Rédei Károly (író)
Rédei Károly | |
Született | 1872. november 1. Orosháza |
Elhunyt | 1952. november 3. (80 évesen) Nagykároly |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | egyházi író, lapszerkesztő |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rédei (Ritter) Károly (Orosháza, 1872. november 1. – Nagykároly, 1952. november 3.) lutheránus egyházi író, lapszerkesztő.
Életútja[szerkesztés]
Középiskoláit Pozsonyban, Békéscsabán, Újverbászon és Szarvason végezte; a pozsonyi evangélikus teológián szerzett lelkészi képesítést (1895). Tiszaföldváron segéd-, Pusztaföldváron rendes lelkész, majd 1910-től nyugdíjazásáig (1945) a nagykárolyi gyülekezet lelkésze; 1947-től haláláig nyugdíjasként is tovább szolgál.
Munkássága[szerkesztés]
Cikkei, prédikációi, vallásos elbeszélései 1893-tól jelentek meg többek között a Nagykároly, az Érmellék, a Nagykároly és Vidéke, 1918 után a szatmárnémeti Egyházi Híradó, a máramarosszigeti Jó Pásztor, a zilahi Lelkipásztor, a Szatmármegyei Közlöny hasábjain. Ez utóbbinak 1931-ben főszerkesztője, 1932-33-ban főmunkatársa.
Lefordította Arnold Scheller, Louis Harms, Theodor Harms, Ernst Siedel, Karl Gerock több hitépítő munkáját; írt evangélikus népiskolai és középiskolai valláskönyveket; több prédikációja és alkalmi beszéde [többek között A harangok című szabadelőadása (Nagykároly 1923)] önálló kiadásban nyomtatásban is megjelent.
Kötetei[szerkesztés]
- Szent János evangélista élete. Írásmagyarázat; Louis Harms után; Molnár Ny., Szekszárd, 1905
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3