Radisson Blu Béke Hotel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen BinBot (vitalap | szerkesztései) 2018. október 1., 19:58-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bottal végzett egyértelműsítés: Máté Péter –> Máté Péter (énekes))

A mai Radisson Blu Béke Hotel Budapest szívében, a Nagykörúton található. Története egybefonódott a városéval: megélte a "békebeli idők" kulturális virágzását, a két világháború közötti hanyatlást és többszörös, küzdelmes újjászületés árán bár, de ma is a főváros egyik legismertebb szállodájaként üzemel.

A szálloda bemutatása

A szálloda többszöri újjáépítésekor szem előtt tartották a múlt értékeinek megőrzését. Haranghy Jenő munkái ma is az épület díszei, három konferenciatermet fára festett képei, a folyosókat és más helyiségeket ólomüveg ablakai teszik különlegessé.[1]

Zsolnay Kávéház: A kávézó a Zsolnay porcelán után kapta a nevét, hagyományosan a kávé és tea különlegességeket Zsolnay porcelánban szolgálják fel. A kávézó egyben bárként is üzemel.

Olive's Étterem: az étterem látványkonyhával rendelkezik, melynek segítségével a vendégek megcsodálhatják az ételek elkészülési folyamatát. Olasz és a magyar ételkülönlegességeket szolgálnak fel, az étteremben a színes csempével kirakott falak és más olasz stílusú díszítések által mediterrán hangulat uralkodik.

A Radisson Blu Béke Szálloda 247 szobával és 8 apartmannal rendelkezik hat emeleten, ezek közül egy dohányzó emelet. A szállodában összesen hét konferenciaterem található, emellett uszoda és business center várja a látogatókat.

A Béke Hotel története

A kezdetek

Az 1900-as évek elején Fábri Henrik kávékereskedő angliai és távol-keleti utazásairól hazatérve elhatározta, hogy korszerű szállodát létesít a Nyugati pályaudvar környékén.[2] Választása egy négyemeletes sarokházra esett, melyet átépített és külföldön szerzett tapasztalatai alapján a kor minden igényét kielégítő szállodává alakított. 1913. május 10-én nyitotta meg kapuit a mai Radisson Béke Hotel őse, melynek alapítója - akire nagy hatással volt az angol szállodaipar - a BRITANNIA nevet adta.

Kávéházi élet

1926-ban Németh Aladár került a szálloda élére, s hozzáértésének köszönhetően megkezdődhetett a BRITANNIA második fénykora. A polgárság igényeinek megfelelő helyiségeket alakítottak ki, lehetővé téve ez által a szálloda bekapcsolódását Budapest virágzó kulturális és művészeti életébe. Haranghy Jenőnek, az Iparművészeti Főiskola tanárának művei díszítették a szálloda termeit. Ekkor alakították ki a híres Kupola termet, a Szondi sörözőt, a Nótás éttermet, a Székely Ivót és a Móra szobát. Ez utóbbi Móra Ferencről kapta a nevét, aki a BRITANNIA-t második otthonaként emlegette, oly sokat tartózkodott itt. A szálloda körútra néző oldalán kávéházat nyitottak, falai között pezsgő kulturális élet zajlott, így a BRITANNIA Budapest kávéházi kultúrájának és történelmének részévé vált.

A modern Béke

A háború megviselte a BRITANNIA épületét, bombatalálat érte és hadikórház működött falai között. A harcok végeztével azonban ismét megnyithatta kapuit, ekkor már az új és beszédes BÉKE SZÁLLÓ néven. A régi hírnév vonzotta a vendégeket, a ház sok hírességet, politikust, művészt fogadott. A Kupola műsoros estjein népszerű magyar művészek kezdhették meg pályafutásukat. Hofi Géza, Korda György, Máté Péter, Klapka György, Medveczky Ilona, Honthy Hanna és Feleki Kamill lépett fel itt. Az Orfeum Pest legszínvonalasabb éjszakai mulatójává vált, a híres budapesti kabaré világát idézte fel. 1985-ben a Hungarohotels teljes körűen felújította és modernizálta az épületet, így megkezdődhetett a BÉKE SZÁLLÓ harmadik fénykora. A szálloda újjáépítésekor szem előtt tartották a múlt értékeinek megőrzését: Haranghy munkái ma is az épület díszei.

1988-ban, Európában elsőként a szálloda az amerikai Radisson SAS hotellánc tagja lett.

1995 óta a Danubius Hotels Groups tagja.

2009-től viseli a Radisson Blu Béke Hotel nevet.

Források

  1. http://www.radissonblu.com/hotel-budapest
  2. Erdélyi-Nobel: Béke-beli beszélgetések, 5. old. Volleypress, 1995.