Pécsi Városi Könyvtár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenasi (vitalap | szerkesztései) 2021. március 6., 12:17-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Link)
Pécsi Városi Könyvtár (Csorba Győző Könyvtár)

Alapítva1960
Megszűnt2010 (összeolvadt)
JogelődPécs város Közművelődési Könyvtára
JogutódCsorba Győző Könyvtár
Tevékenységkönyvtár
SzékhelyDél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont
Cím7632 Pécs, Honvéd tér 1.
IgazgatóMiszler Tamás
Elhelyezkedése
Pécsi Városi Könyvtár (Csorba Győző Könyvtár) (Pécs)
Pécsi Városi Könyvtár (Csorba Győző Könyvtár)
Pécsi Városi Könyvtár (Csorba Győző Könyvtár)
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 03′ 07″, k. h. 18° 13′ 27″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 07″, k. h. 18° 13′ 27″

A Pécsi Városi Könyvtár 1960 óta működik, és 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa program keretében összeolvadt a Csorba Győző Megyei Könyvtárral és a Regionális Tudásközpontban kaptak helyet.

A Pécsi Városi Könyvtár

A könyvtár jogelődje, Pécs város Közművelődési Könyvtára 1943. október 1-jén alakult meg az Apáca utcai copf stílusú műemléképületben.

Első igazgatója a költő Weöres Sándor volt, de a könyvtár tényleges megszervezése a következő igazgató, Csorba Győző érdeme. Az induló állományt Kelemen Mihály törzsorvos (Babits Mihály anyai nagybátyja), Mátyás Flórián történettudós és Szikray Odó tisztviselő hagyatéka képezte. Sem a háború utolsó évei, sem az újjáépítés időszaka nem kedvezett a könyvtár fejlődésének, az csak később, az 1950-es évek elején indult meg nagyobb léptékkel.

A Városi Könyvtár, valamint a vidéki könyvtárak szervezésére létrehozott, alig pár évet megért Pécsi Körzeti Könyvtár egyesülésével 1952-ben alakult meg a Baranya Megyei Könyvtár. Az épület hamarosan szűknek bizonyult - éppen a szolgáltatások fejlesztése miatt -, ám bővítése évtizedekig tartott. 1958-1962 között megépült a raktári és az olvasótermi szárny, 1974-ben pedig a Vörösmarty u. 1. számú műemléki épület is a könyvtárhoz került. 1982-1985 között épült fel az új olvasószolgálati helyiségeket magába foglaló két emeletes épület, majd a fejlesztés utolsó lépcsőjeként került sor 1987-1988-ban a Vörösmarty u. 5. szám alatti egyemeletes lakóház könyvtári célra történő átalakítására, itt kapott helyet a Zeneműtár és a Helyismereti Gyűjtemény. Az így kialakított épületegyüttes már megteremtette a színvonalas könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges alapvető elhelyezési feltételeket.

A Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár Baranya megye és Pécs város területén ellátja a legmagasabb szintű közkönyvtári szolgáltatásokat. Szervezi, koordinálja a megyében működő települési könyvtárak munkáját, képzést, továbbképzést nyújt a könyvtárosok számára, részt vesz a nemzetiségi lakosság könyvtári ellátásában. Egyes szakterületeken - zene- és képzőművészet, irodalomtudomány, néprajz - szakkönyvtári feladatokat is betölt. Állományának gazdagsága, szolgáltatásainak színvonala, s nem utolsósorban munkatársainak felkészültsége alapján 1988-ban az intézmény tudományos könyvtári besorolást is kapott.

1996-ban Csorba Győző születésének 80. évfordulója alkalmából emlékszobát rendeztek be. 1998. szeptember 27-én került sor Csorba Győző nevének felvételére a könyvtár működésének 55. évfordulóján.

Baranya megye második legnagyobb nyilvános könyvtára, a megye és Pécs város területén működő intézmények szakmai koordinációs központja. Szolgáltatásait Pécs város különböző pontjain lévő fiókkönyvtáraiban is végzi. Ezek közül 4 gyermekkönyvtár, 4 közös - gyermek és felnőtt - szerepkörű, 1 összevont köz- és iskolai könyvtár, 1 pedig felnőttek számára biztosít könyvtári ellátást.

Szolgáltatásai:

  • hagyományos,
  • audiovizuális,
  • elektronikus dokumentumok kölcsönzése,
  • helyismereti kiadványok helyben használata,
  • szakmai képzési és továbbképzési központ,
  • európai információs pont,
  • zenei tájékoztatás,
  • egyéni zenehallgatási lehetőség,
  • zenei hangzó dokumentum és videó kölcsönzés,
  • Internet használat,
  • vakok és gyengénlátók számára speciális hangzó dokumentumok helyben használata és kölcsönzése.

Kiemelten fontos feladatuknak tartják a hátrányos helyzetűek (szociális, kulturális és települési hátrány szempontjából), illetve a gyermekek, fiatalok olvasóvá nevelését, programok szervezését szabadidejük hasznos eltöltéséhez - együttműködve a pedagógusokkal és a családokkal is.

A Könyvtárakat évente több mint 100 000 ember látogatja,[1] melyek összterülete 1286 m², összállománya pedig közel 200 000 dokumentum és könyv. A fiókkönyvtáras rendszert az 1960-as években vezették be Magyarországon, hogy ezzel közelebb vigyék a szolgáltatásokat a lakossághoz.[2]

Az Európa kulturális fővárosa cím megnyerésével Pécsen nagyszabású beruházások történtek, melyek közül az egyik legfontosabb egy új tudásközpont létrehozása volt. Ma már a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont épülete nyújt otthont a Pécsi Városi Könyvtár számára is.[3] Az épület alapkövét 2009. szeptember 17-én rakták le.[4]

Csorba Győző Megyei - Városi Könyvtár

2010. január 1-jén létrejött egy új, integrált intézmény: a Csorba Győző Megyei - Városi Könyvtár. Fenntartója: a Baranya - Pécs Közkönyvtári Társulás; a jogelőd intézményei: Csorba Győző Megyei Könyvtár és a Pécsi Városi Könyvtár.

Fiókkönyvtárai

  • Várkonyi Nándor Könyvtár (543, 77 468) - 1981-től
  • Dr. Berze Nagy János Könyvtár (61, 12 569)
  • Kertvárosi Könyvtár (150, 17 223) - 1968-tól
  • Ifjúsági Könyvtár (130, 20 613) - 1968-tól
  • Csipkefa Gyermekkönyvtár (111, 11 913)
  • Kilenc Király Gyermekkönyvtár (140, 17 028)
  • Nyitnikék Gyermekkönyvtár (56, 11 340)
  • Pinokkió Gyermekkönyvtár (55, 10 617)
  • Meszesi Fiókkönyvtár (40, 4 875) - 1979-től
  • 7. sz. Fiókkönyvtár

* Zárójelben a fiókkönyvtár területe és az állománya található

Hivatkozások

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek