim, Sheila A. Greibach: A Note on the Best-Case Complexity. Inf. Process. Lett. 30(3): 133-138 (1989)
  • José D. P. Rolim, Sheila A. Greibach: On the IO-Complexity and Approximation Languages. Inf. Process. Lett. 28(1): 27-31 (1988)
  • Sheila A. Greibach: Hierarchy Theorems for Two-Way Finite State Transducers. Acta Informatica 11: 80-101 (1978)
  • Sheila A. Greibach:One Way Finite Visit Automata. Theoretical Computer Science 6: 175-221 (1978)
  • Sheila A. Greibach: Remarks on Blind and Partially Blind One-Way Multicounter Machines. Theoretical Computer Science. 7: 311-324 (1978)
  • Sheila A. Greibach: Remarks on the Complexity of Nondeterministic Counter Languages. Theoretical Computer Science 1(4): 269-288 (1976)
  • Seymour Ginsburg, Jonathan Goldstine, Sheila A. Greibach: Some Uniformly Erasable Families of Languages. Theoretical Computer Science 2(1): 29-44 (1976)
  • Sheila A. Greibach: A New Normal-Form Theorem for Context-Free Phrase Structure Grammars. Journal ACM 12(1): 42-52 (1965)
  • Seymour Ginsburg, Sheila A. Greibach: Deterministic context free languages. SWCT (FOCS) 1965: 203-220
  • Sheila A. Greibach: Formal parsing systems. Communication ACM 7(8): 499-504 (1964)
  • Sheila A. Greibach: The Undecidability of the Ambiguity Problem for Minimal Linear Grammars. Information and Control 6(2): 119-125 (1963)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)

Források[szerkesztés]