Chachapoyas

Chachapoyas
Chachapoyas címere Chachapoyas zászlaja
Közigazgatás
Ország	Peru
Megye	Amazonas
Tartomány	Chachapoyas
Körzet	Chachapoyas
Alapítás éve	1538
Irányítószám	477002
Körzethívószám	41
Népesség
Teljes népesség	32 026 fő (2017)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	2334 m
Időzóna	PET (UTC-5)
Elhelyezkedése
d. sz. 6° 13′ 48″, ny. h. 77° 52′ 12″-6.23, -77.87
A Wikimédia Commons tartalmaz Chachapoyas témájú médiaállományokat.

Chachapoyas a perui Amazonas megye székhelye.

Fekvése

A város Peru északi, Amazonas megye déli részén, az Andok keleti oldalán található körülbelül 2330 méteres tengerszint feletti magasságban. A Lima és Tarapoto közötti, úgynevezett Fernando Belaunde Terry úton a fővárostól 17, a másik végétől 7 órányi útra fekszik a Pedro Ruiz Gallo nevű település, ahonnan dél felé leágazva, az Utcubamba folyó völgyében húzódó utat követve lehet elérni Chachapoyast. A környező hatalmas erdőségek az esős évszakban sűrű ködbe burkolóznak, innen származik a Chachapoyas elnevezés is, ugyanis kecsua nyelven a sachapuyos jelentése „ködös hegy”.

Az esős évszak a meleg időszakkal esik egybe: decembertől áprilisig tart. A város átlagos maximumhőmérséklete 23 °C, az átlagos minimum 13 °C.

Története

A térségben már 7000 évvel ezelőttről is vannak bizonyítékok az ember megtelepedéséről. A 13. században a területen a csacsapoja kultúra volt elterjedve, amelynek legjellegzetesebb ma is látható nyoma Kuélap erődje, ahol kerek építmények, valamint rombuszokból és cikkcakkos vonalakból álló frízekkel díszített falak maradtak fenn. Egy legenda szerint a csacsapoják kemény ellenállást fejtettek ki az inka hódítással szemben, de végül Túpac Yupanqui legyőzte őket.

Az új, spanyol várost Alonso de Alvarado alapította 1538. szeptember 5-én San Juan de la Frontera de los Chachapoyas néven, de nem a mai helyén, hanem Jalca térségében. A település 1544. augusztus 27-én költözött át a mostani helyére, ahol a vidék kevésbé volt hegyes és az időjárás is kedvezőbb volt.

A 19. század elején zajló függetlenségi mozgalomhoz a város lakói is csatlakoztak. 1821 áprilisában kinyilvánították, hogy nem ismerik el a spanyol fennhatóságot, a függetlenség ellen állást foglaló Francisco Baquedano alképviselőt és Hipólito Sánchez maynasi püspököt pedig száműzték. Június 6-án a Chachapoyas melletti Higos Urcó-i pampákon zajlott le az Higos Urcó-i csata, ahol José Matos ezredes és 600 katonailag képzetlen embere megfutamította a számbeli és technikai fölényben levő spanyolokat.

Nevezetességek, látnivalók

A város főtere a Plaza de Armas, amelyet a gyarmati időszakból származó, hagyományos stílusú erkélyekkel ellátott régi házak szegélyeznek. Ezek többségét szállodává, vendéglővé és üzletté alakították. Kiemelkedő jelentőségű közülük a városháza és Toribio Rodrigues de Mendoza, a függetlenségi harc előfutárának szülőháza. A téren egy bronzból készült szökőkút is található. Az Independencia („függetlenség”) nevű kis teret az Higos Urcó-i csata emlékére hozták létre, amelynek során a José Matos vezette helyi hazafiak vereséget mértek a spanyol erőkre. Igen régi építészeti emlék a főtértől 1 km-re, a Luya Urco nevű hegyen található Yanayacu-kút, amelyről azt tartja a legenda, hogy ha a városba érkezik egy egyedülálló férfi, és iszik a vizéből, akkor a szép helyi nők csábításának köszönhetően örökre a városban marad.

Képek

• 
  A Belén park
• 
  A Keresztelő Szent János-székesegyház
• 
  A Plaza de la Independencia tér
• 
  Repülőtéri terminál és irányítótorony