Salamoni döntés
A salamoni döntés egy bibliai történet, a Királyok I. könyve 3. részében található.
A történet szerint volt két nő, akik egy házban laktak. Mind a ketten ugyanazon a héten szültek, de az egyik egy éjszaka véletlenül agyonnyomta a gyermekét. Mikor észrevette, hogy a fiú meghalt, átosont a másik nőhöz, és kicserélte a holt gyereket az élővel. Mikor a másik asszony is fölkelt, észrevette, hogy mi történt, Salamon király (i.e. 970 -928) elé vitte az ügyet. Miután jó sokáig veszekedett a két nő, a király hozatott egy kardot, és kijelentette, hogy az lesz az igazságos, ha most kettévágja az élő gyermeket, hogy mind a két nő kaphasson belőle. Elvakult féltékenységében bele is egyezett az a nő, amelyiknek a fia meghalt, a gyerek anyja azonban ijedten tiltakozott, és azt mondta, inkább adják a fiút annak, akié meghalt. Ebből Salamon kitalálta, hogy mi az igazság, és a gyermeket visszaadta az igazi anyának.
Ez a bibliai történet különösen ismert, és a salamoni ítélet több nyelven is fogalommá vált. A salamoni ítéletet sokszor egy olyan kiegyenlített döntés értelemében használják, aminél végül mindkét fél részt kap, tehát korántsem az eredeti történet értelmében.
Vándorlegendává vált, és a történetnek számos művészi feldolgozása is létezik, például Giacomo Carissimi, Marc-Antoine Charpentier és Georg Friedrich Händel oratóriumai, Louis-Charles Caigniez, Louis-Charles Caigniez drámája, Alexander Zemlinsky operája, és Bertolt Brecht Kaukázusi krétakör című drámája is ezen alapul.
Források [szerkesztés]
- Zimányi István: Miért? (Mindennapi és távolabbi világunk érdekességei és talányai). 2007.
- Biblia, Királyok I. könyve 3. rész 16–18. vers
