Serák Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gyurika (vitalap | szerkesztései) 2021. január 20., 19:26-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Az 1830-as években született személyek kategória eltávolítva; 1835-ben született személyek kategória hozzáadva (a HotCattel))
Serák Károly
Született1835. október 28.[1]
Peszéradacs
Elhunyt1905. május 28. (69 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiSerák Márta
Foglalkozásaagronómus
Tisztségeigazgató (1873–1905, Fővárosi Állat- és Növénykert)
A Wikimédia Commons tartalmaz Serák Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Serák Károly (Adacs, 1835. október 28. (keresztelés)[2] – Budapest, 1905. május 28.)[3] nagyabonyi kisbirtokos, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója.

Életútja

Serák István és Traub Anna törvénytelen fiaként született, Kunszentmiklóson keresztelték.

1873-ban nevezték ki állatkert-igazgatónak, mert abban reménykedtek, hogy gazdálkodói tapasztalatával az új direktor meg tudja menteni a kertet a teljes összeomlástól. Három évtizeden át, „változó szerencsével” vezette a kertet, a leghosszabb ideig valamennyi igazgató közül.

Kinevezése után hozzáfogott az állatkert katasztrofális pénzügyi helyzetének rendbetételéhez. Első lépésként a fővároshoz fordult pénzsegélyért, a város vezetői azonban ezt megtagadták, mondván: ilyesmiről csak akkor lehet szó, ha az új vezetés eredményeivel bizonyít.

Ezután úgy igyekezett az állatkertet működtetni, mintha az a saját kis birtoka lenne, s mivel külső segítségre nem számíthatott, minden lehetőséget megragadott a pénzszerzésre. A legnagyobb haszonnal persze a mutatványosok szerepeltetése kecsegtetett, így aztán egymást érték a tűznyelők, az akrobaták és a kötéltáncosok. Bár ezek a látványosságok az állatkertbe nemigen illettek, elegendő bevételt hoztak a kertnek ahhoz, hogy a válságból kilábalhasson. A pénzügyi helyzet lassan stabilizálódott, s 1875-ben már a főváros is megszavazta a segélyt az állatkert részére.

Már vagy nyolc évig volt beteg és ekkor az állatkert hanyatlásáért és bajaiért is őt okolták. Meghalt 1905. május 29-én Budapesten a Szent János-kórházban.

Első felesége Danielisz Hortenzia, akitől megözvegyült. Második neje Hentaller Emília (Elma), Hentaller Eduárd és Batta Constantia leánya, akivel 1884 szeptember 15-én házasodott össze a Budapest-Kálvin téri református templomban.[4][5] Harmadik felesége Thury Emília Mária volt, akivel 1888 novemberében kötött házasságot Budán, az unitárius egyház szertartása szerint.[6]

Munkái

  • Állatkerti Kalauz. Tájékoztató a budapesti állatkertben az állatok rövid leírásával, Budapest, 1878.

Jegyzetek

Források

  • [1] Serák Károly mellszobra az állatkert-történeti emléksétányon (László Péter alkotása)
  • [2] Az Országos Hírlap (főszerkesztő: Mikszáth Kálmán) 1898. december 5. száma (4. oldal első hasáb közepe): 25 éve az állatkert igazgatója
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

További információk

  • Kelemen: Unitárius kislexikon. Bp., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Serák_Károly&oldid=23469082”