Praematricum flórajárás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Duna–Tisza közének nagyobbik hányadát magába foglaló Praematricum flórajárás az Eupannonicum flóravidék középső része. A buckás hátság fő üledéktakarója a meszes homok. Magyarország határán túlterjedve Szerbiába is átnyúlik. Éghajlata erősen kontinentális, főleg a déli részén némi szubmediterrán jelleggel.

Hazánk legfajgazdagabb homokpusztai növényzete a futóhomok változatos felszínformáin fejlődött ki. A laza, meszes homokbuckák gyeptársulásaiban gyakoriak a bennszülött, a mediterrán és a keleti pusztai fajok.

Jellegzetes élőhelyek és növényfajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Laza, meszes homokbuckák gyeptársulásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A sívó homok egyéves gyepeire jellemzőek a
  • Az évelő homokpuszta gyepek állományalkotó fajai közül bennszülött fajok:

A buckák közti laposok növényei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A talajvíz közelségére utal a rozmaringlevelű fűz (Salix rosmarinifolia).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]