Radnóti Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Radnóti Zoltán
Született1971. november 18. (52 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásarabbi
IskoláiOrszágos Rabbiképző – Zsidó Egyetem

SablonWikidataSegítség

Radnóti Zoltán, (Budapest, 1971. november 18.[1] – ) neológ rabbi, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége főrabbija, a MAZSIHISZ Rabbitestületének volt elnöke Budapesti Zsidó Hitközség rabbiság igazgatója, a Bét Sálom zsinagóga rabbija.

A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, majd az Országos Rabbiképző Intézetben 1999-ben kapott diplomát, azóta az ORZSE oktatója, tanszékvezetője.

Életrajza[szerkesztés]

1971-ben született Budapesten, a hetedik kerületi Marek József utcába, ott nevelkedett asszimiláns, zsidó családban. Érettségit az újlipótvárosi Berzsenyi Dániel gimnázium matematika tagozatán szerzett.

A rendszerváltást követően, 1991-ben, az öbölháború idején önkéntesnek állt az izraeli hadseregbe, majd elkezdett tanulni a Jeruzsálemi Héber Egyetemen, közben felsőfokú vallási tanulmányokat is folytatott egy Bnei Braki jesivában (vallási főiskolán).

1992-ben kezdte tanulmányait a budapesti Rabbiképzőben. 1999-ben avatták rabbivá a Dohány utcai zsinagógában.

Rabbi szolgálatát már tanulóévei alatt megkezdte, először Újpesten, utána a Nagyfuvaros utcai zsinagógában, majd Miskolcon tevékenykedett. Rabbivá avatása után visszahívták a Nagyfuvaros utcába, hogy már felavatott rabbiként is ott szolgáljon. Öt évet dolgozott a nyolcadik kerületben. 2004 óta pedig a dél-budai (lágymányosi) körzet Bét Sálom zsinagógájának rabbija. Emellett évek óta teljesít rabbinikus szolgálatot Miskolcon, Mosonmagyaróváron és Sopronban is.

2015-től a Budapesti Zsidó Hitközség Rabbisága igazgatója.

Főrabbiként rendszeresen tart előadásokat a zsidóságról különböző konferenciákon, és a nyomtatott valamint elektronikus média többször kérte fel szakértőnek zsidó vallási kérdésekben. Magyarország sokáig egyetlen rabbi-blogján rendszeresen publikál a zsidó vallással, a zsidó történelemmel, politikával és kultúrával kapcsolatos aktuális kérdésekről is. Eddig 463 írása jelent meg a saját blogfelületén.

Rendszeresen jelennek meg írásai országos on-line és print felületeken (index.hu, 24.hu, Magyar Narancs, stb). Állandó rovata van a szlovák új szó című folyóiratban és lelkésztársaival együtt elkezdte az „Isten tudja” on line responzum oldalt a www.24.hu támogatásával, ami azóta könyv formában is megjelent. Ő a Jewish Meeting Point zsidó honlap „on-line rabbija” is.

2005 óta tanít az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen Szentírást és vallásjogot, 2019 óta a Szentírás és Talmudtudományi Tanszék megbízott tanszékvezetője.

Nős, feleségével Anikóval két lányuk született: Mirjám (2006) és Liza (2009).

Rabbinikus tevékenysége[szerkesztés]

  • Az Országos Rabbiképző- Zsidó Egyetemen töltött évek során Raj Tamás rabbi mellett segédrabbiként funkcionált és oktatott a Nagyfuvaros utcai zsinagóga Talmud-Tórában.
  • A Mosonmagyaróvári Zsidó Hitközséget Ligeti László elnökkel közösen újraindította. A mai napig rendszeresen jár, és a mosoni közösség őt tekinti rabbijának
  • Az újpesti zsinagógába már harmadéves rabbiképzősként felkérést kapott, hogy körzeti rabbiként funkcionáljon.
  • A Rabbiképző Egyetem utolsó évében rabbijelöltként Miskolcon végzett rabbinikus feladatokat.
  • Rabbivá avatását követően visszahívták a Nagyfuvaros utcai zsinagógába, hogy az akkor nyugdíjba vonuló Raj Tamás rabbiszékét vegye át és lássa el helyette a rabbinikus teendőket. 2004-ig látta el a rabbinikus funkciót. Nevéhez kötődik a mindennapi kétszeri istentisztelet és tanítás bevezetése.
  • 2004-ben elvállalta a Dél-Budai zsidó közösség rabbinikus vezetését, ahol a mai napig szolgálja a közösséget. A közösség felvette a "Bét Sálom", azaz a Béke Háza nevet és a mai napig ezt a "brand"-et használja.
  • 2015-ben a MAZSIHISZ Rabbitestületének elnökévé választották, mely posztjáról 2019-ben mondott le. Majd többed magával, 2021 januárjában kilépett a Róna Tamás által vezetett Rabbitestületből.
  • 2016-ban, a Zsidó Közösségi Szeretetszolgálat alapító tagjaként rabbinikus munkájának elismeréséül Hanukatalizátor Díjban részesült.
  • Radnóti Zoltán volt az első rabbi, akitől a kibic honlap szakmai véleményt kért Vári György nagy vihart kavart vallomása után.
  • A Budapesti Zsidó Hitközség rabbiságának igazgatójaként minden évben főszerkesztője a zsidó naptárnak, a luáhnak. A kiadvány segíti a zsidó emberek eligazodását a hétköznapok és ünnepek egymásutánjában, melynek elengedhetetlen pontosságára és részletességére a főrabbi rabbinikus tapasztalata a garancia, a luáh igényes megvalósítását Tausz Gábor grafikus neve fémjelzi.

