Sátori Lipót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sátori Lipót
Született1899
Elhunyt1943 (43-44 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • tervezőgrafikus
  • illusztrátor
A Wikimédia Commons tartalmaz Sátori Lipót témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A halál útja (1917) című német film plakátja
Az Odette (1918) című olasz film plakátja

Sátori Lipót (más néven Sátory Lipót, születési nevén Schneider Lipót; 18991943) magyar grafikus, plakáttervező és könyvillusztrátor; a magyar plakáttörténet kiemelkedő alakja.[1] Főként szecessziós stílusú filmplakátjainak köszönhetően lett ismert az 1910-es és 1920-as években.[2] Munkásságának helye Budapest volt.[3]

Élete és munkássága[szerkesztés]

Sátori Lipót zsidó származású család gyermekeként született 1899-ben Schneider Lipót név alatt. Tanulmányait a budapesti Iparművészeti Iskolában folytatta. Első filmplakátjait 1917-ben jelentették meg. Pályafutásának első éveiben már rendszeresen dolgozott az Uránia Nemzeti Filmszínház számára. Az első világháború éveiben elsősorban háborús propagandafilmekhez tervezett plakátokat. 1919-ben a tanácsköztársaság számára készített plakátot.[2]

1918–1919-ben Földes Imrével megnyitották grafikai műtermüket, amelyben számos poszterterven dolgoztak, de nem csak filmplakátokat alkottak.[2] Kettejük szignójának ötvözetéből alkották meg a földeSSátori közös aláírást.[1] Az 1920-as és 1930-as években számos megbízást kapott. Miután Földes elköltözött Budapestről, Sátori egyedül vagy Fejes Gyulával közreműködve alkotott. Több könyvillusztráció is a nevéhez fűződik. 1943-ban hunyt el.[2]

Stílusa[szerkesztés]

Hamar elismert lett annak köszönhetően, hogy figyelemfelkeltő plakátok formájában tudta összegezni a filmeket. Első poszterei az 1910-es évek díszes szecessziós stílusának képviselői. Ezen alkotásai realisztikusabbak és a filmek történetét emelik ki. Sátori gyakran az egyik főszereplőt vagy a film egy fontos jelenetét örökítette meg művein. Az 1920-as és 1930-as években készült plakátjainak nagy része az art déco irányzat jellegzetességeit hordozza. Ezeket már inkább nagy, színes területek és a korábbiaknál erősebb vonalak jellemzik.[2]

Sátori egyik legkedveltebb motívuma a nő – általában a film főszereplőnője – volt; ezeket a karaktereket rendszerint démonikusan és erotikusan ábrázolta. Műveiben gyakran alkalmazott erőteljes fényhatásokat. Munkáinak stílusa és témája nagyban hasonlít társa, Földes Imre műveihez. Míg Földes plakátjainak alapját a rajzolás képezte, Sátori művei inkább festményszerűek és kifejezőbbek. Gyakran használt erős, élénk színeket és dinamikus formákat. Stílusa jól illeszkedik a kor némafilmjeinek vizuális világához.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kemény György: Magyar filmplakátok: Homo Duplex. Filmvilág, 6. sz. (2004) 22–25. o.
  2. a b c d e f Sátori, Lipót: 1899 - 1943 (angol nyelven). Budapest Poster Gallery. [2014. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
  3. Sátori Lipót. Kieselbach Galéria és Aukciósház. (Hozzáférés: 2014. február 6.)

További információk[szerkesztés]