Schwimmer Ernő
Schwimmer Ernő | |
Született | 1837. november 21.[1] Pest |
Elhunyt | 1898. február 25. (60 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (28-1-1) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwimmer Ernő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Schwimmer Ernő (Pest, 1837. november 21.[2] – Budapest, 1898. február 25.)[3] sebészorvos, kórházi főorvos, egyetemi rendkívüli tanár, királyi tanácsos, az első magyar bőrgyógyász-specialista.
Életpályája
Dr. Schwimmer Dávid (1795–1864)[4] pesti orvos és Spitzer Teréz fia. Az orvosi tanulmányok első két évfolyamát szülővárosában, a többit pedig Bécsben végezte, ahol 1861-ben orvosdoktorrá avatták. Ezután mint a bécsi közkórház alorvosa különböző osztályokon működött, leghuzamosabban Sigmund és Hebra tanárok mellett. Négy évi kórházi szolgálat után Egyiptomba utazott, hogy a keleten előforduló endemikus bőrbajokkal behatóbban foglalkozzék. Félévi egyiptomi útjából Pestre hazaérkezve, nagy lelkesedéssel igyekezett szakmájának műveléséhez hozzáfogni; azonban semmiféle támogatásban nem részesülvén, kénytelen volt egy ideig általános gyakorlattal foglalkozni, míg végre Rózsay főorvos engedelmével a Szent Rókus Kórház egyik osztályán levő bőrbetegeket észlelhette. Később saját költségén járó betegek számára rendelőintézetet nyitott. 1870–71-ben a bőrbántalmak tanából magántanári képesítést nyert és ezentúl kizárólag szakmájának élt. 1875-ben a Szent Rókus Kórház hevenyfertőző osztályának rendelő orvosává nevezték ki és hosszú fáradozás után kieszközölte, hogy ezen osztályon a bőrbetegek számára néhány szobát berendeztek. 1878–79-ben rendkívüli tanári címet kapott, 1891–92-ben pedig nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki. Főorvosa volt a Szent István-közkórház bőrbeteg-osztályának. Tevékenyen részt vett a magyar fürdőügyi mozgalmakban, mint a lipiki fürdő tulajdonosa. Ezt a szalvóniai fürdőt nagy virágzásra emelte. A Magyar Dermatológusok és Urológusok Egyesületének elnöke, az Üllői úti fővárosi közkórház bőrbeteg-osztályának főorvosa, az Országos Balneológiai Egyesület alelnöke, a Congrès international de dermatologie és a budapesti királyi orvosegylet üléselnöke, a londoni Dermatologicai Section tiszteletbeli, a párizsi Société de dermatologie de France, valamint a bécsi Dermatologische Gesellschaft és a Deutsche Dermatologische Vereinigung választmányi, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat, valamint a magyar orvosok és természetvizsgálók állandó központi választmányának rendes, az országos közegészségi egyesület és a magyar orvosi könyvkiadó társulat alapító és választmányi tagja volt. 1897. december 12-én a magyar dermatológiai társaság, 25 éves tanári jubileumára, mint a modern dermatológia megteremtőjének tiszteletére az egyetem sebészklinikájának tantermében ünnepélyt rendezett. A Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.
Magánélete
Házastársa Kern Ilka volt, Kern Jakab kereskedő lánya, akit 1867. június 18-án Pesten vett nőül.[5] 1883. április 10-én családjával együtt kikeresztelkedett és áttért a római katolikus vallásra.[6]
Gyermekei
- Schwimmer Margit (1870–1944). Férje dr. Heger János.
- Schwimmer Gizella (1871–?). Férje Weigerth Károly.
