Rényi György

Rényi György, 1849-ig Schreiner (Esztergom, 1829. június 25. – Budapest, 1891. május 5.) honvéd százados, komáromi kapituláns.

Származása

Vagyontalan, római katolikus vallású, magyar anyanyelvű, polgári családban született. Apja Schreiner József kincstári tiszttartó, anyja Poyz Rozina.

Szerepe az 1848–49-es szabadságharcban

A forradalom kitörésekor joghallgató volt a pesti egyetemen. 1848 júliusában önkéntesként belépett a honvéd hadseregbe. A Győrben megalakuló 5. honvédzászlóaljban volt őrmester, majd augusztus 16-án hadnaggyá léptették elő és a Komárom–Győr vármegyei lovas nemzetőrség parancsnokának, Moszlovácz Károly nemzetőr őrnagynak a segédtisztje lett. Október 20-án rangjának megtartása mellett áthelyezték a Komáromban sorozás útján megalakuló 37. honvédzászlóaljhoz. December 3-án főhadnaggyá, 1849. július 21-én századossá léptették elő. Alakulatával mindvégig a komáromi erődben szolgált. Mint komáromi kapituláns mentesült a felelősségre vonás alól.

Emigrációban

1850-ben pozsonyban nevelősködött, majd Párizsba ment és csatlakozott az itt élő magyar emigránsokhoz. A magyar ügy érdekében, mint emigráns különféle lapokba írt cikkeket. 1860-ban századosi rangban az olaszországi magyar légió tisztje lett. Közben diplomáciai küldetést is teljesített, Cavour megbízottjaként Cuza román fejedelemnél járt egy újabb magyar felkelés céljára szánt fegyverszállítmány ügyében. A légió feloszlatása után őrnagyként szolgált az olasz királyi hadseregben. 1866 júliusában részt vett a poroszországi magyar légió szervezésében. Itt őrnagyi rangot kapott és a dandárként kezelt alakulatban az akkor szerveződő 2. gyalogsági zászlóalj parancsnokságával bízták meg.

A Magyar Királyi Honvédségben

A kiegyezés után hazatért. Tagja volt a fővárosi honvédegyletnek. 1869-ben a Magyar Királyi Honvédség századosa lett. 1874-ben őrnaggyá, 1879-ben alezredessé, 1883-ban ezredessé léptették elő. Ez utóbbi rangjával vonult nyugalomba 1886-ban. 1889-ben Kossuth Lajos megbízta az olaszországi magyar légió történetének megírásával, a mű azonban Rényi halála miatt befejezetlen maradt.

Források

• Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1988, ISBN 963-326-367-0, 504. oldal
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.  
• Révai nagy lexikona XVI. kötet (Racine–Sodoma). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1924. 168. o.