Szappanfafélék
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Cardiospermum sp. (Oahu, Waimanalo) |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Nemzetségek | ||||||||||||||
|
szövegben |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szappanfavirágúak (Sapindales) témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szappanfavirágúak (Sapindales) témájú médiaállományokat. |
A szappanfafélék (Sapindaceae) a valódi kétszikűek (eudicots) Eurosids II kládjába sorolt szappanfavirágúak (Sapindales) rendjének névadó növénycsaládja.
Tartalomjegyzék |
Elterjedésük [szerkesztés]
A fajok nagy többsége trópusi vagy szubtrópusi éghajlaton él, leginkább Amerikában. A Magyarországon is őshonos vadgesztenye és juharfajok mellett meghonosodott a Kínából betelepített bugás csörgőfa (Koelreuteria paniculata).
Rokonságuk, megjelenésük, felépítésük [szerkesztés]
Szinte minden szerző szoros rokonsági kapcsolatot tételez fel a szappanfafélék és a rutafélék (Rutaceae) között. Mindkét család virágai ötkörösek, öt- vagy négytagúak, gyakran zigomorfak. Fölső állású magházuk több termőlevélből áll. Bogas virágzatba összeálló, gyakran egylaki virágaikban gyakoriak a diszkusz képződmények, de míg a rutavirágúak diszkusza porzótájon belüli (intrasztaminális), a szappanfaféléké jellemzően porzótájon kívüli (extrasztaminális). A rutaféléktől eltérően a szappanfafélék leveleikben nincsenek kiválasztó- vagy váladéktartó sejtek, illetve edények. Legtöbbjük allantoinsavakat, cseranyagokat, illetve a triterpénszaponinokat termel.
Szórtan álló leveleik lehetnek egyszerűek vagy összetettek; pálhalevelük nincs.
Életmódjuk [szerkesztés]
Fák, illetve kacsokkal kapaszkodó liánnövények.
Rendszertani felosztásuk [szerkesztés]
A család mintegy kétezer faját hozzávetőleg 150 nemzetségbe sorolják:
- juhar (Acer)
- vadgesztenye (Aesculus)
- Alectryon
- Allophylus
- Allosanthus
- Amesiodendron
- Aporrhiza
- Arfeuillea
- Arytera
- Atalaya
- Athyana
- Averrhoidium
- Beguea
- Billia
- Bizonula
- Blighia
- Blighiopsis
- Blomia
- Bohlenia †
- Bridgesia
- Camptolepis
- Cardiospermum
- Castanospora
- Chonopetalum
- Chouxia
- Chytranthus
- Conchopetalum
- Cossinia
- Cubilia
- Cupania
- Cupaniopsis
- Deinbollia
- Delavaya
- Diatenopteryx
- Dictyoneura
- Dilodendron
- Dimocarpus
- Diploglottis
- Diplokelepa
- Diplopeltis
- szárnyasjuhar (bálványjuhar, Dipteronia)
- Distichostemon
- Dodonaea
- Doratoxylon
- Elattostachys
- Eriocoelum
- Erythrophysa
- Euchorium
- Euphorianthus
- Eurycorymbus
- Exothea
- Filicium
- Ganophyllum
- Glenniea
- Gloeocarpus
- Gongrodiscus
- Gongrospermum
- Guindilia
- Guioa
- Handeliodendron
- Haplocoelum
- Harpullia
- Hippobromus
- Hornea
- Houssayanthus
- Hypelate
- Hypseloderma
- Jagera
- csörgőfa (Koelreuteria)
- Laccodiscus
- Lecaniodiscus
- Lepiderema
- Lepidopetalum
- Lepisanthes
- Litchi
- Llagunoa
- Lophostigma
- Loxodiscus
- Lychnodiscus
- Macphersonia
- Magonia
- Majidea
- Matayba
- Melicoccus
- Mischocarpus
- Molinaea
- Neotina
- Nephelium
- Otonephelium
- Pancovia
- Pappea
- Paranephelium
- Paullinia
- Pavieasia
- Pentascyphus
- Phyllotrichum
- Placodiscus
- Plagioscyphus
- Podonephelium
- Pometia
- Porocystis
- Pseudima
- Pseudopancovia
- Pseudopteris
- Radlkofera
- Rhysotoechia
- szappanfa (Sapindus)
- Sarcopteryx
- Sarcotoechia
- Schleichera
- Scyphonychium
- Serjania
- Sinoradlkofera
- Sisyrolepis
- Smelophyllum
- Stadmania
- Stocksia
- Storthocalyx
- Synima
- Talisia
- Thinouia
- Thouinia
- Thouinidium
- Tina
- Tinopsis
- Toechima
- Toulicia
- Trigonachras
- Tripterodendron
- Tristira
- Tristiropsis
- Tsingya
- Ungnadia
- Urvillea
- Vouarana
- szarvfa (Xanthoceras)
- Xeropspermum
- Zanha
- Zollingeria
Felhasználásuk [szerkesztés]
Több fajukat szép virágáért dísznövénynek ültetik, mások magvából olajat sajtolnak.
Gazdaságilag leginkább a trópusi gyümölcsfák jelentősek, így például:
- licsi (Litchi sinensis),
- rambután (Nephelium lappaceum)
- akiszilva (Blighia sapida)
- mézbogyó (szopóka, Meliococcus bijugatus).
A bugás csörgőfa magvaiból a katolikusok régebben rózsafüzért készítettek.
A guarana (Paullinia cupana) termésének koffeintartalma 3–8%. A kávéhoz hasonló, élénkítő hatása miatt a dél-amerikai indiánok évszázadok óta fogyasztják.
A szappanfa (Sapindus) nemzetség fajainak magvai sok szaponint tartalmaznak, ezért mosószert készítenek belőlük.
Források [szerkesztés]
- Virágos rendszertan — A szappanfavirágúak rendje - Sapindales
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 489. o. ISBN 963-9257-15-X
