Salva Kiir Mayardit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Salva Kiir Mayardit
Mayardit 2014-ben
Mayardit 2014-ben
Dél-Szudán alelnöke
Hivatali idő
2005. január 9. – 2005. augusztus 11.
ElnökOmar el-Besir
ElődPozíció létrehozása
UtódRiek Machar
Szudán első alelnöke
Hivatali idő
2005. augusztus 11. – 2011. július 9.
ElődJohn Garang
Dél-Szudán (autonóm terület) 2. elnöke
Hivatali idő
2005. július 30. – 2011. július 9.
ElődJohn Garang
UtódPozíció megszűnése
Dél-Szudán 1. elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2011. július 9.
ElődPozíció létrehozása
Katonai pályafutása
Csatái
  • első szudáni polgárháború
  • második szudáni polgárháború

Született1951szeptember 13. (72 éves)
Bahr el Ghazal, Angol-egyiptomi Szudán
PártSzudáni Népi Felszabadítási Hadsereg

HázastársaMary Ayen Mayardit
Foglalkozás
Vallásrómai katolikus[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Salva Kiir Mayardit témájú médiaállományokat.

Salva Kiir Mayardit (1951. szeptember 13. –) szudáni politikus, a Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg vezetője, Dél-Szudán első elnöke.

Élete[szerkesztés]

Szudáni polgárháború[szerkesztés]

Kiir a déli területeken legnagyobb számban megtalálható dinka nép tagja, akárcsak a függetlenségi mozgalom előző vezetője, John Garang, habár nem ugyanahhoz a klánhoz tartoztak. Az első szudáni polgárháború idején, az 1960-as években az Anyanya nevű szeparatista hadsereghez csatlakozott. Az 1972-es Addis Ababa-i egyezmény idejére alacsony rendfokozatú tisztté lépett elő.[2] Amikor 1983-ban Garangot küldték el egy katonai lázadás elfojtására, ő a lázadók oldalára állt, és az akkor századosi rendfokozatot viselő Kiir, valamint sok más déli vezető is követte a példáját, létrehozva a Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereget a második szudáni polgárháborúban. Mivel Garang ezredes kevés harci tapasztalattal rendelkezett, ezért nagymértékben az Anyanya veteránjaira, köztük Kiirre hagyatkozott a hadsereg vezetésében.[3] Kiir ennek köszönhetően a mozgalom katonai szárnyának vezetőjévé vált.[2]

Szudáni politikusként[szerkesztés]

A vezérkari főnöki tisztségéből megpróbálták elmozdítani 2004-ben, amely majdnem a szervezet széthullásához vezetett. A naivashai béke 2005-ös aláírása után Dél-Szudán alelnökévé nevezték ki. Miután Garang 2005. július 30-án életét vesztette egy helikopter-balesetben, őt választották ki utódjának, így ő lett Dél-Szudán elnöke és Szudán első alelnöke. A mozgalom katonai szárnyának körében azóta is nagy népszerűséget élvez katonai győzelmeinek köszönhetően.[2]

Kiir megjegyzése 2009 októberében a közelgő függetlenségi népszavazást illetően az volt, hogy ez egy választás aközött, hogy „valaki másodrendű legyen az országában” vagy „szabad ember a saját független hazájában”.[4] A 2010. januári tudósításokat, amelyek beszámoltak arról, hogy Kiir nem indul az elnökségért az áprilisi választáson, hanem a dél-szudáni újraválasztása az elsődleges számára, sokan úgy értelmezték, hogy a Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg fő célja a függetlenség elérése.[5]

Kiirt 93%-kal választották újra a 2010-es dél-szudáni általános választáson, amelyet a nagyarányú győzelem miatt több sajtótermékben is Dél-Szudán első lépésének minősítettek az elszakadási folyamatban. A választást azonban sok kritika érte a demokratikus aktivisták és a nemzetközi megfigyelők részéről, akik megfélemlítéséről és kényszerítésről is beszámoltak.[6][7] Újraválasztása után Omar el-Besír szudáni elnök ismét kinevezte első alelnökké, az ideiglenes alkotmány alapján.[8]

Dél-szudáni elnökként[szerkesztés]

A 2011 januárjában tartott függetlenségi népszavazáson a szavazók 99%-a a függetlenség pártján állt.[9] Dél-Szudán 2011. július 9-én vált függetlenné, és Kiir lett az első elnöke. A magát reformerként meghatározó Kiir beiktatási beszédében arra kérte a dél-szudániakat, hogy bocsássák meg, de ne felejtsék el a szudániaktól elszenvedett igazságtalanságokat,[10] és általános amnesztiát hirdetett azon déli csoportok tagjai számára, amelyek addig a Szudáni Függetlenségi Hadsereggel hadakoztak a múltban.[11] Néhány hét múlva a rendőrségnek és a hadseregnek tartott nyilvános beszédében figyelmeztette őket, hogy a nemi erőszak, a kínzás és az emberi jogok más megsértése a fegyveres erők által bűncselekményekként lesznek kezelve, és az Igazságügyi Minisztérium keményen fel fog lépni ezek ügyében.[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Church and state, The Economist, dated Jan 20th 2011, 18:01
  2. a b c Profile: Salva Kiir”, 'BBC News', 2005. augusztus 2. (Hozzáférés: 2010. január 26.) 
  3. Johnson, Douglas H.. The Root Causes of Sudan's Civil Wars. Indiana University Press, 66. o. (2003). ISBN 0253215846 
  4. S. Sudan president makes first call for independence”, 'Reuters', 2009. október 31. (Hozzáférés: 2010. január 26.) 
  5. Sudan would accept separation, says President Bashir”, ''BBC News, 2010. január 19. (Hozzáférés: 2010. január 26.) 
  6. Gettleman, Jeffrey. „Bashir Wins Election as Sudan Edges Toward Split”, The New York Times, 2010. április 26. 
  7. Válás szudáni módra (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. december 29. (Hozzáférés: 2011. január 9.)
  8. Salva Kiir and Ali Osman appointed deputies of Sudan’s President Archiválva 2013. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben Sudan Tribune, 29 May 2010
  9. Over 99 Percent in Southern Sudan Vote for Secession”, 2011. január 30. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.) 
  10. South Sudan: Salva Kiir Calls for Forgiveness As South Gains Independence”, 2011. július 9. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.) 
  11. Salva Kiir takes oath, grants amnesty to rebels”, 2011. július 9.. [2011. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.) 
  12. Wadu, Waakhe Simon. „Salva Kiir Warns Armed South Sudan Forces Over Human Rights Abuse”, 2011. augusztus 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.) 

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Salva Kiir Mayardit című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]