Buzérfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Rubiaceae szócikkből átirányítva)
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Buzérfélék
Luculia gratissima
Luculia gratissima
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Tárnicsvirágúak (Gentianales)
Család: Buzérfélék (Rubiaceae)
Juss.
Típusnemzetség
Rubia
L.
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Buzérfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Buzérfélék témájú kategóriát.

A buzérfélék (Rubiaceae) az APG III osztályozás alapján az eudicots csoportjának euasterid I elnevezésű kládjába tartozó tárnicsvirágúak (Gentiales) rend egyik családja.

A korábban önálló családba tartozó Dialypetalanthaceae, Henriqueziaceae, Naucleaceae és Theligonaceae az APG eredményei alapján a buzérfélék közé lett sorolva. A család jelenlegi leírása szerint mintegy 650 nemzetség és több mint 13 000 faj tartozik a buzérfélékhez (ezzel az egyik legnagyobb fajszámú zárvatermő család).

Fák, cserjék, liánok és lágyszárúak is tartoznak ide. A rend kladogramjáról elsőként leváló család főként a trópusokon élő képviselőit a rend többi családjától megkülönbözteti, hogy nincs még nekik belső (xilémen belüli) háncselemeik, magházuk pedig alsó állású. Leveleik átellenesek vagy örvösek. 4-5 forrt csészelevelük van, a 4-5 szirom csővé nőtt össze, a porzók száma is 5. A virágzat sokszor fejecskeszerű. Leggyakoribb a toktermés, de bogyó-, csonthéjas és kaszattermés is előfordul.


Legismertebb fás szárú képviselője az etióp eredetű arab kávé (Coffea arabica) és a dél-amerikai Cinchona officinalis, melynek kérgéből kinin vonható ki. Az 1500 fajt tartalmazó Psychotria alacsony, trópusi fái közül egyesek a génusz nevéhez híven pszichotróp anyagokat, pl. DMT-t (dimetil-triptamint) tartalmaznak. A lágy szárú nemzetségek közül több a mérsékelt égövön is előforuló faj, mint a galaj (Galium) – pl. tejoltó galaj – vagy a festőbuzér (Rubia tinctorum).

Alcsaládok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetségek nemzetségcsoportokba tartoznak, amik a következő három általánosan elfogadott alcsaládot alkotják:

Egyes leírások egy negyedik alcsaládot is említenek Antirheoideae néven. Más, rbcL-alapú vizsgálatok szerint a korábbi leírások szerint Antirheoideae-be sorolt nemzetségek a Cinchonoideae alcsaládba vannak beágyazva (Guettardeae nemzetségcsoport).[1]

Nemzetségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy teljesebb listához lásd A Rubiaceae nemzetségeinek listája oldalt.
Coffea canephora zöld hüvelyes termései egy fán (India, Goa)
Tejoltó galaj (Galium verum)
Fehér színű Luculia gratissima
Egyiptomi csillagcsokor (Pentas lanceolata)

A következő nemzetségeket említi Watson és Dallwitz (Delta):

Rubiaceae sensu stricto:

Watson és Dallwitz szerinti Henriqueziaceae:

Watson és Dallwitz szerinti Naucleaceae:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. ISBN 963 463 632 2 (2003) 
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubiaceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  1. [Bremer, B., K. Andreasen & D. Olsson. 1995. Subfamilial and tribal relationships in the Rubiaceae based on rbcL sequence data. Ann. Missouri Bot. Gard. 82: 383--397, illus. Antirheoideae nested in Cinchonoideae; Robbrecht's tribal positions of most genera and monophyly of many tribes supported; suggestions for placing Ophiorrhiza, Theligonum.]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]