Ugrás a tartalomhoz

Servius Tullius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Magic links bot (vitalap | szerkesztései) 2017. szeptember 7., 06:49-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
Servius Tullius
Születetti. e. 6. század
Róma
Elhunyt

Róma
Állampolgárságarómai
Házastársa
  • Tarquinia the Elder
  • Gegania
Gyermekei
  • Tullia Minor
  • Tullia Major
SzüleiOcrisia
Tullius
Foglalkozásaókori római politikus
Tisztségerómai király (i. e. 578 – i. e. 534)
Halál okaemberölés
A Wikimédia Commons tartalmaz Servius Tullius témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Servius Tullius egy 16. századi ábrázoláson

Servius Tullius (a hagyomány szerint élt ? – Kr. e. 535, uralkodott Kr. e. 578Kr. e. 535) a hatodik római király a Római Királyság élén.

Hagyomány

Egy rabnő fia volt, akit Tarquinius Priscus és felesége Tanaquil isteni csodajelek folytán örökbe fogadtak, s akit utódjukká neveltek (a népi etimológia ebből vezeti le a Servius nevet). Később Claudius császár egyik beszédében értékesebb történelmi adat fordul elő Servius Tulliusra nézve, mely szerint Tarquinius Priscus idején egy Mastarna nevű etruriai ember vezette Rómába honfitársainak telepét, mely a Caelius hegyen ütött tanyát, míg maga Servius Tullius Róma királya lett. A későbbi hagyomány szerint Servius Tullius olyan tekintélyes volt, hogy Numa Pompiliuson kivül nem volt a királyok sorában hozzá fogható. Nemcsak az istentisztelet rendszerének teljes kialakítása fűződik a nevéhez, hanem az adórendszer emléke is, mely egyfelől mint a társadalmi osztályok alapja, másfelől mint az általános hadkötelezettség egy nemének kulcsa, sok száz éven által Servius Tullius-féle alkotmány néven volt ismeretes. A serviusi alkotmány, hasonlóan a Szolónéhoz, timokratikus volt, vagyis a legvagyonosabbak tartották a hatalmat kezükben. Ugyanezen beosztás volt a katonai szervezet alapja is. A hagyomány lassanként az egész közjogot Servius Tulliusra vezette vissza, egyúttal pedig halálát is úgy írja le, hogy rokonszenves legyen. Állítólag Servius Tullius két leányát Tarquinius Priscus fiai Lucius és Aruns vették feleségül, ezek közül Aruns neje Tullia sógorával Luciussal szőtt bűnös viszonyt, mire előbb mindketten megmérgezték házastársaikat, majd új házasságra lépvén, a patriciusok egy töredékével fellázadtak Servius Tullius ellen és őt is megölték. Mi több, Tullia atyjának az utcán heverő holttestén keresztül kocsikázott, amiért azt a helyet Vicus Scelebratusnak nevezték.

Serviusi alkotmány

A serviusi alkotmány, amely többek között vagyonos osztályokra, classisokra osztotta a népet, amelynek centuriái alapján működött az új népgyűlés, a comitia centuriata, nem keletkezhetett az i. e. 5. század közepe előtt. A plebejusok és patríciusok harca ekkorra érlelte meg rá a körülményeket, és a vagyoni beosztást végző censor tisztsége is ekkoriban jött létre. Ez az alkotmány ekkor illik bele a Római Köztársaság törvényeinek sorába.

Serviusi falak

A köztársaságkor falait nevezték serviusi falaknak, amit minden bizonnyal tévesen tulajdonítanak Servius Tulliusnak. Az ő korában valószínűleg valamiféle földsánc védhette Rómát.

Előző uralkodó:
Tarqinius Priscus
Római király
Latin királyok
Következő uralkodó:
Tarquinius Superbus

Források

Alföldy Géza: Római társadalom történet (Osiris Kiadó, Budapest 2000) ISBN 963-379-669-5