Rubin László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kolibri1803 (vitalap | szerkesztései) 2019. november 8., 16:52-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Születési bejegyzésére hivatkozás. Apja foglalkozása és származási helye.)
Rubin László
Élete
Született1888. szeptember 5.
Szeged
Elhunyt1942. április 3. (53 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
SzüleiRubin Albert
Hofmann Hermina
HázastársaFärber Sulamith
GyermekeiRubin Péter
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza

Rubin László (Szeged, 1888. szeptember 5.[1]Budapest, 1942. április 3.) magyar író, ügyvéd.

Életpályája

Rubin Albert hódmezővásárhelyi származású kárpitos és Hofmann Hermina gyermeke.[2] Felsőfokú tanulmányait a budapesti és a berlini egyetemen végezte, majd ügyvédi oklevelet szerzett. Az egyik alapító tagja, később elnöke volt a Galilei Körnek. A Huszadik Század, a Századunk és a Szabadgondolat című folyóiratokban jelentek meg cikkei és tanulmányai. 1914. december 19-én Budapesten, a VII. kerületben házasságot kötött Färber Sulamith-tal, Färber Jakab és Weisz Malvina lányával.[3] 1927-ben a Láthatár című folyóirat szerkesztője volt.

Főbb művei

  • A vallás keletkezése (Bp., 1912);
  • A Galilei-kör szózata a diákokhoz (Bp., 1914):
  • Orbán Pál lázadása (regény, Bp., 1925);
  • Egy ember, aki tőke és kamat (regény, Bp., 1927);
  • A tizenkét Júdás (elbeszélés, Bp., 1929);
  • A halhatatlan vándor (regény, Bp., 1934);
  • Arany az utcán (regény, Bp., év nélkül).
  • A szocializmus átalakulása.

Jegyzetek

Források

További információk

  • Révész Béla: Egy különös könyvről. Századunk, 1934.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.