Ugrás a tartalomhoz

Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-37-2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Tacsipacsi (vitalap | szerkesztései) végezte 2018. december 28., 23:21-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Kúfa szócikke megszületett)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Alī ibn Abī Tālib, az iszlám időszámítás kezdeményezője
Alī ibn Abī Tālib, az iszlám
időszámítás kezdeményezője
A nedzsefi Ali imám mecset, Alī ibn Abī Tālib sírhelye
A nedzsefi Ali imám mecset,
Alī ibn Abī Tālib sírhelye

Alī ibn Abī Tālib (Mekka, 599. március 17./július 29.Kúfa, 661. január 24.) volt az iszlám negyedik, a „helyesen vezetettek” közé tartozó kalifája (uralkodott 656. június 17-étől haláláig). Mohamed próféta egyik unokatestvéreként és vejeként, illetve a legelső muszlimok egyikeként a társak (szahába) közé tartozott. Szerepe az iszlám síita irányzatában alapvető; ebben őt tekintik az első és egyetlen jogos kalifának, illetve az első imámnak. A síiták szemében Ali kalifa szerepe majdnem felér Mohamedével — nemcsak abban az értelemben, hogy helyesen, az iszlám törvény (saría) szellemében vezette a közösséget, hanem a tanítás ezoterikus jelentésének értelmezőjeként is. Történelmi szempontból Mohamed után az iszlám legmeghatározóbb alakja.

Alit már kortársi is eltérően ítélték meg, így szerepét, egyéniségét a szunnita és síita iszlám eltérően értékeli. Bár Alit a szunniták is rendkívül tisztelik, ők nem ismerik el Mohamed utódjának, mivel szerintük a próféta erről nem rendelkezett. Kalifasága alatt robbant ki az első muszlim polgárháború (első fitna), amely közben Ali hívei közül, de vele szakítva létrejött az első muszlim szekta, a háridzsitáké („kivonulók”). Bár a szunnita és a síita irányzat tényleges elkülönülését nem Ali kalifaságától számítják, ahhoz, hogy az iszlámon belüli szekták kialakulására Ali politikai döntései teremtettek alkalmat. Halála is a pártviszályok és a vallási fanatizmus következménye: 661. január 24-én a kúfai mecsetben gyilkolták meg, amikor a koránt olvasta. Nedzsefben temették el; ekkor lett – és maradt a mindmáig – a nedzsefi Ali imám mecset a síiták egyik legszentebb helye, szellemi központja és zarándokhelye.

Ali rövid beszédei közül több is az általános iszlám kultúra részévé vált. Ezek napjainkban is jelen vannak a mindennapi életben, mint közmondások, aforizmák. A 10. században összegyűjtött prédikációi, levelei, szólásai (Nahdzs al-Balága , „Az ékesszólás ösvénye”) az egyik legszélesebb körben olvasott és legnagyobb hatású könyv az iszlám világban. Mohamed próféta halála után Ali kalifa kezdeményezésére lett a Hidzsra az iszlám időszámítás kezdete.