Pápua varánusz
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Varanus salvadorii Peters and Doria, 1878 | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
Monitor salvadorii | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 Elterjedése
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pápuavaránusz témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pápuavaránusz témájú médiaállományokat és Pápuavaránusz témájú kategóriát. |
A pápuavaránusz (Varanus salvadorii) a varánuszfélék családjában tartozó gyík.
Tudományos nevét Tommaso Salvadori olasz természettudósról kapta és nem a közép-amerikai országról, Salvadorról.
Előfordulása
Új-Guinea szigetének déli részén él, de előfordul a sziget északi részén is. Élőhelye az alföldi esőerdők és mangrovemocsarak.
Megjelenése
Testhossza 150 cm, a bejegyzések szerint legfeljebb 244 cm. A pápuavaránusz a legnagyobb új-guineai hüllőfaj. Színe sötétzöld sárgafoltokkal. A farkán fekete és sárga csíkok vannak. Hosszú karmai vannak.
Életmódja
A pápuavaránusz agresszív és kiszámíthatatlan állat. 1993-ban egy pápua nőt megharapott egy pápuavaránusz, és a nő később bele halt a fertőzésbe. A fákon sütkérezik. Tápláléka madarak, tojásaik, kis állatok és döghús. Egyetlen vetélytársa az új-guineai éneklő kutya. A fogságban élő példányok hallal, békával, rágcsálókkal, csirkével és kutya eledellel táplálkoznak.
Szaporodása
A fogságban élő állatoknál figyelték meg a szaporodását, a vadon élő szaporodásáról keveset tudunk. A nőstény 12 tojást rak. Október és január között kelnek ki a varánuszkölykök a tojásból. A kölykök kikelésükkor 45 cm hosszúak és 56 grammosak. A kölykök rovarokat és kisebb hüllőket esznek.
Természetvédelmi állapota
Az erdőirtás és a vadászata fenyegeti, és elevenen nyúzzák meg a bennszülött népek, úgy vélik, hogy a varánusz gonosz szellem. A világon jelenleg 18 állatkertben tartják a fajt. Az egyesült államokbeli állatkerti populáció 52 példányból áll és ismeretlen számban van magángyűjteményekben. Az IUCN vörös listáján a faj nem szerepel.