Oktatási tevékenysége[szerkesztés]

  • Éveken keresztül az ELTE Hebraisztika szakán tanított héber nyelvet Dr. Komoróczy Géza tanszékvezető meghívására.
  • A zsinagógai szervezett oktatás alapjait Raj Tamás főrabbi híres Nagyfuvaros utcai Talmud-Tórájában tanulta meg, amikor Raj Tamás felkérte, hogy segítse őt a gyermekek tanításában, akkor még rabbiképzős diákként.
  • RaDar – Darvas István főrabbival közös on-line előadás sorozata, melyet a Covid járvány kezdetén indítottak el és azóta is heti rendszerességgel, mindig új, aktuális témával jelentkeznek. Az előadások visszanézhetők YouTube csatornájukon és Facebookon.
  • Rabbiképző Intézet tanszékvezetője – Szentírás és Talmud Tudományi Tanszék vezetője.
  • Zsidó vallás alapjai tematizált előadás-sorozat azok számára, akik a zsidó vallást fel szeretnék venni, vagy neveltetésük folytán kimaradt életükből a zsidő hagyomány megismerése.
  • A Mazsihisz elnöke Radnóti főrabbit kérte meg, hogy a Dohány zsinagógát megalázó fiatalembereknek történelem órát tartson.

Médiában való megjelenése[szerkesztés]

Radnóti Zoltán rabbiavatása óta erős és határozott médiatevékenységet fejtett ki, hogy a vallástól eltávolodott zsidó emberek visszataláljanak a zsidóságukhoz, illetve Magyarország nem zsidó lakossága megismerje a zsidó kultúrát.

  • 2004-ben Kürti Csaba alapító felkérte, hogy legyen JMPoint zsidó társkereső honlap on-line rabbija, és válaszoljon minden felmerülő vallási kérdésre. Radnóti Zoltán az évek alatt több, mint 1000 kérdésre válaszolt írásban, nyilvánosan.
  • A rabbi internetes médiamegjelenésének másik fontos lépése volt a 2012-ben elindult első zsidó rabbiblog: a „zolirabbi”. Ezen a lapon, több mint 500 tudományos és vallási cikk olvasható.
  • Radnóti Zoltán közéleti témákban is hallatta hangját.
  • Darvas István főrabbival és Toronyi Zsuzsa muzeológussal állandó blogja lett a Magyar Narancs folyóiratban „Jó ez nekünk?” címmel.
  • A 24.hu honlap állandó szerzője lett, ahol tucatnyi cikket publikált.
  • Majd több lelkésszel együtt éveken keresztül írták az „isten tudja” on-line blogot, ami később nyomtatott könyvként is megjelent.
  • Mindemellett a hvg-ben (például), a Magyar Nemzetben (például) és több print illetve on-line médiában szólalt meg közéleti és zsidó kérdésekben.
  • 2017-ben ő volt az, aki nagy botrányt keltve megtörte a Vona Gábor által vezetett Jobbik köré vont bojkottot és interjút adott a párt on-line folyóiratának, az Alfahírnek
  • Érvelése szerint egy rabbi nem teheti meg, hogy nem szól a magyar lakosság 15-20%-át kitevő jobboldali, szélsőjobboldali olvasóközönséghez.

2021-ben Szöllősi Györggyel kitalálták, hogy a Benficát sújtó „Gutmann-átok” ellen kellene tenni valamit, és éppen ezért egy Radnóti Zoltán egy rabbinikus áldást írt és elküldte a Benfica elnökének.

Társadalmi felelősség vállalása[szerkesztés]

  • Más egyházak vezetőivel közösen lép fel a társadalmi megkülönböztetések ellen (link)
  • Évről évre aktív résztvevője Székely János püspök és Szőke Péter által szervezett megemlékezéseknek, amelyekkel a pharrajimosra és a kislétai romagyilkosságok áldozataira emlékeznek (link).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]