SIG 510

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
SIG 510
Fass57-p1000720.jpg

Típus gépkarabély
Ország Flag of Switzerland.svg Svájc
Alkalmazás
Alkalmazás ideje 1957 –
Használó ország Svájc, Chile, Bolívia
Műszaki adatok
Űrméret 7,5 mm
Lőszer 7,5 × 55 mm GP11
Tárkapacitás 24 db
Működési elv görgőkkel késleltetett tömegzár
Tömeg 5,56 kg (tár nélkül)
6,46 kg (24 db-os tárral) kg
Fegyver hossza 1100 mm mm
Csőhossz 583 mm
Elméleti tűzgyorsaság 500 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség 750 m/s
Max. lőtávolság 700 m
Irányzék típusa nyílt, diopter

A SIG 510/Stgw 57 gépkarabély a neuhauseni Schweizerische Industrie Gesellschaft (SIG) által tervezett, görgőkkel késleltetett tömegzáras puska.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Schweizerische Industrie Gesellschaft (SIG) az ötvenes évek elején kifejlesztett egy késleltetett tömegzáras puskát. A fegyvert a svájci hadsereg több módosítás után Stgw 57 tipusjellel rendszeresítette, 1957-ben. A svájci fegyverkezési irány nem követte a második világháború után divatos köztes lőszer bevezetését. A hagyományok alapján Svájc a terepviszonyaihoz igazodva – elsősorban az Alpok gleccserei, hómezői és kopár szirtjei között vívott ütközeteket feltételezve – különlegesen magas teljesítményű, nagy találati pontosságú lövedéket követelt. A kifejlesztett köztes lőszerek teljesítménye messze elmaradt a 7,5 × 55 mm-es svájci gyalogsági lőszer mögött. Az Stgw 57 a csapatpróbák során rendkívül strapabírónak és megbízhatónak bizonyult a kemény svájci terepviszonyok között. A SIG az fegyvert a nemzetközi piacra 7,62 × 51 mm-es NATO, 7,62 × 39 mm-es szovjet és 7,5 × 55 mm-es svájci lőszert tüzelő változatban is gyártja.

Szerkezeti kialakítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Stgw 57 a német G3-hoz hasonló késleltetett tömegzárral működik, a fegyver négyszögletes keresztmetszetű tokját acélból sajtolják, a fészket, amelybe a görgők illeszkednek, nagyobb igénybevétel után cserélni lehet. Az elsütőszerkezet az FN FAL és a G3 szerkezetéhez hasonló, de az elsütőszerkezet nem a fegyver középvonalában helyezkedik el, hanem a zárvezető egy L alakú alkatrészére üt. A szabvány fegyver kemény gumi válltámasszal és előággyal készül, a válltámasz elhelyezése és a fegyver nagy tömege segít ellensúlyozni a hátralökést, pontosabbá teszi a fegyvert. A karabély célzóberendezése henger alakú célgömb és dioptriás irányzék.

SIG 510–1 SIG 510–4
Kaliber: 7,5 mm 7,62 mm
Lőszer: 7,5 × 55 mm GP11 7,62 × 51 mm NATO
Fegyver hossza: 1100 mm 1015 mm
Csőhossz: 583 mm 505 mm
Tömeg: 5,56 kg (tár nélkül)
6,46 kg (töltött 24 db-os tárral)
4,25 kg (tár nélkül)
4,73 kg (töltött 20 db-os tárral)
Tárkapacitás: 24 db 20 db
Elméleti tűzgyorsaság: 500 lövés/perc 600 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség: 750 m/s 840 m/s
Hatásos lőtávolság: 700 m 700 m

Változatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • SIG 510–1 – alapváltozat (7,5 × 55 mm GP11)
  • SIG 510–2 – a SIG 510–1 kisebb tömegű változata (7,5 × 55 mm GP11)
  • SIG 510–3 – szovjet 7,62 mm-es köztes lőszert használó változat (7,62 × 39 mm M43)
  • SIG 510–4 – a chilei és a bolíviai hadseregben rendszeresített változat (7,62 × 51 mm NATO)
  • SIG AMT – félautomata civil változat (7,62 × 51 mm NATO)
  • SIG PE57 – félautomata civil változat (7,5 × 55 mm GP11)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz SIG 510 témájú médiaállományokat.

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiss Á. Péter – (1998): A gépkarabély és használata, Zrínyi kiadó, Budapest ISBN 963-3273-17-X