Cikkei
- az Orvosi Hetilapban (1863. A bőr idült beszűrődése, Az izzag, 1864–65. Vázlatok Egyiptomból, 1866. A közönséges bubor egy esete. Pemphigus vulgaris, 1868. Az idült bőrbajok önállóságáról, 1869. A helybeli gyógymód és átrakodás idült bőrbajoknál, 1870. A csalánküteg, 1871. A fejbőrről levált fejgombolyag, Plica polonica, 1875. Orvosi jelentés a budapesti általános poliklinikáról: Történeti és megfejtő észrevételek, Részletes jelentés a bőr- és bujakorosztályról, 1876. A salicilsav gyógyhatása egyes heveny kütegeknél, 1877. Adat a késői bujasenyv kórtanához, 1878. A himlővel járó hegképződés elleni újabb gyógyeljárás, 1879. Trichorrhexis barbae nodosa, Párisi kórházak, 1880. A festenyes bujakórról, 1881. A bőrbetegségek rendszertanáról, 1883. Xanthoma, 1884. A pityriasis rubra kórisméjéhez, 1885–86. A bújakóros bántalmak gyógykezelésének mai állása, A bőrgyógyászat befolyása a többi orvosgyógytudományi szakokra, 1887. A bőr és nyak hártyák gümőkórja, 1889. A pellagra-kérdéshez Magyarországban, Visszaemlékezés a párisi I. bőrgyógyászati kongresszusra, 1890. Influenza és bőrbántalmak, Sarcoma multiplex pigmentosum diffusum, 1891. A Koch-féle Lympha dermatologiai szempontból, A bőrgyógyászat Londonban, 1892. Az ichtyol therapeutikus használata egyes bőrbántalmak gyógykezelésénél, 1892. Visszaemlékezés a bőrgyógyászati nemzetközi kongresszus budapesti kirándulására, 1894. Az exema lényegéről 1895. Orvosi gyakorlat; diagnostikai és gyógykezelési tévedések)
- az Allgemeine Wiener medizinische Zeitungban (1863. Zur Frage des Lichen ruber)
- az Ungarische medinische Presseben (1866. Über das sogenannte Vertreiben der Kopf- und Gesichtsausschläge bei Kindern); a Wiener med. Wochenschriftben (1869. Dermatologische Mittheilungen; Ichthyosis sebacca, Eczema erythematosum)
- az Orvosi Zsebnaptárban (1875. Étető szerek alkalmazása és sebészi eljárás egyes bőrbántalmaknál)
- az Orvosi Évkönyvben (1875. Orvosi tudomány és gyakorlat az Ó-korban)
- a Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XX. 1880. A lepra előjövetele Magyarországon); az Orvosi Szemlében (1881. Bőr- és bujakórtani rovat)
- a Biographisches Lexicon der hervorragendsten Aerzte aller Zeitenben (Wien u. Leipzig, 1883–84. Augustin, Bácsmegyei, Balassa, Balogh Pál, Balsaratus stb. életrajza)
- a Gyógyászatban (1887. Az orbáncz gyógyhatása egyes kóralakoknál, 1888. A bőrgyógyászat és bujakórtan jelen állása, 1888–89. Néhány újabb bőrgyógyászati szerről)
- a Magyar Salonban (1891. Szépség és bőrápolás); a Közkórházi Évkönyvben (1892. A sömörszerű bőrlob, Dermatit. herpetiformis)
- a Belgyógyászat Kézikönyvében (1894. A himlő, Tehénhimlő, Lepra, Poklosság).
Idegen nyelvű cikkeit felsorolja Hőgyes, Emlékkönyvében.
Munkái
- Bőrkórtan. Budapest, 1874 (A magyar orvosi könyvkiadó társulat Könyvtára. XV. k.)
- A szájjür önszenvi nyáktelepei. Leukoplakia buccalis. Budapest., 1878.
- Die ideopathischen schleimhautplaques der Mundhöhle, Wien, 1878.
- Zur Therapie der Variola von Standpunkte der Micrococcuslehre. Leipzig, 1880.
- Emlékirat a bőr- és bujakórtan oktatásának rendszeresítése tárgyában a budapesti királyi egyetemen. Budapest, 1881.
- Emlékbeszéd néhai Hebra tanár felett. Budapest, 1881.
- Die neuropathischen Dermatonosen. Leipzig und Wien, 1883.
- Hautkrankheiten. Leipzig, 1884 (Ziemsen's Spec. Path. u. Therapie XIV. Bd.)
- Die Grundlinien der heutigen Syphilistherapie. Hamburg, 1888.
- Bis zum Endpunkte Europa's, Reiseskizze einer Nordlandfahrt. Wien, 1895.
Jegyzetek
- ↑ Birth record (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. október 30.)
- ↑ Születési bejegyzése a pesti izraelita hitközség születési akv. 138/1837. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Gyászjelentése (1898). (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Schwimmer Dávid halotti bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség halotti akv. 747/1864. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 124/1867. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Keresztelési bejegyzése a budapest-krisztinavárosi római katolikus keresztelési akv. 90/1883. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
Források
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Schwimmer Ernő
- Magyar zsidó lexikon Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929.