Radó Sámuel
| Radó Sámuel | |
 | |
| Született | Róthfeld Sámuel 1857. február 7. Petrőc |
| Elhunyt | 1919. július 18. (62 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Hirsch Nelli |
| Foglalkozása | újságíró |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (9. parcella, 21. sor, 2. sírhely) |
| A Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója | |
| Hivatali idő 1898 – 1918 | |
| Előd | Maszák Hugó és Egyesy Géza |
| Utód | Fabró Henrik |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Radó Sámuel témában. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Radó Sámuel, születési nevén Róthfeld Salamon[1] (Petrőc, 1857. február 7. – Budapest, 1919. július 18.)[2] író, újságíró. Felesége Hirsch Nelli, Hirsch Lipót nyomdai igazgató lánya.[3]
Életútja
Rothfeld Dávid és Stern Mimi fiaként született. Jogi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte és miután a bírói pályát választotta, egy ideig a bécsi országos törvényszéknél mint jegyző működött. Később újságíró lett, néhány évet Párizsban és Berlinben töltött. Külföldi lapok tudósítójaként tért haza. Bécsi lapoknak, különösen a Neues Wiener Tagblattnak budapesti levelezője és 1891-től a Budapesten megjelenő Neues Politisches Volksblatt egyik tulajdonosa és főszerkesztője volt 1894. június hó 5-éig. Akkor a Pester Lloyd vezércikkírója és a bécsi Politische Correspondenz hazai képviselője lett. Tudósította a francia Havas és az angol Reuter hírügynökséget is. 1890. május 11-én Budapesten kötött házasságot Hirsch Nellyvel.[4]
1898-ban a Magyar Távirati Iroda vezetésével bízták meg. Valójában a hírügynökséget koncesszióba adták, hogy a fenyegető csődöt ezáltal elkerüljék.[5][6] Radó Sámuel húsz éven át irányította, és igazgató-főszerkesztőként a hírszolgáltatás újjászervezése terén nagy érdemeket szerzett.
A napi politikával foglalkozó számos cikket írt. Affaire Thorn-Tilot című színművét Bécsben mutatták be (1882). Jóval később Újságírók címen írt drámát (Budapest, 1914). „Radó Sámuel minden igazságnak - az egymással ellenkező igazságoknak is megértője, de egyetlenegynek sem a Don Quijote-ja.” – írta róla a darabbal kapcsolatban kortársa, Fenyő Miksa.[7] Halálát szívbaj, érelmeszesedés okozta.
Munkái
- Tisza, seine Partei, seine Gegner (München, 1888)
- Az összeférhetetlenség. Irta Fabricius (Budapest, 1898)
- Die ungarische Verfassung geschichtlich dargestellt. Mit einem Anhang: Die wichtigsten Verfassungs-Gesetze (Berlin, 1898; Budapesten nyomatott.)
- Das Deutschtum in Ungarn (Berlin, 1903; Budapesten nyomatott).
- Politikai olvasókönyv (Budapest, 1907)
- Hírlapírók iskolája (Budapest, 1909)
- Népies politika (Budapest, 1910)
- Politikai jelszavak és frázisok (Budapest, 1912)
- John Bull és társai (Budapest, 1916).
Jegyzetek
- ↑ Radó Sámuel. Magyar Életrajzi Index
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami halotti akv. 67/1919. folyószáma alatt.
- ↑ Névpont.hu
- ↑ Budapesti neológ. izr. hitközség házassági anyakönyve, 193/1890. folyószám.
- ↑ 130 éves az MTI - de milyen a székháza? (Fővárosi blog, 2011-03-05).
- ↑ Andreides Gábor: Az államosítás és a Magyar Távirati Iroda működése a Tanácsköztársaság alatt (Médiakutató, 2009 tél).
- ↑ Fenyő Miksa (1914). Újságírók. Radó Sámuel drámája. Nyugat (4. szám). (Hozzáférés: 2015. április 18.)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 729. o. Online elérés
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 755. o. Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
