Rodriguez Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen ZorróAszter (vitalap | szerkesztései) 2020. június 26., 18:31-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
 Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Rodriguez Endre
Rodriguez Endre 1964-ben Münchenben
Rodriguez Endre 1964-ben Münchenben
Született1899. április 28.
Budapest
Elhunyt1975. augusztus 5. (76 évesen)
München
MűvészneveRodriguez André
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafilmrendező
Sablon • Wikidata • Segítség

Rodriguez Endre (Rodriguez André) (Budapest, 1899. április 28. – München, 1975. augusztus 5.) filmrendező.

Élete

Szülei dr. Rodriguez Béla pénzügyminisztériumi titkár (1914-ben az orosz fronton elesett) és Hlavács Olga tanítónő. Öccse Barsi (Rodriguez) Ödön rádiórendező, író. Katonai pályára készült, a Ludovika Akadémiára járt. 1917-ben harcolt az I. világháborúban. A Piávén való átkelés során megsebesült. 1920-ban beiratkozott Rákosi Szidi színiiskolájába. Bécsben és Berlinben színészként lépett fel, majd filmgyári gyakornok és rendezőasszisztens volt. Bécsben, a némafilm időszakában Deésy Alfréd mellett dolgozott. 1927-ben együtt rendezték A villamosszék árnyékában című filmet, amely a Sacco és Vanzetti-perről készült. 1936-ban visszatért Magyarországra és egy évig a Nemzeti Színház Kamaraszínházának volt titkára, majd folytatta filmművészeti pályáját és hamarosan a korszak ismert rendezője lett. Öccsével, Barsi Ödönnel több bűnügyi regény társszerzője E. A. Rodriguez álnéven. Néhány filmben forgatókönyvíróként és gyártásvezetőként is közreműködött. 1943-ban nagy sikert aratott a Kalotaszegi Madonna című filmjével. Ő rendezte az első Sárdy János filmet (Te vagy a dal), az Eötvös József regényéből készült "A Karthauzi"-t (Néma kolostor), az első bolgár hangosfilmet (Alkalom-Izpitanie) magyar koprodukcióban, Karády Katalin kémfilmjét (Machita). 1945 után főként oktató- és dokumentumfilmeket készített. Az ötvenes években a közlekedésügyi minisztérium filmosztályát vezette. 1956-ban elhagyta az országot és Dániába ment, ahol újból játékfilmet rendezett. Később a nyugatnémet televízió számára készített dokumentumfilmeket. 1985 óta vetítik újra Magyarországon filmjeit, néhányat DVD-n is kiadtak.

Filmjei

Játékfilmek

  • Varjú a toronyórán (1938, Keleti Mártonnal)
  • Bors István (1938-39)
  • Rajkó rapszódia (1939, rövid)
  • Mátyás rendet csinál (1939, művészeti vezető)
  • Ismeretlen ellenfél (1940)
  • Te vagy a dal (1940, Deésy Alfréddal)
  • Elkésett levél (1941)
  • Lesz, ami lesz (1941)
  • Néma kolostor(1941)
  • A karthausi (1941)
  • Életre ítéltek (1942)
  • Akit elkap az ár (1942)
  • Alkalom (1942)
  • Férfihűség (1942, Daróczy Józseffel és Nagyiványi Zoltánnal)
  • Machita (1942)
  • Jelmezbál (1942)
  • Éjféli gyors (1943)
  • Boldog idők(1943)
  • Kalotaszegi Madonna (1943)
  • Heten, mint a gonoszok (1943)
  • Ung kaerlighed (1958, Dániában)

Dokumentumfilmjei

  • Norma (1949)
  • Szárnyas fiatalok (1949)
  • Robbanómotorok (1949)
  • Váltóőri szolgálat (1950)
  • Hódítsátok meg a levegőt (1950)
  • Szabadságunk születésnapja (1950)
  • Kocsiforduló (1950)
  • Bejárat visszavonás (1950)
  • Alumínium (1950)
  • Előkészületek a téli szolgálatra (1950)
  • A Föld mozgása a Naprendszerben (1950)
  • Hogyan készül az acél I-II. (1951)
  • Fűtsünk takarékosan (1951)
  • Építsük újjá Szarvastó vasútját (1951)
  • Silózás (1951)
  • Egyedi takarmányozás (1951)
  • Harc a TBC ellen (1951)
  • A textilipar harca a minőségért (1951)
  • A repülés elmélete (1952)
  • Gőzmozdony üzemben (1952)
  • Gőzmozdony fűtőházi ellenőrzése (1952)
  • Kazánmosás és korszerű kazánkő elhárítás (1952)
  • Az elektromos áram hatása (1952)
  • Téli szolgálat (1952)
  • Körúti tánc (1952)
  • Fatakarékosság a bányában (1953)
  • A rádió működése (1953)
  • 500-as mozgalom (1953)
  • A repülés elmélete (1953)
  • Ásványkincseink nyomában (1953)
  • A tiszalöki vízierőmű kisminta kísérlete (1953)
  • Vasmacska (1954)
  • Elegyrendezés gurítódombos pályaudvaron (1954)
  • Tél a Balatonon (1954)
  • Cipőfolt varrás legjobb módszerei (1954)
  • Egy kis meglepetés (1955)

Nem megvalósult filmforgatókönyvei

  • A nagy kalandor (193?)
  • A plasztikában végződik (A rejtekajtó) (193?)

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rodriguez_Endre&oldid=22788476”