Numa Pompilius
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Numa Pompilius volt az ókori Róma második, egyértelműen mitikus uralkodója a római történetírás szerint. Állítólag Kr. e. 715-től 672-ig uralkodott Róma fölött.
Romulus király rejtélyes mennybemenetele után a Populus Romanus Numa Pompiliust választotta királynak. Numa békés uralkodó volt, mélyen vallásos ember, aki egyszer sem háborúzott 43 éves uralkodása alatt.
Tettei [szerkesztés]
- Bevezette a Vesta-kultuszt, s megalapította Vesta templomát.
- Bevezette továbbá a Janus-kultuszt is.
- Uralkodásának nyolcadik esztendejében egy égből hullott pajzs (ancile) alapján Numa megalapította a háború istene, Mars Gradivus tiszteletére a Salius-papok tizenkét tagból álló testületét. [1]
- A róla elnevezett Numa-féle naptárat is elindította, mely már 12 hónapos volt. Két új hónapot iktatott be: a Ianuariust (Ianus a kezdet és a vég kétarcú istene, a nász hónapja) és a Februariust (a tisztulás hónapja)
- A halott anyán történő császármetszést (a magzat érdekében) rendeletben írta elő.
- A szent ariciai völgyben élt Numa Pompilius kedvese, Egeria nympha, a forrás istennője. Más hagyomány szerint Rómában, a Porta Capena melletti ligetben élt Egeria és a Camenák: a király feleségét a római Múzsák veszik körül, tanácsadó, ihlető szavaikkal. Numa titkon találkozgatott Egeriával, s az istennő ilyenkor közvetítette halandó férjéhez a Camenák oktatásait.
- Jövendőmondó képességei révén kiválasztotta Vaticanus-dombot, ahonnan népének kinyilvánította az istenek állítólagos üzeneteit (a vaticinatiókat). Itt lett később a Vatikán [2].
Georges Dumézil elmélete szerint az ősi indoeurópai isteni funkciók közül az uralkodói/papi funkciót tölti be (az elmélet szerint a római istenségeknek nincsenek fontos mítoszaik, így a mitológiai funkciókat a római történetírók a legendás királyokra vezették át).
Külső hivatkozások [szerkesztés]
| Előző uralkodó: Romulus |
|
Következő uralkodó: Tullus Hostilius |

